Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 78. szám

315 dést nem semmisíthetik meg, mert azok többnyire belső telkekről s egyéb e jelen perrel kapcsolatban nem levő tárgyalásokról szólnak. De a 20. sz. a. egyességet sem semmisíthetik meg az alp okmányok, mert abban, ugy a régi per 136. lapján is a földes uraság raa^a is beismeri, hogy a közös legelő használatától már 1827-ben egészen elállt, s igy a felhívott VI. t. cz. 3. §-a következtében a legelő használatát nem is követelheti. Miután tehát Rigyiczán a közlegelő tettleg elkülönittetett, s felp. község bebizonyította azt is, hogy alp. uradalom a telkek állományait a kaszáitokból elfoglalt &í!8ff$, holddal megkevesbítette, kéri az urb. kaszailók kiegészítését elrendeltetni, i z uradalmat a községnek ez által okozott kárnak, ugy a perköltségeknek is megfizetésében elmarasztalni, s őt egyszersmind a küzlegelő elkülönítése iránti helytelen, s e perben rendellenesen követelt kérelmétől elmozditatni. Alp. uradalom ellenválaszában alaptalannak mondja a község azon állítását, hogy az alp. okmányok csak beltelkekről, és némely e perrel semmi összeköttetésben nem lévő tárgyalásokról szólanak, mert a 35. sz. a. urb. táblának kiigazítása nem az urb. regulatióra, hanem az urbérnek bevezettetésekor bemondott telkekelő felmérésére vonatkozik, s azon okmányokban regulatióról egy szó sem fordul elő, de különben is urb. rendbeszedésnek keresztülvitele per nélkül nem is képzelhető. Kéri alp. uradalom az urb. rendbeszedés, ezzel kapcsolatban levő legelő elkülönítés, és tagosítás keresztülvitelét a már megalapított elvek alapján megengedtetni, és miután az állományi telkek ujabbi kiosztása után fenmaradandó földekből uj telkek többé nem alakithatók,a maradék földeket tulajdonossági joggal magának megítéltetni. A zomborie. b. urb. törvszék 1860. decz. 31-én 232. sz. a. hozott ítélettel az alp. uradalom által 1822-ben önhatalmilag keresztülvitt urb. állományok rendbefzedése feloldatott, és ugyancsak az alp. uradalom a rétekből minden kaszási térfogatból törvényellenesen elfoglalt 300 • ölnek, s igy összesen 994 holdnak és 116 • ölnek a község — illetőleg a községben találtató 162% úrbéri és 2% hajdan volt szabad telkek javára az F. ad XXVIII. a. térképen 1. a. kimutatott helyiségből leendő visszatérítésében, ugy a térképnek és telekkönyvnek felebbiek szerint leendő kiigazitásáhan s eszközlendő meghitelesitésében —a többi urb. földeknek jelen állapotjukban való meghagyása mellett elmarasztaltatott; azon kérésnek pedig, hogy a határnak újbóli szabályozása elrendeltessék, feltétlenül hely nem adatott, azonban a földek tagosításának rendes megindítása ezen Ítéletnek végrehajtásától feltételeztetek; továbbá alp uradalom a közös legelőnek elkülönítése iránti kérésétől elmozditatott, másrészről arra köteleztetett, hogy a községben találtató 165 zsellérnek legelői illetményét 20% telek után egyenkint 14A00°„ holddal, s igy összesen 309[°2 holddal a térképen II. á. megjelölt helyiségből kihasitasson, s végre felp. község azon kérésétől, hogy az uradalom az időközbeu vett hasznoknak és költségeknek megfizetésében elmarasztaltassák, elmozdittatott. Ezen Ítéletet mindkét fél felebbezte. Felp. azért felebbez, mert az elfoglalt kaszállók időközti haszonvétele a község részére meg nem ítéltetett. Alp. azért felebbez, mert az e. b. az ítélet hozásnál kellő részrehajlatlansággal el nem járt, amennyiben alp. okmányait figyelemre sem méltatta; min azonban alig lehet csodálkozni, minthogy az okmányok nagyobb részt magyar szövegűé k, azokat pedig az e. b. elnöke, ki saját beismerése