Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 93. szám

375 sz. a- Beregh-ugocsa megye polg. törvszéke előtt a b. Perényi jogon állók ellen a folytatólagos arányossági pert megindította, melyben előadja, hogy a Turvize s az egri határközt létezik az úgynevezett peres erdő vagy alerdó, ezen alerdőt a legrégibb időktől fogva senki által kétségbe nem volt tulajdoni joggal birta és használta az Egriben lakó Szirmay család; később ezen erdő használatába több egri kisebb birtokossal együtt a Perényi család is becsúszott; minthogy pedig az eziránt lefolyt határperben a nádori bíróság kizárta az egrieket a peres erdő használatából, s ideig, intézkedéssel a kérdéses alerdőt, a Perényi és Szirmay család használatában hagyta, ugyan azért ezen alerdőnek fele részét magának megitéltetni, az 1842-iki zárlat óta a végrehajtásig ezen alerdöből bejött, a Perényi család által kezelt jövedelmeknek, ugy az ujabb zárgondnok által kimutatandó közös jövedelmeknek is fele részét, valamint a perköltségeket is megitéltetni kérte. A Perényiek az ellenbeszédben azt mondják, hogy felp. beismeri, hogy ő sem turterebesi, sem nagy-vagy kis gérczi kózbirtokos, hanem csak azt mondja, hogy egy régibb lefolyt határjárási perben hagyatott részére valami ideig, használat, tehát, hogy ő rája az 1836: XII. t. czikkben elősorolt kulcsok egyike sem alkalmaztathatik, ő tehát alp. ellen arányositási pert nem is folytathat, mert az idézett törv. szerint árányossági perben a felperesség csak a közbirtokost illeti, közbirtokosnak pedig csak az tartandó, ki belső telekkel bir, ámde felp. ezzel nem birván, felperesül nem is léphet fel; de nem léphet fel felperesként azért sem, mert az eredeti pert alp. kezdették, tehát csak is ők folytathatják; — mert az alp. által már az egész turterebesi határra az arányossági per, melybe az alerdő is benfoglaltatik , már megindittatott, sőt felperesre nézve isazalerdőt illetőleg bizonyos aránykulcs megállapittatott, felp. tehát ezen pertől elváltán az alerdó iránt pert nem folytathat. A perérdemére megjegyzik, hogy a nádor birósági Ítélet szövegéből világosan kitűnik, hogy a Szirmay család használata jogos és törv. alapon nyugvó használatnak nem vétetett s ilyennek bíróilag el sem ismertetett; az 5 lap 24 soránál kezdődő ítéleti szöveg szerint a Szirmay család csak ideiglen, tehát a b. Perényi család jóvoltából hagyatott meg a használatban, addig t i. mig az erdő használat véglegesen nem rendeztetik; s miután ugyanazon ítélettel az erdő turterebesi határbeli erdőnek bíróilag kimondatott, felp. pedig és jogelődei Turterebesi füles urak nemievén. igy az általok gyakorlott használat arányosítás kulcsául reájok nézve nem szolgálhat. Ha tehát mégis valami használat illetné felperest, azt nem arányosító perrel, melyben a f. urak jogai tárgyaltatnak, hanem az urb. elkülönítő perben követelheti, s ebben sem nagyobb mennyiségben, mint egri helységbeli telkei arányához képest netalán őt illeti. A nádori itélet világosan tanúsítja; hogy az alerdő a Turterebesi határon fekszik, hogy a Szirmayak az által csak azért hagyattak meg a használatban ideiglenesen, mert ők azon perben nem állottak s igy az Ítéletbe sem vonathattak. Felperest keresetétől elmozditatni kéri. Válasz. Nem áll az, mintha felperesre az 1836: XII. t. cz. érintett kulcsok egyike sem volna alkalmazható, mert az idézett törv. 18. §-a szerint az arányosság behozatalát mindegyik közbirtokos követelheti, ilyenek pedig mindazok, kik bármely haszonvételre nézve fentartván a közösséget önmaguknak, valóságos gyakorlatát