Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 80. szám

323 1864. szept. 13.2981.sz. keresetébea előadja, mik ép Tar és , Hasznos községnek. 1855-ben volt elöljárói a község részéről adósak maradtak neki állam külcsönbeli tartozásuk átvál­lalása folytán 1089 pfrttal vagyis 1143 ft45 krralo.é. mint azt az A. a. adóslevél igazolja. Ezen tartozásból a nevezett községek csupán 756 frt 60 krt törlesztvén, még adósak 386 írt 85 krral o. ért., mely összeget magán és közigaz­gatási hatóság utjáni sürgetés daczára megfizetni nem akarnak: miértis az emiitett két község fentebb megne­vezett bíráit a hátralevő 386 frt 85 kr. tőke, ugy ez ösz­szeg után 1855. febr. 1-től járó 6% kamat, valamint a perköltségeknek megfizetésében elmarasztaltatni kéri. A kitűzött tárgyalásra a két községi előljáró szemé­lyesen megjelent, de minthogy a keresetlevél csak 3 nap­pal előbb lett kézbesítve, hogy ezen ügy iránt a községi lakossággal tanácskozhassanak, 30 napi halasztást kértek, mely halasztás felp. ellenzése daczára megadatván, ujabb tárgyalási határidőül 1864. nov. 10. napja tüzetett ki ; ' azonban alperesek noha a végzés nekik kellő időben kéz­besitetett — e tárgyalásra meg nem jelentek, miértis felp. őket makacsságból kérte elmarasztaltatni; minek folytán az eljáró megyei törvényszék alpereseket 1864. nov. 17. 3674. sz. a. rendes makacssági végzéssel a keresetlevélben tett kérelemhez képest a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztalta. Mielőtt azonban ezen végzés alpereseknek j kézbesittetett volna, alperesek 1864. nov. 23. 3862. sz. a. ! igazolási kérelmet nyújtottak be, előadván, mikép az j idéző végzés nekik nov. 6-án lett bézbesitve, — nov. 7-től 11-ig a •,/• a. szerint felsőbb rendeletnél fogva a község- j bői eltávozniok nem lehetett, sem meghatalmazottat nem küldhettek, kérik az igazolási kérdés tárgyalására határ­napot kitűzni, hogy magokat érdemileg védelmezhessék. Erre a megyei törvszék 1864. decz. 15. 3862. sz. a. végzésével ex primo decreto az alperesek elmaradását igazoltnak kimondván, a kereset tárgyalására 1865. jan. 27. napját tűzte ki, a mely napon alperesek képvi­selője Elleniratában kiemelvén, mikép az igazolás­nak helyt adó végzés jogerőre emelkedvén, a per érde­mét illetőleg magokat a kereset alól felmentetni kérik, mert az A. a. kötvény az osztrák törvények uralma alatt keletkezvén, ezek szerint az érvénytelen, mivel a ptk. 21. §. szerint a községek a közigazgatási hatóságnak kü­lönös gondnoksága alá helyeztetvén, ennek tudta és vilá­gos beleegyezése nélkül 1855-ben Tar és Hasznos közsé­gek elöljárósága a községet illető, — már befizetett s igy tőkévé vált kölcsönt eladni, és az állítólagos befize­tett összeg eladásán felül a községre még terhet is róni feljogosítva nem volt, s a beleegyezés hiányát igzolja még a */. a. hivatalos bizonyítvány is, mely szerint az ak­kori elöljárók a kötelező eladásáról számadásaikban szót sem tesznek, s igy felperesnek joga lehet tán a nevezett községek volt birái mint magán személyek ellen fellépni, de nem maga a község ellen. Vál ászban tagadja felp. hogy jelenleg még az ügy érdeme feletti tárgyalásnak helye volna, mert a 3862. sz. a. végzés az igazolás feletti tárgyalásra idézési végzésnek tekinthető, s tagadja, hogy jelen ügyben az igazolásnak helye volna, mert az igazolás kérőnek azt kell igazolni, hogy a kitűzött tárgyalásra sem maga sze­mélyesen, sem képviselő által meg nem jelenhetett, alpe­resek azonban az egyiket sem igazolják ; mert a •//. bi­zonylat szerint csak az egyik alperes Sándor Gergelynek kellett 1864. nov. 10-én a községben tartózkodni, de > a másik alp. Maksó János hasznosi bíróról szó sincs, te- I hát ez semmikép sem, a másik pedig csak személyesen | volt megakadályozva a megjelenésben; de