Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 32. szám - Az igazságügyministeri bizottmány müködése

129 fejlődött ki, hogy 4 bizottmány alakul): büntető-| jogi, birósági, törvénykezési, és végrehajtási. Nem fejtegetjük tovább eszméinket ezen eljárási mód iránt. Csak azt legyen szabad megjegyeznünk, mikép a codificationalis eljárásban nyilvánuló határozatlanság, előleges terv nélküliség már az időmulasztás s hoszszadalmasság tekintetéből is hátrányos — az idő pedig épen most felette drága kincs. De nem maradhat az maoára a muukálat érdemére nézve is tetemes hátrány nélkül. Mert ily eljárás mellett rendesen az a következés, hogy az eszmék ingadozásában, folytonos habozásában épen a legsürgősb, leglényei_'esb ja vi ti sí teendők kellő figyelem nélkül maradnak; mig ellenben előtérbe nyomulnak, mik a törvénykezés sürgős j a v i t ásara ion tos tényezőkül épen nem szolgálhat n a k. Eziránt bő tanúságot merithetüuk a jelen bizottmány eljárásából s megállapodásaiból is. De erről más alkalommal értekezünk. A jövedéki törvényszékekről. A lefolyt 18. évi időszak alatt egymást felváltó rendszerek alatt kétség kivül legnehezebben sulyosodott vállainkra a pénzügyi közegek által gyakorolt azon önkényes eljárás, mely nem csak hogy rólunk nélkülünk vetette ki az adó minden nemeit, hanem ha annak visszaélései vagy tévedései ellen felszólaltunk, alig találtunk orvoslást, s legtöbb esetben csak a kegyelem utja vezethetett czélhoz. Akkor tehát, midőn azt látjuk, hogy felelős kormányunk a j ö ve d é k i törvényszékek felállításával a kormányzat azon ágában is rendes bíróságok által kíván igazságot szolgáltatni, hol eddig egyes tisztviselők önkénye szabott törvényt, kell hogy örömünknek kifejezést adjunk, mert törvénykezésünk ezen egyes mozzanata is azun nagy államgépezet kerekeinek egyike, melyen a polgári szabadság nyugszik. Az olvasó ismerni fogja azon pénz és igazságügyministerek által mart. hó 26-án 0 Felsége jóvá hagyásával kibocsátott rendeletet,*) mely szerint a jövedéki ügyekben felmerülendő panaszok elintézésére Magyar és Erdélyországban jövedéki törvényszékek lesznek lélállitandók. Elismerőleg kell kiemelnünk azon rendelet G. §-áf, mely szerint ezen törvényszékek minden egyes esetben először is a felett határoznak: van-e a lenforgó kihágá6Í ügvben az államkincstár megrövidítését czélzó rosz szándék ? Ezen intézkedés a mily humánus, ép oly igazságos, mert hányszor történik, hogy tévedésből, elnézésből, vagy a törvény hibás felfogásából megszegjük a jövedéki tör vényt a nélkül, hogy rosz szándékkal a legtávolabbról is vádoltathatnánk. Ha ily esetben elnézésre számit hatunk, bizonyosan megnyugtató érzettel teljesítjük a törvényt, mig arra nézve, ki rosz szándékkal hágja át a törvényt, igazságos, hogy annak súlyát érezze. A rendelet egyébként oly szabatos és rövid, hogv annak bővebb ismertetése e téren felesleges volna; menynyire még is annak végrehajtására nézve aggályaink volnának, azokat a kormány tudomására hozni kötelességünknek tartjuk. N- vezetésen ily aggályt a törvényszékek n a g y számában találunk. A tisztelt rendelet szerint MaPulera, Gozsdu, Hollovies ügyvédek —jegyző Szilágyi Dezső; a polgárjogi bízott, tagjai: Nyeviczkey, Babos, Perlaki k. táblabírák, Szinovácz Gy váltófeltünők, Tóth L. Széber, Ledniczky. Rudnyánszky B Kléh, Bróde, Busbach ügyvédek — jegyző ökrös B *) Lásd lapunk f. é. 28-ik számát. S