Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 61. szám - A hatalom - jog? 5. [r.]

24ó ségi panasszal egybekötött felfolyamodással élt, melyben mindkét bíróság illetéktelen beavatkozását és szabálytalan eljárását elsorolván, ez a Jászkun kerül, törvényszékre fel is terjesztetett. E felterjesztés s illetőleg elfogadó végzés ellen azonban felperes ujolag semmiségi panaszszal élt, melyben a végzést aláirta elnök érdekeltségének kimutatása után még azt is felhozza, miszerint az alperes által beadott felfolyamodásra hozott végzésben neki az ellenészrevételek megtételére záros határidő lett volna kitűzendő, — mi azonban az ügy sommás természeténél fogva nem áll. Már most a fentebbiek után itélve könnyen megtörténhetik, hogy a Jászkun kerül, törvényszék felperes e nézetét elfogadja, s az egész ügyet vagy az Ítéletében helyesebben végzésében követett mód szerint intézi el ismét, vagy azt az első bírósághoz küldi kipótlás végett; igy legalább a felesleges fel f olyamodásoknak és még feleslegesebb költségeknek végehossza nem lesz, s kell legalább is egy év, mire a kir. it. táblának alkalma leend a csomót ketté vágni, felperesnek pedig addig alkalma leend arra, hogy a végrehajtást foganatosítva, alperesnek — ha e szigorú pénzszüksógben a követelt összeget le nem teszi, legalább is a követelést még egyszer meghaladó kárt okozhasson, vagy őt nem csekély felfolyamodási költségekbe sodorhassa. A törvények hiányosságában keresendők-e tehát egyedül a legfőbb eljárási hibák, vagy a birák — tisztelet a kivétel alá esőknek — szakavatatlanságában ? Erre a fentebb előadottak eléggé megfelelnek. Csefalvay Rezső. Büntetőjogi eset Báró Jozsinczy László gyilkossági esete. (Folytatás.) Az első vádlottat Hirschmant illetőleg, ki jelen ügyben a kiválóbb szerepre lett kárhoztatva, ennek védelme lehető röviden előadva a következőkben áll: Miután ezen első vádlott elleni nyomozás vádlottnak elfogatásával, és bezáratásával kezdetett meg, s főként — miután a volt kir. biztosnak ez volt legelső tette, melylyel hivatalos munkálatát megkezdette, a városi lakosság ezen eljáráson megbotránkozván, az üsszes városi polgárság egy kérelmet szándékozott a közbecsülésben álló izraelitáért benyújtani, a mit a volt kir. biztos megtudván, az akkori főisp. helyettest reá bírta, hogy a polgárság ellen — mint lázítók ellen nyomozást inditasson meg, és a szilágy-somlyói casinot bezárassa. Ez megtörténvén — sikerült, egy oly közrémületet idézni elő, mely miatt a szerencsétlen izraelita mellett többé senkisem merészelt szót emelni, s igy a volt kir. biztos teljhatalmát egészen korlátlanul folytathatta. -— Ez okon vádlott érdekében több kérelem nyújtatott be a m. kir. udv. Korlátnoksághoz, melyekben kifejtetett, hogy az 1805. 5. törv. cz. rendelete értelmében a fenforgó esetben kir. biztos kiküldésnek helye nem volt, annyival kevésbbé tekinthető törvényesnek kir. biztosul épen azon egyén kiküldetése, a kit a meggyilkolt báró örökössei kértek; továbbá kifejtetett, hogy a kiküldött kir. biztos az örökösök házába szálva, s azok által utasíttatva, nem a gyilkosság elkövetői nyomozásán munkálódik, hanem egész igyekezetét arra fordítja, hogy vádlottnak a meggyilkolt báró hagyatéka elleni követeléseit a vizsgálati bűnügybe bezavarja: végre kéretett, hogy ha a kir. udv. Korlátnokság kir. biztos működését látja is szükségesnek ezen ügyben, akkor a már kiküldött kir. biztos helyett egy más független, és az 1805. 5. törv. cz. értelmében tekintélyes ember küldetessék ki kir. biztosul. — Az ily értelemben benyújtott kérelmek azonban egyszerűen azon válaszszal utasíttattak vissza, hogy azok tekintetbe nem vétethetnek.