nov. 6-tól mi- | dőn az idéző végzést kapta, 10-ig elég ideje volt képvi­selő általi megjelenése iránt intézkedni Érdemileg nem is volna köteles felp. ez úttal válaszolni, mindazonáltal óva­tosságból felhozza, mikép alperesek a keresetlevél kitéte­leit, a hátralék valódiságát beismerik; — beismerik az A. a. okirat valódiságát, s hogy ezen okirat az abban érin­tett községeket, nem pedig az elöljárókat terheli; — beis­merik, hogy az érintett községek e tartozást részlet fize­tés által el is fogadták, mi általa közigazgatási beleegyezés is igazolva van. Alperesek azt sem tagadták, hogy a ne­vezett községek állam kölcsonbeli tartozását az állam­kincstárba felp. fizette, s eszerint, ha annak visszatérítése fejébe részére a nevezett községek részlet fizetést nem tet­tek volna is, — kötelesek neki raegtériteni, a mit helyet­tök felp. fizetett. Az, váljon miként áll az előbbi elöljá­rók számadása a jelen állam kölcsönbeli követelésre nézve, az a jelen ügyre nem tartozik, különben tagadja a 4|. a. okirat valódiságát, mely pecsét hiánya végett közokirat­nak nem tekinthető. Viszonválasz. A |j. a. bizonyítványban nemcsak a tari, hanem a hasznosi község jegyzőjéről is téte tik em­lítés, hogy honn kellett maradnia, tehát a kimaradás iga­zolva van, mert tudomás szerint községekben peres ese­teknél az egész ügyeta jegyző viszi. Lehet, hogy az előbbi birák lekötelezték magokat, sőt tán fizetéseket is tettek, de alperesek magukat nem kötelezték semmire, s a köz­hatósági engedély sincs kimutatva; ha felperesnek valami követelni valója van, keresse a korábbi birákon, főleg miután az A. a. kötvényt csak Turopolyi József az egyik községi bíró, Guba Antal jegyzővel állítólagosán állította ki, és nem mindkét község birája, azonfelül meg sincs pecsételve, de Guba jegyző sikkasztás miatt el is szökött, s vagyona lefoghatott. Kérik az A. a. kötvényt leíoglal­tatni, s magukat felmentetni. He v es m egy e t ö r vs z é k é n 1865. apr. 27. 365. sz. a. ítéltetett: ,,A keresetet támasztó felperesnek azon kifogása, hogy nem az ügy érdemére tüzetett ki az utolsó tárgyalás, hanem az igazolás tárgyalására, figyelembe azért nem vétethetik, mivel a mult évi decz. 15-én 3862. sz. a. kelt végzés alp. elmaradását igazoltnak mondván ki, az idézési végzésben világosan kimondatott, hogy a 2981. sz. a. kereset ujabbi tárgyalására tűzetik ki jan. 27. napja, s miután a kerese­tet formált felp. ezen végzés e. jogorvoslattal nem élt, sőt ahhoz képest a tárgyalásra meg is jelent, időntúli kifo­gásai többé figyelembe nem vétethetnek. Mi a kereset ér­demét illeti, miután az A. a. beperelt, s 1855. decz. 24-én Turopoli József biró és Guba Antal jegyző által kiállított elismervény sem kellőleg a község nevében s felhatal­mazásával kiállítva, sem felsőbb közigazgatási hatóság jóvá hagyásával ellátva nincsen, az mint a perbe idézett köz­ségeket terhelő okmány, bíróilag el nem fogadtathatik annálfogva alperesek felp. keresete alól felmentetnek, s felp. alpereseknek okozott s bíróilag 25 frt 96 krban meg­állapított költségnek és ítéleti százalék dijnak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti lefizetésében marasz­taltatik. Mely ítélet sat." Ezen ítéletet felp. felebbezte, mert az id. törv. szab. 95. §. szerint az igazolási kérelemre tárgyalás lett volna kitűzendő, nem pedig az egyszerű kérvényre megadandó, már pedig az ezt megadó 3862. sz. a. végzés e. felp. fel, nem folyamodhatott, mert az csak tárgyalást kitűző vég­zés volt, de nincs is igazolásnak helye, mert alperesek akadályozásukat ki nem mutatták, s igy a makacssági végzés fen áll. Az ügy érdemét illetőleg az A. a. kötvény a községek nevében adatott ki, tehát ezeket kötelezi, fenmaradhatván a községeknek az illetők elleni viszkere-

Next

/
Thumbnails
Contents