Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 44. szám

Fest, lSt>7. péntek jun. 7. 44. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom j A városi törvényszékek Jászkunságban — Jogeset. — Jogeset (Vége ]. — Hivatalos tudnivaló. A városi törvényszékek Jászkunságban. E lapok hasábjain eléggé ki volt már mutatva az, hogy az ideiglenes törv. szabályok ha hézagot pótolnak is, de a törvénykezés czéljának egyáltalán fogva ugy a mint vannak ez idő szerint, meg nem felelnek. Ehhez tehát, ez úttal hozzá szóllani nem akarok, reményivé mikép e bajon előbb utóbb segítve leend. De hogy nem csak a törvénykezési szabályok hiányosságában rejlik törvénykezésünk szánandó sorsa, erről meggyőződhetik, ki széttekint a vidékeken, különössen pedig a Jászkunságban felállított városi törvényszékek között. • Tudjuk azt, hogy az id. törv. szab. 26. §-nál ftjgva a Jászkun, a Hajdú városok és a 16 Szepesi városok kerületében az 1848-ik évig fenállott bíróságok állitattak vissza; de váljon az illető hatóságok megfelelnek-e azon kelléknek, hogy a városi tanácsoknál legalább három törvénytudó és állandó birói tag közreműködése szükséges, erre épen nem volt felügyelet, és miután azzal nem gondoltak, — az illető hatóságok megfeledkezve a nép érdekeiről, azon kelléktől és szabálytól eltérőleg ugy alakították különössen Jászkunságban a városi törvényszékeket, hogy vannak városok még pedig többnyire olyanok, a hol a városi törvényszéknél egyetlen egy törvénytudó sincs, sőt jegyzőkül is olyanok alkalmaztattak, akik nem tanultak törvényt de még annak elemeivel sincsenek ismeretségben. Vannak fájdalom községek, noha tudjuk, hogy Jászkunságban a városi törvényszékek egyszersmind telekkönyvi hatóságok, és igy fontos polgári ügyekben is bíráskodnak, mégis legtöbbnyire oly tanácsnokok foglalják el a birói széket, kiknek nincs nagyobb s terhesebb kötelességük mint mikor valami végzés vagy határozásnak nevüket alá kell irni, mert némelyike a bíráknak oly szellemi helyzetben van, mikép legnagyobb fáradságába kerül, mig nevét nagy nehezen aláírja. Kérdem, lehet-e az ily bíráktól azt várni, hogy szövevényes, minden esetre képzettséget kívánó ügyekben, minők a telekkönyvi ügyek, csak távolról is hozzá szólljanak a vita kérdéshez, vagy épen véleményt mondjanak. Nem akarom kétségbe vonni jó akaratukat, de mit ér magában a jó akarat, ha a kellő képzettség hiányzik. — Innen van azután hogy nincs Magyarországon tán egyetlen hatóság sem, a hol annyi törvényellenes eljárás és cselekmények volnának napi renden mint épen Jászkunságban. Ha tehát ezek igy állanak, az lenne a természetes és észszerű következés, hogy miután itt ezrek érdekei forognak kérdésben és sokszor egy per kimeneteléről függ egy családnak jövő szerencséje — az ily fontos hivatalra alkalmatlan maguknak a birákul alkalmazottaknak terhül szolgáló egyének a hivatalból eltávolitattnának s helyükbe törvénytudók alkalmaztatnának, milyeket nem lenne nehéz mérsékelt fizetés mellett alkalmazni Mert hogy mai világban képzett egyén tiszteletből el nem válalja azt, hogy más ügyeivel a maga dolgai háttérbe szorításával foglalatoskodjék, azt én természetesnek találom, hanem a kiérdemlett fáradozásért illő jutalom mellett találkoznék, minden nagyobb községben képzett egyén, ki nem formalitás kedveért ülne a zöld asztal mellett, mint a mostaniak, hanem mindenesetre véleményét is bármi ügyben megmondani kötelességének ismerné. És igy alakítva a bíróságokat, ugy hiszem, annyi s oly sokféle visszaélések nem történhetnének az igazság rovására, mint történnek most, mert jelenleg többnvire egy ember önkénye vagy szeszélyétől függ sokszor ezrek anyagi jólléte, azon emberétől, ki mindenható az ily tanácsnokok mellett, s ki nem más mint az általuk minden tudónak képzelt jegyző; — és könnyen beláthatni,még csak mondani sem kell, hogy ily állásában a dolgoknak mik történhetnek és történnek az igazságszolgáltatás kezelésében ; melynek baklövéseiről és visszaéléseiről könyveket lehetne irni. Tisztelem én is az önkormányzatot, ragaszkodom is hozzá és az lenne legfőbb óhajtásom, bár mindeu község azon helyzetben lenne, hogy maga gyakarolhatná község hatóságát, s kezelhetné minden ügyeit. Kétségtelen, mikép ez által terjedne a közügyek iránti érdekeltség a népben és a község sok olyantól menekedhetnék a miket most tűrni kénytelen; kétségtelen az is mikép nem irigyelhető azok állapotja, kik örökös gyámság alatt nyögnek. ! — Azonban mindezek mellett az is igaz, miszerint arra j nézve, hogy egy község czélszerüleg kezelhesse saját területén a bírósági teendőket, szellemi erőkön kívül pénzre is vau szüksége. De Jászkunságban minden község van s lehet azon helyzetben csak akarat kell hozzá, hogy 3 törvénytudó tagot illó fizetéssel el láthasson. Ezen anyagi javadalom mindenesetre szükséges, mert elmúlt azon boldog (?) idő, a mikor azért is elvállalta a tanult ember a községi tanácsnokságot, hogy a városháznál neki is helye és ülése legyen, olyan emberekkel pedig mint a mostani tanácsnokok a mai előhaladt korban bíráskodni nem lehet, ha csak az nem a czél, hogy bármely ügyet még jobban bebonyolitsunk, vagy pedig az ügyet örök időkre félre tegyük. Ha tehát a mai világ igényelte törvénykezésnek csak némi tekintetben is meg akar felelni Jászkunság közönsége, akkor első és mulhatlan kötelessége az, hogy kielégitó fizetéses törvénytudó tanácsnokokat alkalmazzon, olyanokat, kikről előre is feltehetni, hogy kötelmeiknek tudnak is akarnak is megfelelni. Az igaz, ez némi költségébe fog kerülni a városi pénztárnak, de az ebből nyerendő haszon bőven kárpótolva lesz az által, hogy a mostani avatatlan teljesen tévesztett eljárások miatti panaszok s költségeskedések meg fognak szűnni, ha nem egészen, de legalább nagy részben ; és ezzel tetemes anyagi hátrányok, vagyoni vesztességek elmaradhatnak, mert igen sok fordul elő a törvénykezés terén, a mit a jogorvoslat helyre nem hozhat, ha egyszer az első biróság elrontotta. E számhoz van mellékelve lapunk előfizetési felliivíísa a juliiis-deczemberi folyamra. Lapunk következő száma az ünnepek miatt június 14-én fog megjelenni. 44