Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 56. szám

227 gyezés elleni kifogása t. i. hogy a leégett házat fel nem építette volna, — hogy ki nem egyezett, — és hogy 350 vftot nem kapott, — meg nem állhat; — miután azon állítása, hogy alperesnek saját vagyona, vagy keresménye nem levén, — a vagyonok mind édes anyja nevén voltak, tehát a mit annak kegyéből kapott, azt nem alperestől kapta, — el fogadhatlan. — Ugyanis a 2 •/. szerint is felperes beismerte ezen 350 vftnak kézhez vételét, de ezt a biróság előtt is a baritságos egyesség megkisértésekor valónak elfogadta. E részben hát semmi ellenbizonyiték felperesnek nem használhat, annyival inkább, mivel a közös anya 1847. évben a vagyonok birlalója megszűnvén lenni, valamint ezen összeget felperesnek nem fizethette, ugy a házat is fel nem építhette. — E részben tett tanubizonyitványok részrehajlók s különösen a 2 •/. elleni, ugy a 3 •/. elleni tanuskodók, mint a kik jobb tudomástik ell nére hagyták magukat megvesztege.Itetni, megfenyitendök. A 3 -/ alatti kétségtelen é~ nyilvános okirat; és azt az előttemező tagadása folytán megsemmisíteni lehetetlen, annyival inkább, mert a rovatos összeírásban is alperes neve fordul elő; — mely a szerződést megerősíti. — Alperes ezen Csuthy-féle birtokot részint saját szülei örökségével, részint saját keresményével fizette ki (4|.) Feltéve, de meg nem engedve, ha a tulajdoni i'og kétségtelenül ezen 3 •/. alattival nem lenne is igazolva, még ezen esetben sem lehetne ezen javakat rövid útú osztály alá az 1836: 14. t. 11. §-a alapján vonni, azért legrosszabb esetben kérelme abból áll: hogy a Mátyus-féle javakra a 2 7. alatti osztály kötelezőnek kimondassák, — hogy a Csuthy-féle javak ezen rövid utu osztályból kivonassanak, hogy azon esetben, ha a 2 • |. alatti meg nem állana, — 20 évi szolgabére évenkint 100 fttal megállapittassék. Véyre az ellen kifogást tesz, hogy a közös anya tanukép kihallgattassék. mivel érdekelt fél s alperes árvái ellen, felperes ér dekében nem tanúskodhat. — És záradékul megjegyzi, hogy a ház ujrai felépítését alperes eszközölte, hogy annak a közös anya általi felépítése, ki jó magával tehetetlen — nem is hihető. Végirat: Mindenek előtt megjegyeztetik, hogy ezen végiratot a közös annya Mátyus Palné is aláirta s ebben az 6 részéről a kereseti petitum ugy módosittatik, hogy a javaknak osztály alá bocsátásában beleegyezik, de kívánja, hogy az egyik szőlő, és egy gyermek rész neki haláláig haszonélvezeti joggal kiadassék.— Az alperesi 2 •/. alattit a 9 /. alatti alperes saját,abiróság előtt tett nyilatkozata és beismerése megdönti, s igy a mint a 2 •/. alatti haszontalanná vált, ugy bizonyos, hogy a felek között osztály-egyesség nem köttetett, — hanem c<ak terveztetett, és hogy alperes a felperesnek 350 fiot adott volna megtagadtatott, miután 9 *|. szerint ezen összegeta közös annya adta felperesnek. Jelen per kérdése előtt, alpe res neje halála után a küzös annya a község elöljárói utján az osztály alá tartozó vagyont összeiratta, minél alperes is jelen volt, s a mikor a kérdéses 3 •/. alatti Csuthyféle javak is osztály alá tartozóknak jelöltettek ki és ez ellen alperes legkisebb észrevételt sem tett, sőt ezen összeírás alperes előadása folytán is történt. — A dolog ezen állásából folyik, hogy a 2 -|. alatti a 9 •/. alattival meg döntetvén, ezen 2 •/. kiállító személyeket