Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 98. szám

398 küldetnek. (1866. nqV. 15-én 14751. sz. a. Elő: Zsömböry György ktb.) 34. A temesvári cs. kir. pénzügyi ügyészségnek mint a Szerviczky Mark és György féle alapítványok képvifelőjénék Szerviczky György örökösei elleni perében Ítéltetett: Alperesek által 7-ik sz. alatt egyszerű másolatban beperesitett halott könyvi kivonat által bizonyított ténykörülményt felperes válaszában tagadván, s ekképen alperesek a halotti könyvnek hiteles másolatát a viszonválaszban jogszerűen hozhatván föl; — miután ezen okirat által bebizonyitatott, hogy Szerviczky Mark 1794-ben jun. G-án halt meg, s igy az A. alatti végrendelet 2 ik pootjának a) betűje alatt foglalt azon határozathoz képest, hogy fia az abban alapított 30030 frt. alapítvány kamatait az örökhagyó halála napjától számítandó 1 8 év alatt fizetni nem köteles, a fizetési kötelezettség 1812-ik évi januárban vette kezdetét, — felperes azonban alperesek azon kifogása ellenében, hogy ezen alapítvány foganatba nem ment, azt, miszerint az örökhagyó fia ez álapitványról a végrendelet értelmében kötelezvényt állított volna ki, s a kamatokat, az 1812-ik év után fizette, be nem bizonyította; ehezképest az A. alatti végrendeletben tett alapítványból származó jogok a foganatba vételnek 32-éven általi elmulasztása miatt már 1844-ik évben elenyészvén, — miután azon körülmény hogy 1857 sept. 12-én az A. alatti végrendelet alapján a zálogjog 30000 frt erejéig előjegyeztetett, és 1858 márt. 8-án valóban bekebeleztetett — nem tekintve a 18 sz. a. ezen bejegyzések ellen tett óvást — a már elenyészett jogot többé föl nem éleszthette, — a P. alattira fektetett azon felperesi állítás pedig, hogy alperesek meghatalmazottja még 1856-ik évben is ezen 30,000 frt. alapítvány fönállását beismerte, azon okirat tartalma által megczáfoltatik: ezeknél fogva az A. alatti 30,000 frtos alapítvány, és az annak biztosítása végett teljesített zálogjogi bekeblezés nem — hanem csupán csak az 1854-ik évi april 30-án kelt C. alatti végrendeletben hasonló czélra tett 60000 frtnyi alapítvány és annak zálogjogi bekeblezése lévén érvényes, — miután ezen alapítvány kamatainak fizetésére nézve a C. alatti végrendelet akkép intézkedett, hogy azoknak ösztöndijjakra lett fordítása az illető hatóságnál kellő nyugták által évenkint kimutatandó, s igy felperes azon kérelme, hogy alperesek a kamatoknak évről évre felévenként előre az országos pénztárba leendő fizetésére szoríttassanak, a végrendelet értelmében helyt nem foghat: ezen okoknál fogva a fölebbiekben érintett pontokra nézve alperes fölebbezésének hely nem adatván, a kir. itélő Tábla ítélete helybenhagyatik. Mi felperesnek azon kérelmét illeti, hogy alperesek az 1854 évi máj. 30-tól hátralevő 5°/0 kamatoknak 14 nap alatti megfizetésére szoríttassanak — miután az 1854 máj. 30-tól 1857 april l-ig járó 5°/0 kamatoknak a C. a. végrendeletben meghatározott czélra való fordítása alól alpereseket azon körülmény,hogy a végrendelet érvényeperrel megtámadtatván, « per javukra csak 1857-ik évben dölt el, annál fogva föl nem mentheti, mert azt, hogy a perben a végrendelet érvényesnek m.ondatván ki, ennek következtében az örökséget átvették — maguk beismerték, mert továbbá a végrendeletben a kamatok fizetésének kötelezettsége alól csak