Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 37. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

^Pest, I8f>7. kedd máj. 14. 37. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, T»rinloin; Az igazságügyministeri bizottmány stb — Báró Josinczy László gyilkossági esfte (Folytatás.)— Jogeset.(Vége)— Hivatalos. ")(Az igazságögyministeri bizottmány működése. Mielőtt fejtegetéseinket e bizottmány polgárjogi reform javaslatai körül tovább folytatnék, kell,hogy büntetőjogi működésére tegyünk egy pár szerény észrevétel', *) miután erről tüzetesebben még meg nem emlékezheténk. Köztudomású, mikép az illetőket a kitűzött idő roppant rövidsége — alig egy pár hét — vissza nem ijesztette attól, hogy az ugy is sok oldalú és komoly megrostálást igényelő polgárjogi törvénykezés, továbbá a bírósági rendszer, peres ügyeken kivüli eljárás stb. kérdésein kivül, még a büntető jogot is mind anyagi, mind alaki részére nézve a bizottmány munkakörébe bele ne vonja. A feladat itt az 1844-i bünt. codex tervünk életbeléptetésére szorítkozik. Aziránt, hogy ezen jeles codex tüzetes revisió mellett, vagy a nélkül hozattassék-e be, lehetnek különböző nézetek ; de aziránt, hogy az alapelveiben fentartassék, nem lennének ellenkező vélemények megengedhetek. A revisió mellőzése meílett hivatkozhatni azon fontos kötülményre, mikép az 1844-i codex-tervvel csak összehasonlításba sem jöhetnek jelenleg érvényben levő magyar büntető törvényeink, melyek szorosan véve inkább nem lételük, mint létezésük által tündöklenek. Jelen büntetőjogi állapotaink oly abnormisak, mikép nem vonakodunk kimondani, miszerint azok a müveit Európában minden államnak szégyenére válnának. Büntető jogi törvényeink elavultsága, részint elégtelenségük miatt, továbbá hiányában azon biztosítékoknak, melyek a személyi szabadság biztosítására nélkülözhetlenek, a legszentebb jogok naponta a legkorlátlanabb bírói önkénynek vannak mártalóczul odadobva. Hogy ily jog — vagy inkább jognélküli állapotnak a leggyorsabban véget kell vetni, hogy tehát vannak kik ezen szomorú helyzetnek az 1844-i codex általi eltávolítását minden egyéb érdekeknek elébe teszik — ezt lehet érteni és indokolni. Mi azonban, bár ezen érvek nagy fontosságát kétségbe nem vonhatjuk, mind a mellett e terv életbeléptetése előtt, annak tüzetes és részletes revisiója szükségessége mellett emeljük szavunkat. Ezt igényeli szerintünk már azon tekintet is, miszerint úgyszólván nemzeti becsületünk, tudományos kifejlődésünk és szellemi haladásunk jó reputatiója, mely amazzal szoros kapcsolatban van, igényeli, hogy a most behozandó 1867-i bünt. codex tökélye s kitűnősége ne legyen csekélyebb, mint volt az 1844-i codex tervé; hogy az a tudomány képviselői előtt oly elismerésben részesülhessen, a milyenben az lv44-i terv részesült európaszerte. Már pedig ez csak alapos és tüzetes revisió utján érhető el. Ezt minden bővebb indokolás nélkül éléggé ért]) Azon feltevésben, mikép azok igazságügyministeriink által nem fognak — rudnyánszkiasan — durva kifakadásoknak vétetni. | hetővé teheti már azon tény körülmény is, mikép ama nagy becsű codex-terv munkába vételétől már 27 év telt el, több mint egy század negyed. Ez idő alatt a büntető jogtudomány és törvényhozás oly nagy haladást tett, mikép azon terv számos szabályai jelenben elavultaknak mások hiányosoknak,'a mai tudomány kellékeit ki nem elégitőknek bizonyulnának be. Ez okból a mint 1844-ben a codex tervünk a tudomány s codificatió színvonalán állónak méltán tekintetett; ugy az most 25 év lefolyta után eredeti szerkezetében behozatva jelenleg már hátramaradottnak nyilvánitatnék. De nem csak az elméleti tudomány, hanem a polgárisodás, a társalmi kifejlődés is nagy változásokon ment át az utóbbi 25 év alatt. Oly uj társalmi mozzanatok, és tényezők léptek előtérbe, melyekről a régibb törvényhozások nem is intézkedhettek, de a melyek most már el nem mellőzhetők. Ezen hiányok pótlása is szükségeli szerintünk a revisiót. Az igaz, ily revisió néhány hét alatt alaposan nem eszközölhető; de szerintünk néhány hói elhalasztás, abnormis büntetőjogi törvénykezésünk addigi megtartása, teljesen indokolt lenne a tökéletesb codificatiónális vívmányok által, melyek az által eléretnének, s melyek a polgárisodás s jogbiztosság mai érdekeinek megfelelőleg csak is ily uton — ily revisió által — lehetnek elérhetők. Akár azonban ezen, bár fontos tekintetek háttérbeszoritásával, a revisió mellőztessék, akár ez mint mi sürgetjük eszközöltessék, az minden esetben elkerülhetlenül szükségeltetik, hogy azon szabadelvű alapelvek, melyeken ezen codexterv alapszik fentartassanak és szentesitessenek. Ezen méltán oly nagy mértékben kitüntetett codificatiónális mü jelessége s kiváló érdeme, nem szerkezetében, nem szabályai megalapításában, nem is az egyes fogalmak kifejtésében, hanem előhaladott, kora legtöbb codificatióját túlszárnyaló szabadelvű irányában rejlik, mely különösen azon elvekben érvényesíttetett, melyek e codex-terv büntetések s következéseik rendszerében, a bünösségi beszámításban, a büntető hatóság és eljárásának szervezésében stb. vannak megalapítva. — Ezen elvek a kifejlődött polgárisodásnak, s polgári szabadságnak — eddigelé legfőbb biztosítékaiul szolgálnak. Hogy tehát ezen alap-irány elvek fentartassanak, tartozuuk vele nem csak régibb törvényhozóink küzdelmei iránti pietásnak, nemcsak a szabadelvű haladástól el nem választható jó reputatiónknak, hanem a jogbiztosság s szabadság igényeinek is. És most még is azt kell tapasztalnunk, hogy ezen irányelvek nagy részbeni mellőzése, megváltoztatása czéloztatik. A revisió eszközlése mellőzendőnek találtatott, de egyszersmind nagy részben félretétetnek, mellőztetnek azon elvek is, melyeken a codex-terv alapszik, fénypontjaival és szabadelvű törekvéseivel. *v A*' ' V»" . /' 37 f