megmutathatják, s ezen közös gyakorlata felperesnek a becsatolt ítéletekkel be van igazolva; e szerint tehát felp. az alerdőben épen oly közbirtokos, kinek joga van az arányossághoz. — A Szirmay család habár belső telket Turterebesen nem is bir, azért az alerdői használatot, mint annak gyökös tulajdonosa, a Perényiekkel közösen gyakorolta; azért ezen közös haszonvétel állapítandó meg a peres felek között kulcsul az erdőnek két egyenlő részrei felosztásával; s e szerint osztandók fel a közös jövedelmek is. Felp. igen is arányossági perben követelheti azt, mit követelni joga van, s nem urb. per utján, mert a Szirmay család sohasem volt jobbágya a Perényi családnak s igy az urb. perbe be sem vonathatik. Végre ismétli a keresetben előadott kérelmét. V iszon válasz. A nádori itélet szerint az erdő nem praedium, hanem turterebesi határbeli erdő, miután pedig a turterebesi proportionalis telkek száma tudva van, más kulcsot ennél az 1836: XII. t. cz. szerint nem lehet alkalmazni, s ha netalán a Szirmay családnak kellene is ebből proportionalis illetőséget adni, nekie több semmi esetre sem adathatik, az egri helységben saját beltelkeinek megfelelő mennyiségénél vagyis 2 proportionalis teleknél. A felp. okiratok ellen tett kifogások után alperesek azt állítják, hogy felperesnek használata az alerdőre nézve épen alperesek által mindenkor korlátozva volt, s igy korántsem követelhet alperesekkel egyenlő részt, hanem legfőlebb 2 telek utáni illetőséget, s ha felperesnek valami illetőséghez joga volna is: az urb. elkülönítés megelőzésével felp. proportionalis illetőségét nem lehet meghatározni. Az alperesileg sőt felperesileg is bemutatott okiratok kétségtelenné teszik azt, hogy a Szirmay akuak csak permisivue ususok volt, s azért proportio utján erdőbeli részt nem is igényelhetnek, és mivel erdő részt nem követelhetnek, nincs joguk az erdő eddigi jövedelméhez sem; kérik tehát felperest keresetével elmozditatni. Ezek után az alispányi biróság a turterebesi telki száiniiásba felvett r. cath. lelkész, kántor, harangozó, ref. lelkész, rector, g. cath, lelkész, kántor, valamint néhány közbirtokos beidéztetését elrendelte. Ezek irányában Perényiek es a kincstár képviselője, azt nyilvánították, miként őket a turterebesi erdőségekre nézve proportionalis kulcscsal biroknak el nem ismerik, mert nevezettek jelenig a turterebesi erdőségekre nézve semmi néven nevezendő földesúri és tulajdoni haszonélvezetekben részt nem vettek, és nem részesültek sem faizásban, sem a makk jövedelmében. Mindezek ily kép történvén, az alispáni bíróság 1862. szept. 22-én 621 sz. a. következőleg ítélt: „A Turvize és Egri helység határa közt fekvő s a nádorispányi biróság ítéletében körvonalozoit alerdő vagy peres tér a használat alapján két egyenlő részre, felosztatni rendeltetvén, egyik fele rész az 1842 jul. 12-től vagyis a mérsékelt zár alá vétel idejétől befolyt tiszta jövedelem fele részével együtt felp. báró Perényi család s jogutódai részére, másik hason fele része pedig ugyancsak a kitett időtől beszedett jövedelem fele részével Török Cajetán alperesnek mint a Szirmay család jogutódjának oda ítéltetik; a zárgondnokok köteleztetvén szabályszerű számadásaikat 15 nap alatt beadni. A Török Cajetánnak itélt alerdő vagy peres térfelének levonása után a báró Perényi család részére maradt fele rész, és a terebesi határban arányosság tárgyát tevő más közös tulajdonokra nézve arány kulcsul b. Perényi Bertalannak az általa szerzett egy és fél curia ugy öt és fél anyatelek utáni térkulcs alapittatik meg, mely kulcsoktól egy és