Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 62. szám

247 bor törvényes és természetszerű gyermekeinek, nevezetesen a peres feleknek közös tulajdonául Ítéltetnek oda, mert az A. a. felmutatott, 1837. oct. 30-án kelt, s a peres felek, mint néhai id. Lendvay Grábor gyermekei és anyjuk özv. Lendvay Mária közt létesült birói egyességből kiderül, mikép ez utóbbi lemondván közkeresményi jogáról, ma­gának özvegyi jogánál fogva egyedül holtaiglan többi közt egy 3 kaszás rétet ahhoz tartozó földdel tartotta meg ha­szonélvezeti joggal, mely telkek, hogy a végrendelkező­nek közkeresményéhez nem tartozhattak, azF. a. okmány által egyébkint beigazoltatván, kétségtelenné lett, mikép a végrendelkezőnö azoknak tulajdonosa sohasem lett, kö­vetkezéskép vagyoni lehetőség hiánya miatt azokról sza­badon nem is rendelkezhetett sat." Kelt mint fent. Alperesek ez ellen semmiségi panaszszal egybekötött felebbezést adtak be, mert részrehajló az e. b. Ítélet, mely az A. a. oklevél alapján semmisiti meg a C. a. végrendelet 2-ik pontját, mely alapon pedig annak érvénye már két egyenlő Ítélettel előbb kimondatott, e per a fenálló osztr. törvények és az 1852. ősis. pát. szerint lett volna megíté­lendő, — minden e perbeni okirat hatálya az A. a. ok­mány által elenyészett, miután pedig ez okmány alapján felp. előbbi keresetétől elmozdittatott, ugyanazon alapon most sem nyerhette meg perét, miután ezen A. a. okmá­nyon kivül a többi okmányok figyelembe nem jöhetnek. A kir. táblán Ítéltetett: „Eltekintve attól, hogy az A. a. szerződésben felpe­resek a végrendelkező Lendvay Anna azon állítását, mi­szerint néh. férje hagyatékában szabad rendelkezésétől függő közszerzeménye is volt, — kétségbe nem vonták, s ennek folytán azt, ha váljon ama vagyon, miről rendel­kezett, közszerzeménye értékét felül multa-e, bizonyitani meg sem kisértették; miután az alapperbeni bíróság az A a. szerződést feltételesnek mondta ki, valamint a végren­deletet azon szempontból érvényben hagyandónak, mivel felperesek azon feltételeknek eleget nem tettek; miután továbbá a felhozott okmányok részint már az alapperben is használva uj bizonyítékoknak nem vehetők, részint általuk a fentebb előadottak meg nem czáfoltattak, s ezek előhozásával a pernek előbbi ál­lása egyáltalján nem változott: ennélfogva felperesek eme törvényesen nem igazolt újított keresetükkel elutasittat­nak ; ellenben az alaptalan semmiségi panasznak helye nem találtatván, minthogy felp er ese k ellen ártani kí­vánó szándék ki nem mutattatott, az alperesileg kért nyelvváltság és konok perlekedés birsága alól fel­mentetnek, s a perköltségek a felek között egymás irá­nyában megszűnteiteknek határoztatnak. Melyekben a vá­rosi törvszék Ítélete megváltoztatván, jelen per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik.'' (1865. febr. 15. 18509. P. sz. a.) Ezen Ítéletet felperesek íelebbezték : mert a peres rét egyedül édes atyjuk szerzeménye volt, nem pedig köz­keresmény, melyet az F. a. szerint még 1792. apr. 4-én szerzett; ekkor még végrendelkező anyjok férjnél sem volt; ha felperesek a közös anya iránti kötelzettségüket nem teljesítették volna, akkor azt jogában állott volna keresni, mit pedig soha sem tett; a D. E. F. Gr. H. a. ira­tok egészen uj okmányok, melyek az anya perben soha sem szerepeltek, s melyek alapján kéretik a kir. táblai íté­let megsemmisítése mellett az e.b. ítélet helybenhagyatni. A kir. Hét szem. táblán ítéltetett: „A kir. it. táblának ítélete indokaiból helybenhagya­tik, s a jelen per további törvszerü intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." (1366. jun. 6-án 7815. P. s z. