Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 39. szám - Az igazságügyministeri bizottmány müködése

157 tal 1853. évi mart. 21. elmarasztaltatott, mely marasztaló Ítélet ellen alperes felebbezéssel nem élt. Ennél fogva alperest a kereseti tőke visszafizetésében az 1723: 31. §. 8. pont. értelmében elmarasztalni kellett. „A mi a kamatokat illeti, alperes ezek ellen kifogást tesz ugyan, s azt hozza fel, hogy a 2. sz. a. szerződés szerint alperes kamatok fejében a berenczei jószág haszonbéri jövedelmét ajánlván fel, az által az A-D. alatti kötelezvények oda módosultak, hogy felperes többé kamatokat nem, hanem csak az ezek helyébe lépett évi haszonbéreket követelheti, annvival is inkább, minthogy felperes a haszonbérek iránt külön pert indított. De a haszonbért is felperes nem alperestől, hanem a berenczei jószág haszonbérlőitől követelheti. „Azonban alperesi ezen kifogás birói figyelembe nem vétethetik, mert a hivatkozott 2. sz. a. haszonbéri szerződés csak az akkor már hátralékban maradt 2875 pft. megítélt kamatoknak a berenczei jószág jövedelmeiből leendő megtérítése iránt köttetett, mely azonban AB. CD. alatti eredeti kötvényekben semmi módosítást nem tesz, s ez által az eredeti kötvények ereje nem hogy megszüntetett, vagy gyöngitetett volna, de sőt a hátralékban maradt kamatok megtérítésének nagyobb biztosságára történt. Felperes nem is követel e helyütt haszonbért, mert az iránt az illető bérlők ellen f. évi 1170. sz. a. külön pert indított. A mennyiben pedig felperes a haszonbérekre is e perben vonatkozással van, azokat a levonandók levonása, és beszámitandók beszámításával követeli. A. 2. sz. a. szerződésben egy szó sem foglaltatik arról, hogy e haszonbéri szerződés az eredeti kötvények helyébe lépett, vagy hogy azokat a felek módosítani, vagy megváltoztatni kívántak volna, sem a 2. sz. a. szerződésben felperes az eredeti kötvényekben foglalt jogairól le nem mondott. A kamatok tehát az eredeti kötvényekben világosan kikötve, a 2-ik sz. alatti szerződésben pedig sem megváltoztatva, vagy megszüntetve nem lévén, alperes pedig hogy azokat kifizette volna — felperesi tagadás ellenében semmit sem igazolván, alperest az 1647 : 124. §. értelmében a kamatok megfizetésében is elmarasztalni kellett. „Kifogást tesz továbbá alperes a felperesi kamat felszámítás elleu, s állítja, miszerint 1854. évtől bezárólag 1861 évig a haszonbért évenként 2200 ftjával számítva, felperesnek nem csak hogy megfizették, de sót 8 évre 30 ezer pfrt. után 14400 ftot számítva 3200 ftal a kamatokat tul is haladták. „Azonban alperes ezen puszta állításait semmivel sem igazolja, az 1854. év előtti kamatokat pedig figyelembe sem veszi. De különben is alperes a felperes által 7875 frtban számított kamat hátralékot csak annyiban nem látja alaposnak, a mennyiben ezen összeg sem a kereset levélben kitett 74^2 ftal, sem az L. alatti számjegyzékben foglalt 8741 frt. összeg kamatbeli tartozással egybe nem hangzik. Mi habár való, de alperes azt, hogy e felszámitási tételek bármelyike szerint is, a kamatokat megfizette volna, semmivel sem igazolja, a bírót pedig és a feleket a kereset szabályozván, alperes a keresetbeli 7482 frt 25 kamatbeli tartozási összegben mint pervesztes fél az okozott költségekben a vtk. 128. §-a értelmében elmarasztalandó volt. Ellenben felperest a hátralékban maradt kamatok kamatainak megfizetése iránti kérelmével, minthogy ez törvényen nem alapszik, elutasitni kellett. (1865. máj. 15. 