Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 3. szám

11 megtagadása esetében is kétségtelenül megadandó lett volna, kieszközölni elmulasztotta, és pedig ruikint a válasz abbeli kitételéből: „hogy a megvett birtokot mint (állítólag) teher nélkül vettet, a roppant betáblázott terhekkel együtt, senki józan észszel át nem vehette volna," világosan kiderül, szándékosan elmulasztotta, s már ez által, valamint azon további tette által, hogy miután a kérdéses birtok átadása az eladó által tőle állítólag (mert felperes részérói azon alperesi állítás, hogy felperes 18G2 évi augusztus 27-én Nyitra megye törvényszéke előtt felvett jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint Pereszlénynek átvételére felhozatott légyen, nemcsak tagadásba nem vétetik, hanem még inkább a válaszban erre hivatkoztatik) megtagadtatott, felperes a 2. sz. a. csatolt keresetét mellőzve, a szerződés teljesítésére irányozhatott minden kéretét, kizárólag az 5000 pfrt. kétszeregének megtérítésére szorította, a szerződéstől való elállásának akaratját világosan kimutatta, valamint még a jelen kereset tárgyalása előtt tettleg is a szerződéstől önként elállott, midőn f. é. jan. 19-én maga magát a pereszlényi birtok vevőjének nem tekintvén, G-ik sz. szerint meghatalmazottja által — kinek ebbeli felhatalmazását felperes tagadásba veszi ugyan, de ezt be nem bizonyítja, — az árverezők sorában állott, s ugyan azon birtokra, melyet keresetlevelében már megvettnek állit, Esztergom székeskáptalannak végrehajtási ügyében elrendelt bírói árverezéskor L. szerint személyesen is jelen levén, együtt licitált a többi venni szándékozókkal." Ezen ítéletet felp. a következő indokoknál fogva fölebbezte: Miután az ítéletben az adás vételi szerződésnek jogérvényes létrejötte és fenállása beismertetett: e szerint alp. mint lekötelezett annak teljesítésében okvetlen marasztalandó lett volna. Azon indok, hogy felp. a szerződés teljesítését csak telekkönyi bekebelezés által eszközölhette volna, a mennyire téves, annyira felp. mellett szól, mert e mulasztás még jelenleg is pótolható. Azon in dokként nem szolgálhaló vélelmet, hogy felp. a telekkönyvi bekebelezést a terhek miatt mulasztotta volna el, tagadja, de különben is itt nem a telekkönyvi bekebelezés, hanem az érvényesnek elismert szerződés teljesítése felett kell csupán bíráskodni, mert gyakran megtörténik, hogy a szerződés bekebelezése csak Ítélet alapján történhetik meg, nem levén meg a különben érvényes szerződésnek a telekkönyvi bekebelezésre megkívántató minden kellékei; de csupán a telekkönyvi bekebelezés meg nem történte a különben érvényes szerződésteljesítését ki nem zárhatja, ily törvény nem létezik. Valótlan, hogy felp. egy az iratoknál nem is létező jegyző könyvre hivatkozott volna, hanem azt felelte alperesnek, hogy miután felp. a birtok átvételére felhivatott, ezzel a szerződés érvényességét beismeri, mert ily felhivásra csak jogérvényes zerződés léte. adhatott alkalmat. Hogy a foglaló kétszeregének követelése által a szerződés megszüntetett volna, szintén helytelen következtetés, mert két oldalú szerződés csak mindkét fel beleegyezése által jöhetvén létre és ugy is szűnhetvén meg, midőn alp. a foglaló kéíszeregét megfizetni vonakodott, de a szerződést még sem teljesítette, igen is joga volt felperesnek a szerződés teljesítését követelni. Valótlan, hogy felp. az árverezők sorába lépett volna, s e tekintetben az L. a. törvényellenes