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 24. Izsvák Márton és érdektársainak — Eisenberger Adolf elleni birói egyességérvénytelenítési perében Ítél­tetett: Eltekintve attól, hogy a B. a. egyesség létrejötte, alkalmával közbevetett birói figyelmeztetések közt némi uyomásra mutató kifejezések is használtattak, minthogy azonban az 1862. febr. 8-án benyújtott A. alatti sommás utu visszahelyezési keresetből kiderül, hogy az abban fel­számított károk alperes haszonbérelt birtokán 1861. aug. hónap folytán történtek, ugyanazon károkra nézve pedig alperes az egri fókáptalannal, mint a haszonbérelt birtok tulajdonosával az X. alatti s valódiságára nézve kétségbe nem vont okmány szerint 1861. decz. 10-én minden to­vábbi fentartás nélkül s még a jövő hasonló eshetőségeire is kiterjeszthető kárpótlási egyességre lépett; s annálfogva, minthogy az A. alatti keresetben elősorolt károk az 1861. decz. 10-én kelt X. alatti egyességgel már megszüntettek, s igy a B. alatti egyességre alkalmat szolgáltató A. alatti visszahelyezési kereset valódi és törvényes alappal nem bírna; ugyanazért az A. alatti kereset megindítása rásze­dési szándokkal egybekötöttnek, s az 1861. decz. 10-én történt kárpótlásról a B. alatti egyesség aláírásakor még tudomással nem birt felperesek megtévesztésére irányzott­nak lévén tekintendő, — a felperesek és alperes között 1862. apr. 6-án kötött B. alatti birói egyesség roszhiszemü megtévesztés alapján Mátyás III. 26. 1536: 39. 1552: 17. 1687: 13 és 1715: 53. törv. czikkek értelmében minden körülményeire nézve érvénytelennek mondatik ki, a költ­í ségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, s ekképen a kir. itélő tábla ítélete megváltoztatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. 21952. sz. a. Elő.: Beöthy Zsigmond ktb.) A kir. ü. táblán­ál. Sztenkovits Jánosnak Szete községe. 2158 frt 24 krs járulékai iránti kártalanítási perében ítéltetett: Az, hogy felperes a malmot Skadra Józseffel vette bérbe, s ez jelen keresethez hozzá nem járult, sőt G. szerint alp. irányában lehető igényétől elállott, felperes keresetét el nem enyésztethetvén, de alp. irányában az egész kár ösz­szegre nézve még azon esetre sem állapithatván meg, ha a követelt beruházásokat sajátjából eszközölte volna is, ennélfogva felperes kereshetősége alperes község irányá­ban felére leszállittatik, másik felére nézve pedig azon esetre, ha a beruházásoknak egyedül általa történt esz­közlését bizonyitani képes leendne, nevezett haszonbérlő társa ellenében fenhagyatik. A mi pedig az ügy érdemét illeti: tekintve, miszerint az A. alatti haszonbéri szerződés felp. és társára csak 1860. apr. 16-án ruháztatott által, s alp. kétségbe sem vonta azt, hogy felp. a malomnak vizár elleni biztosítására szükségelt munkát a bérbevétel alkal­mával volt nagyobb vízállás elapadása után azonnal meg­kezdette, s a bérletből lett kimozditása alkalmával is az­zal foglalkozott; tekintve továbbá, miszerint a malom a bekövetkezett vizár által csak felperes kimozditása után sodortatott el, s alp. azt sem állította, hogy addig az em­lített munka befejezhető nem volna, felperesnek sem az, hogy a többször emiitett munka az A. a. szerződés 4. pont­jához képest 1859. évben el nem készült,sem pedig ama-

Next

/
Thumbnails
Contents