Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 55. szám

222 jog, mely 1853. évi május 1-je előtt nem keletkezett volt, s igy a pátens 9-ik §-a által kitűzött határidő alatt nem is érvényesíttetett, telekkönyvi feljegyzésnek^ tárgyát nem képezheti; s kimutattam, hogy a szabadkai kórháznak örökségi igénye, ha a feltétel be is állana, többé nem érvényesíthető. De hátra van, hogy még két körülményt említsek fel, melyeket az ellenkező nézetüek felhozhatnak. Az első az, hogy Sz-csánacz örökhagyó két rokon családjának csak a haszonélvezeti jogot hagyományozta, hogy tehát a jelenlegi birtokosok tulajdonosoknak nem is tekintethetnek. Ezen körülmény azonban a jelenlegi birtokosok tulajdonijogait épen n-m gyöngíti; mert a jog minőségét nem a végrendelkező által választott kifejezés, hanem annak valódisága szerint, és ugy kell értelmezni, hogy törvényszerinti gyakorlati értelme legyen. Már pedig a végrendelkezőnek azon rendelkezése, mely szerint az örökösödést két rokon családjának minden ivadékára kiterjesztvén, a mindenkori birtokost csak a haszonélvezeti jogra szorította, nem tekintethetik másnak, mint családi hitbizománynak, mely a családon kivül még egy idegen személyre is terjesztetett ki; mint hitbizomány pedig részint azért, mivel a nem nemesi javakban hitbizománynak helye nincs, részint pedig azért, mivel kir. jóváhagyással ellátva nincs, törvény szerint sem meg nem állhatott, sem meg nem állhat; ebből pedig nem következik más, mint hogy a mindenkori birtokos a magyar törvények szerinti ősi vagyon birtokló tulajdonosnak tekintendő volt, kinek — mint ezt már érintettem — csak végrendelkezési joga volt korlátolva, sőt a törvények időközben megváltozván a jelenlegi birtokosok korlátlan tulajdonosoknak tekintendők; mert különben — miután oly vagyonnak, melyre nézve vala .it csak a haszonélvezeti jog illet, kell, hogy tulajdonosa is legyen — a kérdéses vagyonnak tulajdonosa senki sem volna, és igy nz mint uratlan vagyon a törvény alóli kivételt képezne, hacsak a szabadkai kórházat nem akarja valaki tulajdonosnak tekinteni, a mi pedig absurdum volna, miután reá nézve még az sem bizonyos, hogy a feltétel, melytől imaginárius örökségi joga függ, fog-e ésquando caeli beállani, s igy a kórháznak a tulajdonjoghoz, még jogczime sincs. A második körülmény , melyet az elleunézetüek felhozhatnak az, hogy az örökhagyó abbeli kívánságát kijelentette, hogy vagyona mindenkor „Szecsánacz" nevet viseljen. Ez azonban figyelmet sem érdemel; mert az, hogy valamely vagyon igy, vagy amúgy elneveztessék, a birtokosra és tulajdonosra nézve felette közönbös, miután a telekkönyvi vagyon elnevezése a telekkönyv A. lapjára, vagy is a birtoklapra tartozik, s ott bízvást helyt foglalhat is, a nélkül, hogy e miatt avagyont a forgalomtól el lehessen vonni. Viselhet ugyan is valamely ingatlan vagyon A. nevet, de azért X. kezébe kerülhet. Nem tudom, váljon a felperesek, kik előttem ismeretlenek, felebbezték-e a fentebb érintett ítéletet? én azonban kijelentem, hogy e tárgybani nézeteimet nem oly czélból közlöm, mintha legfelsőbb bíráink által netán hozandó ítéletet praeoccupálni akarnám, mert azokról felteszem, hogy nekik közleményem olvasása felesleges lesz; hanem azon czélból, hogy alkalmat szolgáltassak azon — mint hiszem — kevés jogtudósnak, a kik nem tartották érdemesnek, az ősiségi pátenst, és a telekkönyvi rendeletet behatóbban tanulmányozni, hogy a közlött elvkérdésc, és hozzá hasonlókat komolyabb figyelemre méltassák. Egy felebbviteli törvényszék Kassán. Sz. kir. Kassa városa e napokban körlevelében felkérte sz. kir. Pest város közönségét, hogy támogassa abbeli kérelmét, mikép Kassán egy felebbviteli törvényszék állittassékEzen körlevélnek nézetünk szerint nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint azt hogy a kassai kívánat a kormánynál támogatassák, mely t. i. legelői van hivatva a codiflcatiói munkálatok, tehát a bírósági rendszer törvényjavaslatának is elkészítésére. Továbbá csak is azt, hogy a támogatásra érdemesithető kivánat a szervezés munkálatánál vétessék figyelembe. Legkevesebbé sem lehet tehát azt oda magyarázni, hogy az Pest város képviselőinek utasitásul adatassék; mire sz. k. Kassa város képviselete nem is gondolhatott, tudva, mikép a követutasitások megszűntek. Ily alapokon nem lehet kiváló fontosságot nem tulajdonitanunk azon körlevél tartalmának, — miután az felsőbb bíróságaink rendszerének szervezésével szoros kapcsolatban áll. És pedig erre első tekintet az, miszerint azon eszmét már csak tükékéletesen megérettnek tekinthetjük, hogy a kir. tábla jövőben egyedüli másod bíróságul nem szolgálhat, tehát hogy államunkban több felebbviteli törvényszékre van szükségünk. Azon absurdum, hogy 4—5 ezer Q mértf. országban csak egy rendes feltörvényszék létezzék, mire Európa egy államában sincs példa, az igazságszolgáltatás legfőbb érdekei tekintetéből tovább el nem tűrhető. Eunek alaposságát, és szükségességét elismerve, további következtetés az, miszerint a felvidéken nincs város, mely — minden tekintetben — annyi igénnyel bírna egy feltörvényszék birhatására, mint épen Kassa és vidéke. Az igazságszolgáltatás közvetlen érdekein kivül, azt nagy fontosságú nemzetgazdászati érdekek is sürgetik, s alkalmasint fontos politikai tekintetek is — melyek részletes fejtegetése ez alkalommal czikkünk határain túl esik; de Kassára nézve ezen kiindulási pontot szakértőinknél teljesen elismertnek is tekinthetjük. Daczára ezen tekinteteknek Kassa városa ebbeli kivánatát Pest város közgyűlése támogatásra érdemesnek nem találta, s azt egyszerűen tudomásul vette.') Nem akarunk e felett véleményt mondani; nem akarjuk vizsgálni, azt a törvénykezés magasb igényei iránti közönbösségnek, vagy jelen tárgynál a bírósági szervezethez kapcsolt igények fel nem ismerésének, azok körüli kellő tájékozás hiányának 2) tulajdonitsuk-e ? Figyelmünket most csak az foglalja el, hogy azon mellőző határozat, kormányunk, s különösen az igazságügy ministérium egy kitűnő tagjának — Tóth Lőrincz urnák — inditványára hozatott. Nem tudjuk ugyan, hogy Tóth Lőrincz ur ebbeli in') Jeleo értekezésünk alapjául az adatokat a hivatalos ,,B. Pesti Közlönyből" meritettük. Mert a legkevesebb tájékozottság s érdekeltség legalább is azt igényelte volna, hogy a tárgy mint a derék Simon F1 orent indítványozta, a város jogi bizottmányához utasittassek véleményadás végett.