jegyzőkönyv felp. jogait nem csorbíthatja; mert felp. 1864. jan. 19-én az árverés ellen óvását jelentette ki . de ez a törvény ellenére nem csak megtagadtatott , hanem legnagyobb meglepetésére felp. árverezőként tüntetett fel, elfogadtatván a kiküldött végrehajtó törszéki ülnök által Balog Victor felp. helyett árverezőnek a nélkül, hogy tőle akár a bánatpénz letétele, akár felp. meghatalmazása követeltetett volna: miért is felp. Balog Victort kihallgattatni és a kiküldött törvszéki ülnök ellen vizsgálatot kért elrendeltetni, mert joggal feltehette, hogy mindez jogai kijátszására és azért történt, hogy felp. is azon számos károsítottak közé jusson, kik amúgy is már a vizsgálat alatt levő Motesiczky féle gondnokok áldozatai lettek. Mindezeknél fogva az e. b. ítéletet keresetlevele értelméhez képest megváltoztatni kéri. Miután időközben Motesiczky László ellen a csődéi rendeltetett, az iratok Trencsén megye törvényszékéhez mint csődbírósághoz tételtek át, mely is a pert 1864 oct 8-án 4017 sz. a. a k i r. i t é I ő táblához felterjesztette; akir.it. Tábla azonban 1865 jan. 30-án {7565 sz. a. kelt határozatához képest ugyanazt a kir. váltó feltörvényszékhez mint oda mutatkozót tette át. Ennek folytán a kir. váltó feltörvszék 1865 mart. 14. 932 sz. a. hozott végzésével azt rendeltééi, hogy a kérdéses per csak a csődperrel együtt leend oda felterjesztendő. Ezen végzés ellen azonban felp. felfolyamodással élvén, annak folytán a kir. Hétszemélyes tábla váltó osztálya 1865 decz. 16 590 sz. a. hozott határozatával—-„miután a per tárgyát nemesi ingatlau birtok képezi, s igy ezen per az 1840 : 22 t. cz. 3 §. a) pontja szerint a csődbíróság illetőségéhez nem is tartozik — a pert 2-od bírósági ellátás végett a Tek. kir. itélő Táblához áttétetni rendelte. Ennek folytán: A kir. itélö táblán Ítéltetett: „A keresetlevélhez B. a. csatolt levél az annak keltekor életben volt törvények szerint is — adás vevési szerződésnek nem tekintethetvén, de felperes a kereseti birtokot annak idején át sem vette, sem annak tulajdoni jogát magára át nem íratta, sőt ennek ellenére az 5000 ft. foglaló kétszerege megítélése végett alperes ellen pert indított, az 5000 frtnak megítélése után annak a kifizetési sorozatba lett felvételébe megnyugodott, s ezek által az állítólagos vételi szerződéstől önmaga elállott, ezeknél fogva a kir. kerületi Táblának ítélete helybenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. Mely pernek sat." (1866. april. 23-án 679 P. sz. a.) Felp. ezen ítélet ellen 1866 jul. 2-án benyújtott felülvizsgálati kérelmében előadja, hogy a vétel az A. és B. a okiratok tanúsítása szerint megtörtént, arra ö 5000 frt. foglalót adott, mit alp. nem is tagadott, hogy pedig a birtokot át nem vehette, annak nem ő az oka, hanem Motesiczky javainak kezelői, kiket az iránt többször sürgetett; — hogy a foglaló kétszeregét követelte, a szerződés teljesítési kérelmétől el nem esik, mivel ezt is, azt is van joga követelni; annak is a jószág kezelők és Nyitra megye törvényszékének helytelen eljárása az oka, hogy a vett birtok az ő nevére nem telekkönyveztetett, — az 5000 frtnak a kifizetési sorrendbe lett felvétele vele hivataloson nem közöltetett, s midőn ezt magán uton megtudta, boszankodott, hogy őtet is az uzsorások közé sorolták; — kéri az ügyet kereseti kérvénye szerint megbiráltatni. A kir. Hétszemélyes Táblán ítéltetett: \J5Gy*^- **élő Táblának ítélete az abban felhozott