Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 50. szám - Adalék a birói felelőséghez

202 a különbeni szabályszerű panasz-uton, a főispánoknál eddig is azt nyertem, hogy feljelentéseim miatt már mind a temesi mind a t o r o n t á I i b ü n p e r t akasztott nyakamba, melyekről közelebb bővebben1) I^az, hogy a provisorius főispánok — de ezeket meghagyta a ininisterium, s provisorius szereplésük után alkotmányos köpenyükhöz is hogyan lehessen bizodalmunk?! Ótevényi Jogeset. Telekkönyvi ügy. A telekkönyvi kizárólagos átiratás daczára a telekköuyvezett ingatlan az arra igényt támasztónak oda Ítéltetik : ha kimutattatik, hogy a telekk. helyszínelés hibás levén, azon ingatlan jogérvényü Ítélet által neki örökségképen oda volt Ítélve, s az a bíró által végrehajtás utján jelvényileg is abba bevezettetett; söt a birtokos a bírói elmarasztalás folytán azon czim alatt fizetést is tett s igy ahhoz elismerésével is járult; továbbá ha az adásvevési szerződés, melyre alapítja a birtokos szerzési jogát, csak ideiglenes levén, alakszerű örök bevallás által meg nem erősíttetett, söt az erre vonatkozó keresetével el is mozdittatott; Ily szerződés alapján a birtokos csak az általa netán fizetett vételár visszakövetelésére, de nem az ingatlan tulajdonjogának érvényesítésére is lehet jogosultnak tekinthető. A szabadkai 4504. sz. tjkben a 4933. sz. a. ház kertjével együtt Miatov Antal alperes egyedüli nevére vétetett fel. Ezen felvétel ellen Aradszky János neh. Aradszky Sámuel hagyatéka nevében 1861-ben sept. 5 én felszólalván, miután a tárgyalás barátságos egyessógre nem vezetett, felszólamló perre utasitatott, és minthogy alperes Miatov Antal időközben elhalt, annak hagyatéka védelmére Zonborcsevics Ferencz gondnokul ueveztetett ki. Felperes 1861. decz. 10. beadott keresetlevelében előadja, mikép Aradszky Sámuel a kérdéses házat a •/. alatti régi, még 1859. évben hitelesített telekkönyvi kivonat szerint tulajdonjogilag birta, ann*k halála után pedig hagyatéka a .y alatti Ítélet és a •///. alatti tiszti jelentés szerint gyermekei, vagy is felperes és Mária nevű leánya alperes Miatov Antal neje közt két egyenlő részre lett volna felosztandó. Daczára annak, Miatov Antal ezen házat az uj telekkönyvezes alkalmával saját egyedüli nevére átirattá. Kéri tehát felperes ezen házról Miatov nevét kitörültetni, és helyette felperes és neh Miatov Mária fenmaradt gyermekeit bevezetetni. Egyszersmind alperest a perköltségekbe elmarasztalni. Az ellenbeszédben alperesi gondnok becsatolja 5 ./') Ezek mind világos bizonyítékai annak, mikép legsürgősben, és mindenek íelett,azonnal, nemterjedelmesanyagi s alaki törvényekre milyek néhány hét alatt elóállitva csak is férczmüvek lehetnek, van égető szükségünk, hanem pontos és kellő rendre a biráskodás terén, tehát kiválóan szigorú felügyeletre, ellenőrködésre stb Hogy ezeken az igazságügyministérium a törvényhozás munkálatai a határozatai előtt is nem intézkedhetnék — fel nem foghatjuk. Hogy egy jog államban, egy felelős kormány mellett a főispánok tovább is folytathassák tetszésük szerint az önkényt — épen oly kevéssé érthetnők. — De legszomorúbb dolog lenne, ha a jelen, abnorrais törvénykezési állapotoknak, a legégetőbbek orvoslása nélkül még a jelen egész évben tartani kellene. Valóban ily s más egyéb hiányok 3 nyomorúságok közepette kevés ok lehet