Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 87. szám

351 bott fogságbüntetés időközben bekövetkezett halála által megszüntettetvén, a marasztalás csakis a kár s költségekre nézve hagyatik helyben, s ek képen a tek kir. itélő Táblának Ítélete, fent elősorolt vádlottakra nézve a büntetés idejét s illetőleg nemét megváltoztatatván, a többi vádlottak irányában a büntetést illetőleg helyben hagyatik. Végreatiszti ügyész által felszámított s első bíróságilag 863 frt. 84% krajczárban megállapított kár és költségek fizetésében, minden elitélt vádlottak, Vegman András hagyatékával egyemtelegesen marasztatnak el, s;az iratok foganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (yége köv.) Jogeset. A birtok perekbeni bíráskodás a megyei törvényszéket illeti. (Ideigl. törv. szabályok. I. 34. 35 §§.) A leány ág kirekesztésére szolgáló igények még a nemesi javak tekintetéből is csak az ősis. ny. par. 9 §-ban kitűzött zárhatáridö alatt voltak indithatóic az azokat visszatartók ellen. Igaz Mihály és Szekeres Juliánná, ez utóbbi, mint néh. férje Igaz Józseftől nemzett kiskorú gyermekei természetes és törv. gyámja Csanád megye törvszékéhez 1863 febr. 6. 232 sz. a. beadott rendes szóbeli keresetükben előadják, mikép ők a keresethez •/. a. csatolt, s a makói árvaszéknek Hl" sz. a. végzése által néh. édes atyjuk ör. Igaz Mihály hagyatékára nézve testvéreik Igaz Anna és Igaz Julianna ellen a per folyamatba tételére utasíttattak. Ámbár a telekkönyvi kivonat szerint az ingatlan vagyon néh. atyjok Igaz Mihály nevére van bejegyezve, az még is nem elhalt édes atyjuk hagyatékát képezi, mert néh. nagyatyjuk Igaz Imre végrendelete szerint (3/.) néh. édes atyjuk Igaz Mihály az 1185 sz. háznak és % teleknek csupán haszonélvezője volt, azokat kizárólag felperesekek mint figyermekek észére — a leány gyermekek kizárásával fentartandóknak hagyományozta; felperesek tehát a ház és 6/8 földre nézve nem néh édes atyjuk ör. Igaz Mihály, hanem nagy atyjuk Igaz Imrének egyenes és kizárólagos örökösei. Minthogy tehát öreg atyjuk néh. Igaz Imre által tett jogérvényes és az 1840: 8 t. cz. 19 §-ánál fogva többé fel nem bontható végintézet szerint az 1185 sz. ház és % földnek felp. fitestvérek illetőleg egyenes származékai — kizárólagos tulajdonosai; — minthogy továbbá a telekkönyvek készítése alkalmával tett hibás bemondások kiigazítására az 1856 évi 218 sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében joguk van: felperesek a 953 sz. telekjegyzőkönyvböl atyjuk Igaz Mihály nevét kitörültetní, s az 1185 sz. házat és % telket neveikre kebeleztetni kérik. — Végre minthogy mostoha anyjuk Faludy Ágnes még életben van, ennek özvegyi tartására évenkint 5 köböl búzát, 4 köböl árpát, 40 véka csöves kukoriczát, 2 kocsi szalmát kiszolgáltatni, elhalálozása esetére pedig tisztességesen leendő eltakarittatását megajánlják. Ellen beszéd. A telekkönyvi rendszabályok és az optkv 321 és 322 §-án szerint ingatlan tárgyak jogszerű birtoka és tulajdonjoga csak is nyilván könyvbe rendes bejegyzés által nyeretik. A bemutatott telekkönyvi kivonat igazolása szerint mult 1862jan. 8-án végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt id. Igaz Mihály a makói 958 sz. telekkönyvben bejegyezve levő 1185 sz. háznak, ehez tartozó % kültelek szántó földnek korlátlan és egyedüli nyilvánkönyvi tulajdonosául van bejegyezve, mely bejegyzett tulajdoni jog az edictalis határidő alatt senki által meg nem támadtatott, azért most az elévülési határidő után felperesek azon jóhiszemű tulajdoni jogot alperesek kárával meg nem támadhatják, s megtámadni nem is lehet. — Hogy az örökhagyó Igaz Mihály a kereseti ingatlanságoknak csak haszonélvezője lett volna, valótlan, mert a V. a. birtokbejegyzés