alperes saját beismerése ellenére, többé tanukép kihallgattatni nem lehet. Helye van pedig az osztálynak ugy a 11 "|. mint az ad. 12 -/.szerint alperes által elidegenített javakban, mert Mátyus Pálné 1852. évi augusztus 28-án az osztályba való beleegyezését kijelentette. Alperesnek a Csuly-féle javakra való igénye, egyedül a 3 • |. alatti egyességben fekszik; azonban ez nem elégséges s nem oly döntő, — hogy ezért ezen javak alperesnek oda ítéltessenek a) Mert a 3 •/. a. szerződésre nézve az 1836: 4. t. 7. §-ában rendelt kellék nincs megtartva, — mivel abból, hogy a szerződést a helység elöljárói s az uradalmi tisztek aláirtak, nem következik, — hogy a szerződés a községi könyvbe bevezettetett volna, avagy, hogy a földes ur a vételbe beleegyezett volna. b) Mert a 12 -|. 13 •/. a. tanuk igazolják, hogy e házat és telket a küzös annya vette, sőt mindent ő végzett az eladó féllel; — és á fizetést is ő teljesítette. c) Mert a robot és adókönyvbe is tulajdonosul a közös anya vétetett fel (14—15 /.) tehát a közös anya fizette mindkét háztól és telektől a füst pénzt, teljesítette a robotot. — Az uradalom a Csuthy-féle házat, s telket a közös anyára íratta, miután az tekintetett valódi tulajdonosnak, — kinek részére a robot s adókönyv kiadatott. De a közös anya teljesitette a községi tartozásokat is, és pedig mindjárt 1846. évtől a kérdéses birtok vételétől. Mindezek szerint alperesnek a kérdéses ház és telek tulajdonává soha sem vált. d) Mert 1846. évben vétetvén a ház és telek, 16 •/. szerint mindjárt a közös anya lett adózóvá írva, mit ezeu per kezdetéig folytatott; ez ismét egész próba alperes ellen, miután a 16 /. közoklevelet képez. e) Mert 17 •/. 18-/- szerint az adókönyvek a közös anya nevére adattak ki, s az adót mai napig is az fizeti. f) Mert 19 •/. szerint bizonyítva van, mtkép a nevezett adókönyvek alperes tudomására jutottak, — s igy tudta, hogy a Csuthy-féle ház és telek nem az ő nevére van irva, még is ez ellen legkisebb kifogást sem tett. g) Mert a 20 '|. tanúsítja, hogy ezen ház és telek tettlegesen a közös anya birtokában van a vétel idejétől, mai napig, tehát ennek tulajdoni joga kétségtelen. És ezen tanukat hit alatt kéri kihallgattatni. h) Mert a 21 •/. azt is tanúsítja, hogy ezen javak telekkönyvileg is a közös anya nevére vannak irva. Ennyi adat mellett a 3 -|. a. holt szerződésnek tekintendő, mely t. i. soha foganatba nem ment. Hogy mily alaptalan alperesnek 4 •/. alatti örökségi állítása, igazoltatik 25 •/. szerint, t. i. hogy alperes összes öröksége 285 vft volt, mit a 26 •/. is igazol. Szükség esetére tanúit a 27 •/. alatti kérdő pontra kihallgattatni kérvén,— petitumát igy formulázza: hogy a közös javak eladatván, s a közös annya részére egy gyermek rész ki, s egy szőllőátadatván, — a vagyon értéke két felé osztassák, — egyik fele alperes árváit, másik fele felperest ilesse; — ^egyébiránt a mennyiben alperes többet használt, mint a mennyi őtet neje után illette, — annyiban ennek haszonvételét térítse meg. (Folytatás köv..) Hivatalos tudnivaló. A főmlt. Hétszem. táblán az I. tanácsban jul. 26-án 3 a következő napokon előadatnak :*) Mizsák Mihályné, Matej János e. 100 frt. özv. Horváth Mihályné, Koch Pál e. 732 frt. 48 kr. özv. *) L e n d v a i ref. ur szabadsággal elutazván a részéről bejelentett s lapunk 18. számában közlött perek elő nem adatattnakS z e r k.