z e r k. gy a r o rs z á g b a n 26 — E r d é I y o r s z á g b a n 6 e 1 s ő folyamodásu törvényszék fog a jövedéki panaszok elintézésére felállíttatni, minden törvényszék a pénzügyi igazgatón kivül két ülnökből és egy jegyzőből álland. Tehát 64 ül n ö k és 32 j e g y z ő r e lesz szükségünk. Ha az ülnökök dijaztatását csak 1000 Ital, a jegyzőkét pedig 600 ftal számítjuk, ugy ezen törvényszékeink az igazgatókon kivül 83200 ftba k e rü 1 e a d n e k, minden esetre oly öszveg, mely megérdemli, hogy a törvényszékek kitett szániának szüksége minden oldalról megvizsgáltassék. Azon statisticaiadatok,melyek az evenkint előforduló jövedéki áthágások számát mutatják, kezeink közt nem lévén, összehasonlító számítást sem tehetünk arra nézve, ha valljon Magyarországon szükséges e 26 első biróságu törvényszék. Mennyiie azonban a bíróságok ügykezelését és a jövedéki panaszok természetét ismerjük, azt tartjuk, hogy ha a jövedéki kihágások száma 30—35 ezerét meg nem halad, akkor Magyarországon egyelőre 13—16 első biróságu jövedéki törvényszék is elégséges lenne, mert ha a tapasztalás azt fogja mutatni, hogv ezen szám a szükségnek meg nem felel, azok számát az ügyek számához képest, könnyű lesz szaporítani; — de ha a 26 törvényszék mar mos! felállíttatik, a tapasztalás pedig azt mutatná, hogy kisebb számmal is czélhoz juthatnánk, akkor a törvényszékek számát leszállítani nagyobb nehézséggel járand. mert a fölöslegessé válandó ülnökök ellátásával, vagy ujabbi alkalkalmnztatásával ugyan azon bajba keveredünk, melytől a megbukott kormányzat szabadulni nem tudott. Nézetünk szerint tehát elég lenne egyelőre két pénzügyigazgatóság mellé egy első folyamodásu bilóságot adni; — azon vidékeken pedig hol a népesség nagyobb és hol a jövedéki kihágások eddig is nagyobb számmal fordultak elő, állítsunk külön bíróságot. — Fél év el forgása alatt fogunk annyi tapasztalást szerzeni mennyi egy állandó rendszer behozatalára megkívántatik, mert hogy a múlt rendszer tapasztalásai épen a jövedéki kihágásokban biztos alapul nem szolgálhatnak, tudja az. ki a magyar jellemét ismeri. Van azonban a múlt rendszerből egy gazdag tapasztalásunk, mely mivel az állani kincstárt épen ugy sújtja mint az egyeseket, azt a pénzügyminister figyelmébe ajánljuk. Tudunk eseteket, hogy örökségi, és vagyon átruházási illetékek csak 5 — 6 év múlva, és sokszor már akkor szabattak ki, mikor az átruházott birtok további átruházások által már a negyedik ötödik birtokos kezein forgott. Ily esetben is az illeték nem attól czélóztatott bevetetni, ki az átruházást tette, hanem attól, ki birtokban volt, és ezen késedelmes eljárásnak nemcsak az volt következése, hogy az időközben változott birtokosok az illetékek miatt egymással perbe keveredtek, hanem az állam kincstárnak oly követelése hevert éveken keresztül behajtatlan, melynek befizetése csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől függött. Ide sorozzuk a biztosítás nélkül kinn lévő kincstári követeléseket is. melyek a pénzügyminister kiváló figyelmét megérdemlik. —ri. — s. Hivatalos tudnivaló. A főrnlt. Hétszem. tablan a/. I. tanácsban april 29 én s a következő napokon előadatnak: Pullák Tivadar, Heesey Júlia e. házassági váló per. Somogvi Márton. Zsiska Juliánná e. telekkönyv. Kovacsevits Károly s neje, ifj. özv. IJnger Ferenczné s társai e. egy szántóföld átíratása vagy 3600 pft vételár visszafizetése.