Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 99. szám

400 szon iránti keresetükkel, miután azokat a jelen per folya­mában fel nem számitották, s mennyiségüket, minőségü­ket be nem igazolták, külön perre voltak utasitandók. A perköltségek, tekintve az ügynek örökösödési tormésze­tét, kölcsönösen megszüntetendők voltak. Kmf." Ezen Ítéletet a 1 p. fölebbezte, mert nem áll, hogy a felek kölcsönös beismerése szerint Pollak József minden örökös nélkül halt meg, mert alp. okiratilag ki­mutatta, hogy Pollák Józsefnek halála után oldalági ro­konai, felesége, s ennek szinte oldalági rokonai maradtak; mert ki van mutatva, hogy Pollák Józsefné a nekie ha­gyományozott javakat elfogadta s átvette, s férje, végren­deletébe megnyugodott; de ha így nem volna is, magva­szakadási czimböl nem felpereseknek, de a férj és nö ol­dal rokonainak lenne keresetük, kik pedig hogy nem lé­teznének, felperesek ki nem mutatták. Felperesnó'k ki nem mutatván Pollák József vagyona urafogyottságát, azon törvények ellenére tehát nem is örökölhetnek, an­nál kevésbbé lehet a perben nem is állolt Pollák József­rét a perbe behúzni, s ez alapon a töuifget felperesnek oda ítélni; mert ha Pollák végrendelet nélküli egyénnek tekintetnék is, akkor annak örököse a hivatolt törv czikkek ! értelmében — felesége lett — ennek elhunytával pedig ol- J dalági rokonai. A főmlgu Hétszemélyes tábla Ítélete folytán egyedül Pollak Józsefről lehet szó, ki után pe­dig örökösül felesége mnradt. A hivatolt törvezikkek nem érvénytelenítik a héber nyelven irt végrendeletet, meg­határozzák ugyan a zsidó nyelven irt okiratoknak hol és mikori érvénytelenségét, a végrendeletről azonban nem tesznek említést. Végre több — alp. által felhozott, s mel­lette szóló tények egészen figveimen kivül hagyattak, nevezetesen, valamely tanuk előtt kötött írásbeli végren­delet ha igy nem, megáll mintszóbeli, mint jelenleg is; — a vagyonnak nagyobbrészt szent czélokra hagyományo­zása esetében a törvény a hiányos végrendeletet is elfo­gadhatónak nyilvánítja; mert a kérdéses telek örök bé­ren megvett tulajdonságú birtok levén, más tekintet alá jön. A kir. itélő táblán ítéltetett: „Az első biróság ítélete az abban felhozott indokok­nál fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik, s a periratok további iniézkedés vé­gett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. nov. 22 J8252. P. sz. a.) Alp. felebbezéssel és semmiségi panaszszal él, mert az Ítélet indokolásában oly állitások foglaltatnak, mikkel a perbeli iratok ellenkeznek; mert tényleges jogok fer­dittetnek el és tagadtatnak meg; mert az Ítéletben felhí­vott törvényeknek oly értelem adatott, melv azoknak tar­talmával ós szellemével merőben ellenkezik; mert a kér­déses telek nem is úrbéri, hanem örök áron megvett birtok. A kir. Hétszemélyes Táblán ítéltetett: „Az előbbi állapotba visszahelyezés, csa k az anyaper tárgyát képezőPollák József utáni öröklésre értendő levén, és igy más tárgyra és különböző s?emély utáni öröklésre ki nem terjesztethetvén; de különben is az anya perben ho­zott D. alatti ítélet indokai felperesek által nem csak meg nem döntetvén , sőt az E. alatt felhozott uj okmánnyal azt, hogy az 1847-ik évi jan. hóban meghalt, Pollák Józsefet az azon évi mart hó 8-án meghalalozott neje Sámuel Betti túlélte, önmagok igazolván; és igy ez­zel alperesileg vitatott