Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 30. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 11. [r.]

Pest, 1867. kedd april. 16. 30. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A békebiróságok mint egyes bíróságok XI.— örökösödési A békebiróságok mint egyes bíróságok. XI. Elismerjük, mikép a békebirósági intézmény fejtegetésében, egy magával az angol békebirósággal terjedelmesebben foglalkozunk, mint amennyi tértannak jelen értekezésünkben, lapunk terjeméhez mérve, engednünk kellene. Minthogy azonban köztünk még mindig vannak, kiknek szemei előtt a békebiróság reform eszméjénél, mintegy ideálként az angol békebiróságok lebegDek, s kik ezekre ez intézmény indítványozásánál nyiltan is hivatkoznak : hasznosnak tartottuk azok sajátságos feladatát s jellemét részletesen megismertetni, annak igazolására, hogy a békebiróság meghonosításánál, az ujabb törvényhozások szellemében, az angol békebirósági rendszert mintául el nem fogadhatjuk. Egy fő érvünk e mellett az, mikép nemcsak a kibékitési hivatás, de egyátalában a polgárjogi birói illetőség sem tulajdona az angol békebiróságnak. Mondottuk azonban, hogy e tekintetben némi kételyekre nyújthat alkalmat annak munkarendőrségi hivatása. Ennek alapján ugyanis Angliában a békebirák az összes munkásokat érdeklő viszonyok s viszályok biráivá vannak kijelölve. És ennek kiegészitéséül szolgál különösen az, hogy egyrészt a munkások s munkaadók, iparosok és segédjeik közti bérkövetelések s ilynemű viszályok felett is bíráskodnak; másrészt a tanítványok s főnökeik, mestereik közti különbféle viszályok elitélése is hatáskörükbe soroltatott. Hogy ily bérkövetelések, felmondások, szerződés megszegési stb. viszályok feletti bíráskodás a polgárjogi jurisdictio körébe tartozik, senki sem tagadhatja. Mind a mellett, szem előtt tartva ezen hivatás történelmi alakulását, s feladata lényegének természetét, nem vonakodhatunk elismerni azon már bőven igazolt állítás alaposságát, mikép ezen hatóság is tisztán s lényegesen rendőrinek tekintendő. Oly hatóságnak t. i. mely az angol békebiróság azon eredeti s leglényegesb hivatásából folyik, mely különös tekintettel a szegényebb és munkás osztályokra, a társalmi jólét s közrend s béke fentartásában s előmozdításában rejlik. Ezen az állami feladatok kétségtelenül egyik legnemesb, legüdvösb hivatásának megfelplőleg, az angol munkarend őrség hivatása abban öszpontosul, hogy mind az iparüzleti mind a mezei munkások sorsa tűrhetővé tétessék, jólétük előmozditassék, anyagi létfentartásuk kitelhetöleg biztosittassék,hogy azon nagy s folytonos küzdelemben, mely az egyéni munkaerő és a nagy vagyon, és tőke közt folyamatban van, ezen a nagy tőkés munka közti ellentétek türhetóleg kiegyenlítessenek, az egyéni munka érdekei a tőke tulnyomósága ellen inegvédetessenek. Ezen — főleg Anglia sajátságos körülmenyeiben rejlő — hivatásnak megfelelőleg, mar Edvard, Erzsébet korától a munkarendőrség kiegészitéséül szolgáltak azon számos szabályok, melyek a munkabér meghatározását ezen bérkifizetés, kiadásának módját (Cottage és Truck jogeset. (Folytatás.)— Telekkönyvi jogeset. —Hivatalos tudnivaló. i rendszer) a munka idő korlátolását, a munkára használt gyermekek taníttatását, a gyárhelyiségek egészség szenipontjábóli rendezését stb. tárgyazzák. Ezen egészen Viktória jelen koráig kiterjedő törvények mind a munkások jólétének — legalább némi emelésére irányzott rendőrségnek kifolyásai. És ugyan ezen alapokra fektetve, ugyanazon érdekből kiindulva hozattak azon törvénvek is, melyek e téren az angol békebiróságok fent említett bíráskodási illetőségét megalapították — a melyek t. i. a munkások jólétét keresve csak azt czélozzák, hogy a sommás eljárás által olcsóbb igazságszolgáltatást s a bíróság közelsége által nagyobb könnyebséget nyújtsanak a munkás osztályúak. Ezen törvények tehát szinte ugyanazon rendőrhatóság kifolyásai, mely átalában a munkás osztály anyagi sorsának s biztosságának emelésére van hivatva. Azonban ezen békebirói jurisdictio reudőri természetét nemcsak az mutatja, mikép az a békebiróság hatáskörében a gyár törvényekkel, a bér s munkaidő szabályozásával stb. szorosan összekötve létezik; — hanem és pedig főleg az, mikép ezen jurisdictio kiválóan rendőri tényeken alapszik. Az angol békebiróság ebbeli polgárjogi jurisdictiójának tárgyai lényegesen rendőri vétségek s kihágások, ugy hogy a bér stb. iránti polgárjogi követelések azon illetőségnek csak mellékes járulékait képezik. A bérviszályok ugyanis a körül forognak, hogy a gazda, a munkaadó megtagadhatta-e a bért a munkás rosz viselete, kártételei, vagy csalásai miatt; vagy másrészt a munkás emelhet-e panaszt, s követelést a bérhatralék iránt a gazda rosz bánásmódja, bántalmazásai, kegyetlenkedései következtében. Továbbá a gazda s munkások, iparos mester s legényei közti bíráskodás fő feladatát az képezi, hogy az elbocsátatás mikor, mily okokból s tények folytán tekinthető jogosnak (p. o. midőn az illetők részéről garázda, rosz viselet, engedetlenség, daczolás stb. forog fen) és viszont mikor megengedhető a felmondás s eltávozás? Ezek képezik az ebbeli békebiráskodás főtárgyait s feladatát — mi kétségbevonhatlanul rendőri hatáskört s hivatást fejez ki. Ugyan ily természetű ezen hatóság a tanonczok s tanítványok irányában is. Itten is a birói vizsgálat s határozat mindenek felett a körül forog, hogy a mester rosz bánásmódja, a rosz tartás, a bántalmazások stb. másrészt a tanonczok rosz viselete, kicsapongásaik mily jogi befolyással vannak a küztüki viszony megszüntetésére s szabályozására. Mind ezen esetekben tehát a bér vagy tandij iránti követelések s igények csak mellékes tárgyat képeznek ; főtényezókül a rendőri kihigásokul szolgáló bántalmazások, kicsapongások, törvénytelen bánásmód s viselet szolgálván. Ez pedig valódi rendőri jurisdictiót képez. Előfordul benne polgárjogi illetőség, de az természeténél fogva