Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 6. szám

23 a legelőt illetőleg' előadják, hogy legelőbe temérdek haszontalan tér vétetett be, mire nézve szemlét kérnek elrendelni, a tanuk ez alkalommal be fogván bizonyítani, hogy a földes ur csak a ,;Kamenbrod" legelőt használta; aD. a. szerint a legelők az úrbér behozatalakor a községnek adattak, tőle tehát el sem vehetők. Telkenkint 15 holdat követelnek, sat. Ezek után az alispányi bíróság az irtásokra és legelőre foganatosított bírói szemle következtében 1864. szept. 20.án 249. sz. a. hozott ítéletében 14- urbéri telket, 9 zsellérit, 14 hold és 578 • öl maradvány földet, telkenkint 5 hold legelő illetőséget 327/8 hold viszszaváltható irtvány földet, 3 hold 460 • öl a legelőhöz visszacsatolandó foglalást és 23 hold és 1032 • öl községi birtokot állapított meg. Ezen ítéletet mindkét fél felebbezte. Felperes felebbezett, mert az itélet ellenkezik az 1832/6 : 10. t. cz. 7. §-val, mely a közös legelőből történt foglalásokat visszacsatolni rendeli, ugyszinte a ny. par. 7. §-a is. A 2004. 2009. 2678 és 2681 sz. a. részleteket tehát mint a morális testületet képező község és nem egyes jobbágyok által történt foglalásokat a kl'zös legelőhöz visszacsatoltatni kérte,— mert az irtványokból csak 32 ~'/s hold ítéltetett meg neki, pedig az 1836. törvény és a ny. par. 9. §-a szerint a földes ur által a telek állományba át nem ment mindennemű irtvány visszaváltható, Basóczon annyival inkább, mert a töldes ur már az úrbér behozatalakor fenlartotta jogát az irtványok visszaváltásához, mert a régi összeírás csak bemondáson alapulván, annyival kevésbbé volt a mennyiségre nézve figyelembe veendő, mennyiben bizonyos, hogy már az úrbér behozatalakor az irtványok 678 V2 mérőre tétettek, mi 211 holdnak felel meg, s ennyitől szedte a földes ur mostanáig az évi bért; mert e földekre a ny. par. 19. §. nem alkalmazható, minthogy az egészen más természetű földekről szól, mint az irtványok; mert a földes ur csak az irtvány természetű földekért tartozik visszaváltás esetében a munkabért megtéríteni, a Dvornyistye dűlő pedig közös legelő, mely csak ideiglenesen engedtetett a jobbágyságnak felszántatni minden adózás nélkül, tehát az irtvány természetet nem öltött magára annyival kevésbbé, mert az 1816-iki okmányban a legelőhözi visszacsatolás nyilván fentartatott, s az irtásért a jobbágyság az irtott fa értékével, s a földnek azótai használatával kárpótolva van. Kérte ezt a közös legelőhöz visszacsatoltatni. Alp. község felebbezett, mert a 32% hold irtvánvnak mondatott, pedig ez is oly természetű birtok, mint az úrbéri; felebbezik az Ítéletet azon esetre is, ha ezek mégis irtásoknak Ítéltetvén, 23 frt 16 kr. váltságdíj mellett volnának kieresztendők, mert ez által tizenötöd rész értékük sem lenne megfizetve; — keveslik a megítélt legelői mennyiséget is, mert a legelő nagy, s mert a községi birtok nincs arányban a megítélt legelővel; a legelőnek birtok arány szerinti felosztását kéri alperes. Nyitramegye törvényszéke 1864. decz. 14 - é n 6355. sz. a, Ítéletével a telkenkinti legelő illetőséget 8 holdra emelte, továbbá az irtványokat megváltás mellett a jelenlegi birtokosok kezén hagyandóknak ítélte, egyebekben az alispányi biróság ítélete helybenhagyatott. Ezen ítéletet hasonlóan mindkét fél felebbezte, mert a törvény az úrbéri állományba fel nem olvadt irtványoknak visszaválthatását megengedi; mert ezekhezi viszszaválthatási jogát az uradalom az úrbér behozatalakor fentartotta; mert az úrbéri tábla bizonyítja, hogy az úrbéri házhelyeknél semmi hiány nem találtatott; mivel