a politikai kiegyezés vívmányainak (?!) örvendeni. Szerk. alatt az adásvevési szerződést, melynél fogva Miatov Antal a kérdéses házat örökösen megvette, és azóta háboritlanul birja. A 7. alatti okirat csak azt tanúsítja, hogy néhai Aradszky Sámuelnak háza volt, mi alperes részéről nem is tagadtatik. Alperesek jelen perben nem mint osztályos rokonok, hanem mint Miatov Antal házvevőnek utódjai állanak és igy a más személyek között hozott 2 •/. alatti ítélet, melyben Miatov Antal ugy is csak rosz védelme miatt bukott meg, ide nem alkalmazható. Hogy az 5 •/• alatti szerződés magán-pecjét alatt kelt, az az ősis. ny. p. 1G. §. értelmében kifogás alá nem jöhet. Ezen okoknál fogva felperest elutasitani, s költségekbe marasztaltatni kéri. Felperes válaszában kiemeli, hogy •//. alatti Ítélet által a bemutatott s/.erződés megvan semmisítve. Miatov Antal az ősis. nyílt p. hatályba lépte alkalmára nem volt a ház jogszerű birtokában, mert az az •|. alatti szerint Aradszky Sámuelra volt telckönyvezve. Alperes — miután felperes a bemutatott szerződés hatályát semmivel meg nem dönti, ellenbeszédéhez ragaszkodik. Erre a városi törvényszék által következőleg Ítéltetett. „Felperes Aradszky János 1157. sz. a. indított keresetével elmozditatik, s Zomb>rcsevics Ferencz ügyvéd, s alperes hagyatéki gondnok részére bíróilag megalapított 13 frt. 12 kr. oszt. költségeknek különbeni 15 nap alatti végrehajtás terhe mellett megfizetendókben elmarasztaltatik, s egyúttal a telekkönyvi hivatalnak meghagyatik, ezen ügyre vonatkozó feljegyzését a 4504. sz. tjköuyvben kitörülni. „Indokok: Felperes keresetét a keresetlevél mellé •I. //. és -|||. alá zárt okiratokra alapítja, — ezek közül a •/. alatti csupán azt tanusitja, hogy felperes néhai apósa Aradszky Sámuelra a régi s már több évek óta hatályon kívül helyzett tkönyvben ház is volt a nevére írva, a ;'Jj. alatti okmány felperes és alperes nője közti osztályos ítélet a •///. alatti pedig ezen ítélet végrehajtásáróli tiszti tudósítást tartalmazza. —- Alperes kétségbe vonja, miszerint ezen ügy a fent beügyelt okmányok alapján elbírálandó, jelesen nem a-// alatti szerint, miután ez Aradszky Mária ellen hozatott, és igy Miatov Antalt, a ki felperessel perben nem is állott, ellene bizonyítékul nem is szolgálhat, s a hagyaték tulajdoni jogát a érdéses házhoz a 4 •/. alatti adásvevési szerződésre, a tettleges birtoklásra alapítja. Mi a fentebb beügyelt ítélet s a tiszti tudósítást illeti, ezen okmányok már azért sem voltak figyelembe veendők, mert mint fentérintetett, ezek Miatov Antal illetőleg annak hagyatéka irányában, miután ez felperessel perben nem állott joghatálylyal nem bír. „Egyébiránt a nevezett Miatov Antal a szóban levő házra nézve a fent hivatkozott szerződés szerint már 1840-ik évi decz. hó 3-án adás-vevés utján tulajdoni jogot szerezvén, az emiitett ház a kérdéses per tárgyát nem is képezhette. „Alperes tulajdoni joga tehát a folytonos tettleges birtoklás és a perhez 4 •/. alatt mellékelt adás vevési szerződés alapján volt megítélendő, mert ezen szerződés törvényszerűig kiállítva lévén, ennek alapján a kérdéses házat alperes tettleg birtokba vette, s azt a telekkönyvbe jogosan nevére átírathatta, s nem áll felperes azon állítása, mintha a 2 •/. alatti itélet a) pontja szerint megsemmisitetett volna, miután a bejenlentés mellé •/. alá zárt