— Végre mint már fentebb is említtetett, a keresetlevél 1864. decz. 12-én feltétetvén, a védelem rendjén mindenekelőtt a birói illeték ellen tétetett kifogás, a mennyiben éppen semmivel nincs indokolva, hogy Krasznamegye törvszéke, mint itt egyedül illetékes bíróság ezen ügyben mellőzendő volt, s Krasznamegye éppen nincsen akadályozva ezen ügyben bíráskodást gyakorlani, s igy Szathmármegye törvényszékének kiküldetése annyival törvénytelenebb, mivel az iránt sem Krasznamegye törvényszéke, sem vádlottak meg nem kérdeztettek, a mi akkor is szükséges lett volna, ha Krasznamegye a bíráskodásban akadályozva lenne. Továbbá vádlott részéről kifejtetett, miszerint az ellene emelt vádak olyanok, melyek magokból a beperesitett irományokból láthatólag, elébb kitaláltattak, s az után igyekezett azokat a volt kir. biztos bebizonyítani,de azok utoljára is semmivel bizonyítva nincsenek, s általában minden legkissebb része a vádkeresetnek tagadtatik, azon egyetlen körülményen kívül, miszerint a kérdéses este a meggyilkolt bárót, vádlott a Láng boltjából szállása ajtajáig haza kisérte. De ezen körülmény vádlott ellen semmit nem bizonyít, sőt a mennyiben ezen körülmény nem nyomozódás utján derittetett fel, hanem vádlott, azt a nélkül, hogy kérdeztetett volna, még a végzetes este a néh. báró halála feletti csudál kozása nyilvánítása mellett kijelentette, éppen vádlott bűntelensége mellett bizonyít. Ezt vádlott ugyanis akkor rögtön nyilvánította, a midőn a báró meggyilkoltatása neki tudtul adatott, ezen szavakkal lépvén be a halottas házba: „hogy történhetik ez, mikor ez előtt egy órával én magam kisértem a bárót haza, s akkor még semmi baja sem volt," mely nyilatkozatot bizonyosan nem tette volna, ha a néh. báró meggyilkoltatásában részes lett volna, sőt azt anynyival inkább elhallgatta volna, mivel legjobban ő tudta, hogy a midőn a bárót haza kisérte, az uton senkivel sem találkozott, s ez később a nyomozódásokból is kitűnt. Ellenkezőleg miután a saját háza a Láng boltjához sokkal közelebb volt a néh. báró szállásánál, s azon helynél — hol a báró állítólag meggyilkoltatott, igy könnyen mondhatta volna, hogy ő csak addig kisérte a bárót, a meddig saját házához kellett betérnie, és itt a bárótól elvált, sőt még az is képtelenség, hogy egyáltalában ő maga kisérte volna a néhai bárót haza, haéppen őakarta volna meggyilkoltatni. — Továbbá vádlott részéről tagadtatott, hogy a néhai báró ott gyilkoltatott volna meg,hol halva találtatott, és pedig a következő okokból: a) Mivel vádlott a bárót éppen a ház utcza ajtajáig kisérte, a báró holt teste pedig attól a piacz felé 10 lépésre találtatott, a hova a bárónak menni semmi oka nem volt, miután semmivel sincsen bizonyítva, hogy haza kisértetése után valahol járt volna, b) Mivel a néhai báró olyan helyzetben találtatott, a milyenben nem lehetett, ha hazamenő útjában gyilkoltatott volna meg. Ugyanis a szemle jegyzőkönyv szerint a néhai báró hányat és fejjel délre — lábbal északra feküdve találtatott, az utcza pedig, melyen a báró haza ment— nyugotról keletre vezet; ha tehát a báró haza menet útjában üttetett agyon, vagy előre, vagy hányat kellett volna — a test természetes súlyát követve esnie, s ez esetben nem találtatott volna a fentebb emiitett fekvésben. És ezen állítás annyival helyesebb — mivel az orvosi látlelet szerint az első ütés — mely a báróra intéztetett — rögtöni halált idézett elő; c)Továbbá ha a báró ott gyilkoltatott volna meg, hol halva találtatott, a sapka I nem lett volna a fején, miután a szemleként a néhai bá-