56119. sz.) (Vége köv.) Báró Josinczy László gyilkossági esete. Első bir. Ítélet és felebbezés. (Folytatás.) Az első bírósági Ítélet igyvégződik: Ötödik rendii szinte szabad lábon lévő vádlott Grósz KláraAltmánMózesnéellenemelt óünrészességi,illetőleg büo elpalástolási vádat illetőleg, s miután GH GG.GU. tanuk vallomásaiból az, hogy vádlott az eddigiek szerint különben sem igazolt összeszövetkczésekről tudomással birt volna, ki nem magyarázható. Miután fia és unokája elleni vád emelésre, még ba azoknak bűnösségét tudta volna is, természet szerint kötelezve nem lehet. Miután a báró kulcsainak nála feltalálása a kölcsönösen és kétségbe sem vont bizalmas viszonyból önként következtethető. Miután végre a vállalatból reá háromolhatott haszon vagy nyeremény nem igazoltatik, tekintve hogy nála semmi bűnjel nem találtatott, 34-ik sz. alatt igazolt becsületes előéletét; vádlott bizonyítékok hiányából a vád alul felmentetik. Hatodik rendű letartóztatásban lévő vádlott István Mártont illetőleg: tiszti ügyész vádat emel ellene a néhai báró meggyilkolási bünrészesülés indokából: Vitatván ezen vádat Géczi Anikó tanúnak a Xl-ik száruu jegyzőkönyvben 1-ső szám alatti vallomásából, melyben állíttatik, mintha vádlott tanúnak még a gyilkosság estvéjén bevallotta volna, hogy a bárót 6 ütötte meg, s mintha tanút felfedezés esetére meggyilkolással fenyegette volna, s továbbá mintha vádlott Somlyóról pénzt is hozott s abból tanú 1 forintot el is vett volna. Vitatja továbbá Szilva Va^zalikának XI. sz. jkv. 12-ik tanúnak vallomásából, miszerint vádlott a gyilkosság estéjén egy háti lovon Somlyóra járt s 1-ső számú tanú szerint oly sebesen nyargalt, hogy még a sapkáját is elvesztette, s 3-ik tanú Oszváth Dániel ajándékozott vádlottnak egy más sapkát. Vitatja végre, hogy a pénznek Somlyóról vádlott által történt kapását 8-ik és 9-ik tanuk is igazolják, sőt maga vádlott beismeri XII. számú vallomásában azon módosítással, hogy a pénzt 1-ső rendű vádlott udvarán találta. Tekintettel azonban arra, miszerint Géczi Anikó tanúnak előadására birói Ítéletet alapítani nem lehet, a menynyiben vallomásából is kitetszik, hogy részint vádlott elleni bosszúból, részint mint 2-ik tanú vallomásából (mit 5-ik tanú is erősit) kitűnik haszonvágyból tanúskodik, az esemény után szinte két év múlva, s mivel a tanúvallomások, de saját vallomása szerint is egy erkölcstelen életű személynek tekinthető. Tekintettel, hogy 12-ik sz. Szilva Vaszalikának a háti ló iránt tett vallomását XlX-ik sz. alatti 3»ik tanú Képes Ignácz felvilágositja. Tekintettel hogy Xl-ik számú 9-ik és XlX-ik számú 1-ső tanuk határozottan igazolják, hogy vádlott a pénzt a báró halála után egy évvel találta. Tekintettel végre azon körülményre, hogy vádlott ellen bűnjel vagy azon időben Somlyón léte nem igazoltatik, s hogy nem is képzelhető az, hogy főben járó tettre valaki 10 fttal felbérelhető lenne. Ezen okokból vádlott ellen semmi bebizonyítva nem lévén XlII-ik szám alatti jó erkölcsi bizonylatának is figyelembe vétele mellett, bizonyitékok hiányából a vád alul felmentik. Ezek szerint összes vádlottak a vád alul felmentve lévén, zár alá vett vagyonaik a zár alul feloldatni, 1-ső 2-od 3-ad és 6-od rendű vizsgálati fogságban letartoztatott vádlottak, tekintettel hosszas bent létükre, a tiszti ügyész hivatalos kötelessége szerint fellebbezendő pernek leérkeztéig — szabályszerű kezesség mellett kibocsáttatni rendeltetnek. — Védő ügyvéd Vajay Károly részére 2-od 3-ad és 5-öd rendű vádlottak irányában fejenként 40—40 frt. védő Magos Menyhért részére pedig 6-od rendű vádlott irányában szinte 40 frt. védelmi dij megállapíttatik. (Folyt, köv.) Hivatalos tudnivaló. Ministeri rendelet. — A sajtóvétségek feletti esküdtszékek iránt. A magyar felelős ministerium, elfoglalván alkotmányos hatás-