azon védvek és alapperbeni ítélet­nek a keresettől elmozdításra felhozott azon indoka, hogy Pollák József vagyona urafogyotl nem lőn, s erre az 1840-t k VI[[-ik törvén yczikknek nemaíöl­desu ri öröklést megáíl api tó 10-ik, hanem az özvegyi öröklésről világosan intézkedő 9-ik §a alkalmazandó, — még inkább megerősitet­vén; ez oknál fogva, az alapperbeni Ítéletnek érvényé­ben fentartása mellett, felperesek — mindkét alsóbb bí­rósági itelet megváltoztatásával — keresetüktől ujolag is elmozditatnak, a perköltségek azonban kölcsönösen meg szüntettetnek, és a periratok további intézkedés végett il­letőségűkhez leküldetnek. Mely pernek sat." ((1866. nov. 9. 7290. P. sz. a ) J o g e s e t. Zálog visszaváltási jog feljegyzése. A zálog visszaváltási jo* kifogásolt feljegyzései minden forma sze­rinti per nélkül, az illetők tárgyalás utjani kihallgatása után elinté­zendok. (telekk rend. 25 § f p) Az ejk>;sv(; tett bejelentéssk, csak a 3-ik személyek által időköz­ben jóhisztmüleg nyert jogaik ellenében nem érvényesíthetők. Ezen eset nem forog fen, ha a bejelentésig birtok változás nem történt A hirdetményi határidő után lett bejelentések is elfogadandók (1856. nov 20 i igazs rend) s kellően tárgyalandók. Az elévülési kifogás a zálogos évek lefolyta előtt nem érvényesit­tethetik a zalo., birtokos ellen. A záloglevél érvénye, a mennyiség, miség és fekvés megvitatása a visszaváltási per érdeméhez tartóz k Conrad szül Rutkay Vilma és Rutkay Rudolf nyit­ra megye törvszékéhez 1862 máj. 12-én benyújtott kér vényükben előadják, miszerint néh. édes atyjuk Rutkay — Nedeczky Zsigmond a Verbó mvárosban fekvő örökség felett test véreivel az 1829 és 1831 években megosztozván, néli. atyjuk az ő egy harmad rész örökségét az A. a. 1830. oct 11-én kelt záloglevél szerint 32-évre Rutkay Pálnak elzálogosította, mely részt a másik két testvér egymás közt ismét felosztotta, kérik a már elhunyt két testvér örököseinek u. m. Ho.losy-Rutkay Szidónia, Rut­kay Sándor, Emilia és Constantina megidéztetésével, kik­nek neveikre léteznek az elzálogosított birtokrészek te­lek könyvezve, ezen birtoknak egy harmad részére zálog­váltási jogukat bekebeleztetni. Alp. a tárgyaláskor kijelenték, hogy a zálog vissza­váltási jog feljegyzésébe bele nem egyeznek, kérik felpere­seket rendes perutra utasíttatni. Rutkay Sándor különö­sen előadj í, hogy ő birtok részét eladta, s a vevők a bir­tok veszélyét magukra vállalták. De különben a telek­könyvi elévülés is beállott, mert felp zálogvaltasi kerese­tüket az ösis pát. által kitűzött egy évi határidő alatt be nem adták; különben a felp. A. a. csatolmányt aggályos­nak nyilvánítják. Felperesekért előadatik, hogy semmivel sincs bizo­nyítva, hogy Rutkay Sándor birtokát a vevőkre há­romló veszéllyel adta el, a még át nem irt birtokra ké­rik a visszaváltási jogot annál is inkább feljegyeztetni, mivelhogy felperesek zálogváltási keresetüket 1863 oct. 1 ) én beadták. Tagadják, hogy a telekkönyvi elévülés beállolt volna ; a záloglevél nggálytalansága pedig a fel­mutatott eredetiből kitűnik. Alperesek a viszonválaszban tagadják, hogy a zálog­! váltási kereset beadatott volna, mert azsemmivel sem iga­| zoltatott, a záloglevél nem csak aggályos, de semmi bi­zonyító erővel sem bir, mert azáltal, kinek állítólag a I vagyon zálogba adatott, alairva nincs. sat.

Next

/
Thumbnails
Contents