hogy | jelenleg maradék földek léteznek, az onnan van, mert az úrbér behozatalakor az úrbéri táblák nem felmérés, hanem csak bemondás alapján készültek; a jobbágynak pedig érdekében állott tartozásainak kevesbitése végett állományát kisebbnek mondani; mert nem áll az, mintha az uradalom irtványok létezését nem bizonyította volna ; Basócz tisztán urb község levén, az úrbéri állományon felüli földek csakis irtványok lehetnek, melyektől alperesi beismerés szerint is 4 kr. évbér fizettetett: az úrbéri okiratok is bizonyítják az irtványok létezését; mindezeknél fogva a 100. sz. a. jegyzőkönyvben foglalt összes irtásokat a biróilag megalapított irtásdijnak megtérítése mellett magának megítéltetni kéri. A megítélt 8 hold legelő sok, mert a község a legjobb legelő részt nyerendi; nem áll azon indokolás sem, mintha a földes ur a legelőnek csak egy részét használta volna, mert az 183 2/6 : VI. t. cz. t. cz. 3. §-a nyilván kijelenti, hogy a földes urat sem a nem használat, sem a legelő szűke miatt kizárni nem lehet. Ugyanazért a legelő illetőségét öt holdra kérte leszállitatni. Alperes is felebbez; — a 2679. sz. a. 3. h. 460 • ölet tevő részletnek a közlegelőhözi csatoltatását azon oknál fogva mondja sérelmesnek, mert e részlet a község saját porongyából irtatott a földes ur jóváhagyásával ; mert a legelőül megítélt 8 hold mennyiség csekély, mivel a határ vizenyős levén, a legelő sokszor haszonvehetlen és mivel a földes urnák külön erdőjében elegendő legelője, a határban pedig igen kevés birtoka van, kérnek 15 holdat. A kir. it. táblán Ítéltetett: „A 232 holdat és 301 • ölet tevő, részint a Basócziak, részint más szomszéd helyiségbeliek által bírt földeket illetőleg, alperes község azt, hogy azok többé meg nem támadható foglalások lennének, vagy hogy a birlalóknak azok örök időkre, vagy a család, avagy a férfiág kihaltáig engedtettek volna át, nem isállitván,— továbbá azon alperesi, az irtási természet beismerését magában foglaló indoknak, miszerint ezen földek egy állítólagos községi erdő irtása által keletkeztek volna, döntő erőt magában nem tulajdonítva, sőt e mellett azt, hogy irtások már az úrbér behozatalakor léteztek, és hogy a jobbágyok a szóban lévő földektől külön bért fizettek, valamint azt is, hogy azoknak majdnem felét más helységbeliek bírják, kik más, mint irtás módjára ily földek használatába Basóczon alig juthattak volna, — tekintetbe véve, — azoknak irtás természete ezennel biróilag kimondatik, és minthogy a már az úrbér behozatalakor habár kisebb számmal létezett irtásokra nézve a földes uraság visszaváltási jogát fentartotta, és ezen jogfentartásnak a község előtti nyilván léte alatt szaporodtak meg az irtások anélkül, hogy azok birlalói a legf. ny. par- 9. §-nak a) b) c) ésd) pontjaiban foglalt, a visszaváltást gátló törvényes okok bármelyikével is állhatnának elő, — a számszerint fentebb kitett irtványok a földes uraság részére a kiderített beruházások, s illetőleg a szakértői becs alapján egyénenkint is már kiszámított irtásbérnek lefizetése mellett visszaválthatóknak Ítéltetnek — továbbá a telkenkinti legelő illetőség a helybeli viszonyoknak és a szükségletnek inkább megfelelőleg a másodbirósági itélet megváltoztatásával 6 holdakban állapittatik meg, — végre a kihasitási tervezetet illetőleg, a másodbirósági itélet megváltóztatásával a tagositási eszmének inkább megfelelő első birósági itélet, a többiekben pedig az alsóbb bíróságok ítéletei indokaiknál fogva helybenhagyatván, a periratok foganatosítás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865.apr. 7.166 urb. sz. a.). I •