is ennek valótlanságát igazolja. A 3/. a. állítólag néh. Igaz Imre örökhagyó édes atyjának 1835 évi máj. 29-ről kelt végintézete, még azon esetben is, ha annak valódisága beigazoltatnék, mit alperes be nem ismer, felperesek javára nem lehet, mert az 1852 év nov. 29-én keltcs. ny. parancs 6. §. értelmében a 3/. a. állítólagos végrendelet érvényességének az annak keletkeztekor életben volt törvények szerinti megítélése csak is akkor történhetnék, ha azon állítólagos végrendelet eredetije a néh. Igaz Imre hagyatékára nézve illetékes hagyatéki bíróságnál 1853 évi oct. végéig bemutattatott volna; továbbá, ha a hivatkozott ősiségi pátens 9 §-ához képest felperesek az állítólagos végrendelet alapján őketillethetőörökjogaikat 1854 május l-ő napjáig érvényesítették volna. De ezt elmulasztva az ősiségi pátens 9 § a értelmében az állitólagos végintézetet mint elévültét, az örökhagyó Igaz Mihály utódai kárára érvényesíteni nem lehet. Telekkönyvi kiigazításnak igenis van helye, de csak el nem évült jogok alapján és nem máshol, mint az illetékes telekkönyvi hatóság előtt s e miatt alp. kifogást tesznek a törvényszék illetősége ellen. Az előadottak folytán felpereseket keresetüktől elmozdittatni s a 2|. alatiban felvett ingatlanságok s azok jövedelmei törvényes osztály részének s költségeiknek megitélése és átadása által törvényt és igazságot szolgáltatni kérnek. Válasz. Alperesnők azt akarják bizonyítani, hogy a V a. összeirt vagyonok néh. Igaz Mihály hagyatékát teszik. Azonban az F. a. végintézet szerint az örökhagyó nagyatya ör. Igaz Imre alperesek édes atyja Igaz Mihály kizárásával felpereseket rendelte egyenes és közvetlen örököseivé, tehát felperesek öröklési képességűket egyenesen nagyatyjuktól nyerték. Ezen végrendelkezés uriszékileg jóváhagyva foganatba vétetett, a közös atya Igaz Mihály abba beleegyezett, s a végintézet megerőtlenitésére semmi lépéseket nem tett. A végrehajtassál teljesedésbe ment végrendeletet az 1840: Ö t. a. 19 §-ánál j fogva többé megváltoztatni nem lehet. — Alperesek azt vitatják, hogy a felhivott telekkönyvi rendszabályok és a ' ptkv. 321. 322 §§ ainál fogva Igaz Mihálynak jóhiszemű I nyilván könyvi tulajdonjogát megtámadni nem lehet, í mert a bejegyzés a kitett határidő alatt meg nem támadj tatván, — az -1467 §-nál fogva elévült ; mire megjegyezj tetik, hogy Igaz Mihálynak birtokjoga nem érvényes cziI men, hanem csak bemondáson alapszik, mely bemondás j erős tulajdoni jogot nem adhat, s az ily bemondásokon j alapuló telekkönyvi bejegyzések érvénytelenítésére a felhivott miniszteri rendelet a sértett félnek jogot ad. Az elévülésre hivatkozás csak annak használ, kinek birtoka jóhiszemű. De Igaz Mihály birtoka nem jó hiszemü, ahhoz birtok czime nincs, tudván, hogy azokból néhai Igaz Imre által végrendeletileg kizáratott. Az ősiségi ny. par. 6 §. az F. a. végintézet érvényességére nézve felperesek javára szolgál. Alpereseknek a köteles rész iránti követelésük jogtalan és igazságtalan. Végre a telekkönyvi kiigazításra nézve bírói illetéktelenség iránti kifogásnak helye nem lehet, mert itt örökösödésről van kérdés. A keresetlevélben tett kérrésükhez képest kérnek Ítéletet. Vi szo n v ál as z. Jelen perben Igaz Mihály hagyatókábani örökösödésről lehet csak szó: felperesek ezen minőségben utasíttattak perre alperesek ellen; ki a közös atya Igaz Mihály hagyatékában örökösödni nem akar, az itt nem perlekedhet, hanem lépjen fel más uton mint néh. Igaz Imrének az F. a. alapján jogot követelő örököse, támagja meg, s érvénytelenítse a telekkönyvi bejegyzést, de mindezt az illető telekkönyvi hatóság előtt . eszközölje. Alperesek azF. a. valódiságát és hitelességét ismételve kétségbe vonják, s tagadják. Ha felperesek ma-