Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 87. szám

351 bott fogságbüntetés időközben bekövetkezett halála által megszüntettetvén, a marasztalás csakis a kár s költségekre nézve hagyatik helyben, s ek képen a tek kir. itélő Táb­lának Ítélete, fent elősorolt vádlottakra nézve a büntetés idejét s illetőleg nemét megváltoztatatván, a többi vádlot­tak irányában a büntetést illetőleg helyben hagyatik. Végreatiszti ügyész által felszámított s első bíróságilag 863 frt. 84% krajczárban megállapított kár és költségek fizeté­sében, minden elitélt vádlottak, Vegman András hagyaté­kával egyemtelegesen marasztatnak el, s;az iratok foganat­szerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (yége köv.) Jogeset. A birtok perekbeni bíráskodás a megyei törvényszéket illeti. (Ideigl. törv. szabályok. I. 34. 35 §§.) A leány ág kirekesztésére szolgáló igények még a nemesi javak tekintetéből is csak az ősis. ny. par. 9 §-ban kitűzött zárhatáridö alatt voltak indithatóic az azokat visszatartók ellen. Igaz Mihály és Szekeres Juliánná, ez utóbbi, mint néh. férje Igaz Józseftől nemzett kiskorú gyermekei ter­mészetes és törv. gyámja Csanád megye törvszékéhez 1863 febr. 6. 232 sz. a. beadott rendes szóbeli keresetük­ben előadják, mikép ők a keresethez •/. a. csatolt, s a makói árvaszéknek Hl" sz. a. végzése által néh. édes aty­juk ör. Igaz Mihály hagyatékára nézve testvéreik Igaz Anna és Igaz Julianna ellen a per folyamatba tételére uta­síttattak. Ámbár a telekkönyvi kivonat szerint az ingat­lan vagyon néh. atyjok Igaz Mihály nevére van beje­gyezve, az még is nem elhalt édes atyjuk hagyatékát képezi, mert néh. nagyatyjuk Igaz Imre végrendelete szerint (3/.) néh. édes atyjuk Igaz Mihály az 1185 sz. háznak és % teleknek csupán haszonélvezője volt, azokat kizárólag felperesekek mint figyermekek észére — a leány gyermekek kizárásával fentartandóknak hagyományozta; felperesek tehát a ház és 6/8 földre nézve nem néh édes atyjuk ör. Igaz Mihály, hanem nagy atyjuk Igaz Imrének egyenes és kizárólagos örökösei. Minthogy tehát öreg atyjuk néh. Igaz Imre által tett jogérvényes és az 1840: 8 t. cz. 19 §-ánál fogva többé fel nem bontható végintézet szerint az 1185 sz. ház és % földnek felp. fitestvérek il­letőleg egyenes származékai — kizárólagos tulajdonosai; — minthogy továbbá a telekkönyvek készítése alkalmá­val tett hibás bemondások kiigazítására az 1856 évi 218 sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében joguk van: fel­peresek a 953 sz. telekjegyzőkönyvböl atyjuk Igaz Mi­hály nevét kitörültetní, s az 1185 sz. házat és % tel­ket neveikre kebeleztetni kérik. — Végre minthogy mos­toha anyjuk Faludy Ágnes még életben van, ennek öz­vegyi tartására évenkint 5 köböl búzát, 4 köböl árpát, 40 véka csöves kukoriczát, 2 kocsi szalmát kiszolgál­tatni, elhalálozása esetére pedig tisztességesen leendő el­takarittatását megajánlják. Ellen beszéd. A telekkönyvi rendszabályok és az optkv 321 és 322 §-án szerint ingatlan tárgyak jogszerű birtoka és tulajdonjoga csak is nyilván könyvbe rendes bejegyzés által nyeretik. A bemutatott telekkönyvi kivo­nat igazolása szerint mult 1862jan. 8-án végrendelet hát­rahagyása nélkül elhalt id. Igaz Mihály a makói 958 sz. telekkönyvben bejegyezve levő 1185 sz. háznak, ehez tartozó % kültelek szántó földnek korlátlan és egyedüli nyilvánkönyvi tulajdonosául van bejegyezve, mely be­jegyzett tulajdoni jog az edictalis határidő alatt senki által meg nem támadtatott, azért most az elévülési határ­idő után felperesek azon jóhiszemű tulajdoni jogot alpe­resek kárával meg nem támadhatják, s megtámadni nem is lehet. — Hogy az örökhagyó Igaz Mihály a kereseti ingatlanságoknak csak haszonélvezője lett volna, valót­lan, mert a V. a. birtokbejegyzés is ennek