szerint magyarul nem tud, nem értette, s igy az okiratokat a feleselésekkel kellőleg egybe nem hasonlíthatta sat. A kir. táblán üéUeletl: „Az alp. uradalom által 1822-ben keresztülvitt urb. telkek rendbeszedése, mely által a kaszállók illetéke 22 kaszással és minden kaszási térfogat 800 • öllel osztatott ki, mind az 1836. márt. 16. és decz. 15-én hozott uri és megyei törvszéki egyenlő ítéletekkel, mind pedig az ezekre keletkezett •/. ad XLVIII. a. m. k.helytartótanácsnak 1836. decz. 20-án kelt intézményével helybehagyva levén, s a per nem is az urb. telkek terjedelmének ujabbi meghatározása, hanem a legelő elegendőségének, és az uj telkek alakitandására fordítandó maradék földek bővebb kinyomozása, s egyéb hiányok kijavítása végett küldetvén le, — miután e kivántatóságoknak elégtétetett, s az ideigl. törv. szab. VI. szakasza 1. §-a által hatályában meghagyott 1853. márt. 2-iki legfelsőbb urb. szab 46. §. szerint a m. k. helytartótanács 1848. apr. hó előtti döntvényeinek érvényességük fentartatik, s ugyanazon urb. szab. 8. §-a értelmében a maradék földek azok kezein hagyattak, kiknek birtokában vannak, a felp. község azon követelésétől, hogy az 1822. évi rendbeszedéssel megkurtitatott kaszállók az uradalomnak ez uton birtokába jutott maradék földekből kiegészitesseuek, elmozdittatik. A közlegelő elkülönítésére vonatkozólag e jel^n per, valamint már felébb érintetett, a m. k. helytartótanács által csak azért küldetett vissza, hogy kitudassék, váljon a volt jobbágyság részére már ezelőtt kiadott és az uri és megyei törvényszéki Ítéletekkel megállapított legelői és mennyiség elégséges-e? tekintetbe vevén e szerint, hogy a most emiitett legelő,annak tettleges elkülönítése óta a községi urb. lakosság által kivétel nélkül közösen használtatott, s hogy továbbá a hitelesítő jkönyvhöz K. a. csatolt összehasonlitó okmány szerint a község legelőjének terjedelme 2389^ holdat tesz, s minőségére nézve a •///. a. megyei osztályzó küldöttség jelentése nyomán a jobbak közé tartozik, ugyanaz a jogosítottak, s igy a zsellérek és a helybeli jegyző szükségei fedezésére is elégségesnek találtatván, valamint az alp. uradalom a legelőnek további elkülönítése iránti kérelmének, ugy a felp. község azon kivánatának, hogy a 165 zsellérnek 20% telek utáni és a helybeli jegyzőnek járulékai 309,825o?o holddal az uradalmi földekből kihasittassanak, hely nem adatik, s e szerint az e. b.-nak ítélete ez irányban is megváltoztatván, egyebekre nézve pedig helybehagyatván, a per foganatszerzés végett illetőségéhez leküldetik. Mely pernek sat." (1861. decz. 6-án 221. urb. sz. a.) Ezen ítéletet ismét mindkét fél felebbezte, mire a kir. Hétszem. táblán Ítéltetett: „A 2389üöo holdnyi legelő, melynek közös használatáról alp. uradalom nemcsak perbeszédileg, hanem a közte és felp. község közt 1827. évi decz. 27-én, illetőleg 1829. oct. 8-án létrejött egyessóg folytán önkényt lemondott, a m. k. helytartótanács 1836. decz. 20-án kelt 36749. sz. a. intézményében megrendelt szemle által, az arról szóló Bácsvármegye bizottmányának 1837jun. 19-énkelt, s a perhez • '//. ad L. a. csatolt jelentése szerint minőségére nézve általában a jobbak közé tartozván, tekintve annak terjedelmére, mind az úrbéri és beneficiatus 165 telkek, mind pedig a 205|8 telket képző 165 zsellér és a helybeli jegyző szükségei fedezésére elégségesnek találtatik, s an| nak kizárólagos tulajdonában a felp. község továbbá is I meghagyatik, azon megjegyzéssel, hogy ha netalán az alp uradalomnak a felp. község részére megítélt legelőn I valami épülete volna, azt alp. uradalom egy év alatt on-