háború esetében mentetnek fel; — miután továbbá az alpereseknek azon kifogása, — hogy a kamatok ösztöndijjakra évenkint lévén fordítandók, ezt tenniök többé nem lehet, annál fogva meg nem állhat; mivel a kamatokat a mondott czélra utólagosan is lehet forditani; miután végre az 1857-ik évi april I - tői járó kamatokra az, hogy alperesek azokat a mondott czélra fordították volna, 9. számú szolgabírói bizonyítvány által igazolva nincsen: ezeknél fogva alperes fölebbezésének nem — ellenben felperes fölebbezésének helyadatván, a kir. itélő Tábla Ítélete e pontokra nézve akkép változtatik meg, hogy alperesek kötelesek aC. alatti végrendeletben tett 60,000 frtos alapítvány 5°/0 kamatait az 1854-ik évi máj. 30-tóJ, kezdve a végrendelet értelmében ösztöndijjakra forditani, sazt, hoöy ezen kötelezettségüket teljesítették,azillető hatóságnál 14 napalatt a nyugták előtuutatása mellett különben végrehajtással is szorithatólag kimutatni. Megváltoztatván eképen a kir. itélő Tábla Ítélete, a perköltségekre nézve pedig helybenhagyatván az iratok ugyan ahoz kellő intézkedés végett visszaküldetnek. (1866. nov. 13. 16688. sz. a. Elő: Babos ktb.) Hivatalos tudnivalók. A fomlt. Hétszem. táblán az I. tanácsban decz 20 án s következő napokon előadatnak : Gróf Andrássy György — Nedeczky Zsófia ellen zálogváltás. Ugyanott és ugyanakkor a II. tanácsban. Szűcs Erzsébet — Duzs Ferencz ellen sommás visszahelyezés. Oblát Ferencz — Hercz Ferencz e. hasonló. Szűcs Sándor — Szűcs Ferencz e. hasonló. Gf. Degenfeld Pál — több kolczéri lakosok e. hasonló. Freystadler Antal — Marsík János e. zárlat Dónát Sára — Guderna Károly e. sommás visszahelyezés Szabó János Freywirth Mór e. választott birósági ügy. Reguli János — Závody Albin e. munkadíj. Borz Frimia — báró Bánffy Albert e. földek úrbéri természetének meghatározása. Lasztócz helység úrbéri rendezési perének végrehajtása alkalmával egy szekérút iránt felmerült ügy. Elő: Gellén személynöki itélő mester. Kováltsik Ványa s társa — Gréb Albert s társai e. adósság. Argyilán Ursz — Vojsza Gligorás e. örökség kiadása. Styavniczky Otília — Bárány József e. adósság. A pénzügyi ügyészség — Hoffmann József e. telekkönyv. A Kovachich Sándor féle csődtömeg gondnokának —Radoszáv Máta elleni 25000 frt. iránti ügyében a végrehajtó biróság napi dijai s uti költségeire vonatkozó felfolyamodás. Deutsch testvérek — özv. Kiss szül: Rediger Károlina s társa e. telekkönyv. Korkoványi Mihályné — a magas kincstár e. telekkönyv. Rittinger József — Winkler Adolf e. adósság. Smekál és fia — Mikovényi Jenő e. adósság. A pénzügyi ügyészség — Kaczlzraele.telekkönyvsperköltségek. Abrüsseli bank — Dudek József e. telekkönyv. Gőcz Borbála — Parcsetics Katalin e. adósság. Ugyanaz — ugyanaz e. hasonló. Paumstingel Sarolta — Nagy Pál e végrehajtás. Elő: Tölgyessy ktb. Felkéretttink köztudomásra hozni, mikép egy nagyobb vidéki városba segéd-ügyvéd kerestetik — igen kedvező, az illető jövőjét is biztositható feltételek alatt. Különös előnyére szolgáland az illetőnek, ha önálló működésre képesitett, s ha a szláv nyelvet birja. Bővebb értesitést szerkesztőségünk készséggel adand. FfclelŐs szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1866. Xt/omatort Kocsi Sándor által. (Érkóey, (ialgóc;y és Kocsi nyomdájában.} Hat-piact és at-dunasor sarkán 9. sz.