valótlanságát igazolja. A 3/. a. állítólag néh. Igaz Imre örökhagyó édes atyjának 1835 évi máj. 29-ről kelt végintézete, még azon esetben is, ha annak valódisága beigazoltatnék, mit alpe­res be nem ismer, felperesek javára nem lehet, mert az 1852 év nov. 29-én keltcs. ny. parancs 6. §. értelmében a 3/. a. állítólagos végrendelet érvényességének az annak keletkeztekor életben volt törvények szerinti megítélése csak is akkor történhetnék, ha azon állítólagos végren­delet eredetije a néh. Igaz Imre hagyatékára nézve ille­tékes hagyatéki bíróságnál 1853 évi oct. végéig bemu­tattatott volna; továbbá, ha a hivatkozott ősiségi pátens 9 §-ához képest felperesek az állítólagos végrendelet alap­ján őketillethetőörökjogaikat 1854 május l-ő napjáig ér­vényesítették volna. De ezt elmulasztva az ősiségi pátens 9 § a értelmében az állitólagos végintézetet mint elévül­tét, az örökhagyó Igaz Mihály utódai kárára érvényesí­teni nem lehet. Telekkönyvi kiigazításnak igenis van helye, de csak el nem évült jogok alapján és nem máshol, mint az illetékes telekkönyvi hatóság előtt s e miatt alp. kifogást tesznek a törvényszék illetősége ellen. Az elő­adottak folytán felpereseket keresetüktől elmozdittatni s a 2|. alatiban felvett ingatlanságok s azok jövedelmei tör­vényes osztály részének s költségeiknek megitélése és átadása által törvényt és igazságot szolgáltatni kérnek. Válasz. Alperesnők azt akarják bizonyítani, hogy a V a. összeirt vagyonok néh. Igaz Mihály hagyatékát teszik. Azonban az F. a. végintézet szerint az örökhagyó nagyatya ör. Igaz Imre alperesek édes atyja Igaz Mihály kizárásával felpereseket rendelte egyenes és közvetlen örököseivé, tehát felperesek öröklési képességűket egye­nesen nagyatyjuktól nyerték. Ezen végrendelkezés uri­székileg jóváhagyva foganatba vétetett, a közös atya Igaz Mihály abba beleegyezett, s a végintézet megerőtle­nitésére semmi lépéseket nem tett. A végrehajtassál tel­jesedésbe ment végrendeletet az 1840: Ö t. a. 19 §-ánál j fogva többé megváltoztatni nem lehet. — Alperesek azt vitatják, hogy a felhivott telekkönyvi rendszabályok és a ' ptkv. 321. 322 §§ ainál fogva Igaz Mihálynak jóhiszemű I nyilván könyvi tulajdonjogát megtámadni nem lehet, í mert a bejegyzés a kitett határidő alatt meg nem támad­j tatván, — az -1467 §-nál fogva elévült ; mire megjegyez­j tetik, hogy Igaz Mihálynak birtokjoga nem érvényes czi­I men, hanem csak bemondáson alapszik, mely bemondás j erős tulajdoni jogot nem adhat, s az ily bemondásokon j alapuló telekkönyvi bejegyzések érvénytelenítésére a fel­hivott miniszteri rendelet a sértett félnek jogot ad. Az elévülésre hivatkozás csak annak használ, kinek birtoka jóhiszemű. De Igaz Mihály birtoka nem jó hiszemü, ahhoz birtok czime nincs, tudván, hogy azokból néhai Igaz Imre által végrendeletileg kizáratott. Az ősiségi ny. par. 6 §. az F. a. végintézet érvényességére nézve felperesek javára szolgál. Alpereseknek a köteles rész iránti követe­lésük jogtalan és igazságtalan. Végre a telekkönyvi ki­igazításra nézve bírói illetéktelenség iránti kifogásnak helye nem lehet, mert itt örökösödésről van kérdés. A ke­resetlevélben tett kérrésükhez képest kérnek Ítéletet. Vi szo n v ál as z. Jelen perben Igaz Mihály hagya­tókábani örökösödésről lehet csak szó: felperesek ezen minőségben utasíttattak perre alperesek ellen; ki a közös atya Igaz Mihály hagyatékában örökösödni nem akar, az itt nem perlekedhet, hanem lépjen fel más uton mint néh. Igaz Imrének az F. a. alapján jogot követelő örö­köse, támagja meg, s érvénytelenítse a telekkönyvi be­jegyzést, de mindezt az illető telekkönyvi hatóság előtt . eszközölje. Alperesek azF. a. valódiságát és hitelességét is­mételve kétségbe vonják, s tagadják. Ha felperesek ma-

Next

/
Thumbnails
Contents