Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 60. szám

238 azért elősorolni nem is érdemes; haueni különös figyelmet érdemel, egy Czobel Antal nevü kikeresztelkedett izraelita ( vallomása, ki a kir. biztos munkálódása folyama alatt je- | lent meg Szilágy-Somlyón — mint állítólagos repczekereskedő, s itten vádlott nejével minden áron ismeretségbe kivánt jönni, s miután vádlott családi körülményeivel megismerkedett, a volt kir. biztos által — egyik vádlott Blumenfeld Móriczhoz záratott be 48 órára, ezután kibocsáttatott, s későbben Nagyváradon a volt kir. biztos által — mint vádló tanú kihallgattatott. Ezen tanú azt állítja, hogy Blumenfeld Móricz neki az egész gyilkosság körülményeit elbeszélte, akkép: hogy előre ki volt a báró meggyilkoltatása tervezve, s erre a czélra egy különös eszközt készítettek, melynek alakja olyau volt, mint egy fokosnak, azzal a különbséggel, hogy a fokos alak mellett jobbról — ós balról két hegyes, és a fokossal egyforma hosszú ércznyelv nyúlt ki, ugy — hogy amikor egy csapást tettek, az egyszerre három ütést okozott; a gyilkosság pedig akint hajtatott végre, hogy Altmann Mózesné állott az utczán egyik felől lesbe, a másik felöl Blumenfeld Móritz vádlott, Hirschmann Izsák pedig vezette a bárót hazafelé, s a negyedik ütötte agyon a már leirt gyilkoló eszközzel. — Ezekenkivül ezen tanú több ivre terjedő vallomásában megemliti, hogy Blumenfeld elbeszélte neki, hogy a Hirschmann Izsák követelései hamisak, s azért kellett a bárót meggyilkolni, mert annak tudomására jött, mikép Hirschmann dicsekszik vele, hogy neki a báró adóssá, miért utóbbi panaszt akart tenni, a mit vádlottaknak megkellett előzni. Továbbá állítja ezen tanú, hogy Hirschmanné a kir. biztos segédje megvesztegetésére Friedmánn Farkas és Adler Jónás által tanutói 3000 frtot kéretett kölcsön, végre a Hirschmann Izsák által elkövetett bűntény indokául — különösen kiemeli azon körülményt, hogy a néh. báró ellen 20,000 frtot meghaladó követelése van, holott nem is volt vádlottnak miből kölcsönöznie, mig a néh. báró pedig pénzes ember lévén — nem is szükségelhetett kölcsönt. Blumenfeld Móricz bűnrészességgel vádoltatik, részint Czóbel Antal fentebb emiitett vallomása alapján, részint egy nála talált levél folytán, melyet ő maga irt a testvér öcsének, s melyben ezen kifejezés áll: „rnir steht glücklich zu werden bei meinem Báron, aber nur dann — wen er sterbt, und das wartenwir alle Tag." Grerzon A d o I f pedig vádoltatik azon okból, mivel két récsei ember azt vallotta, hogy őket ezen vádlott a gyilkosság előtt 2 hónappal felszólitotta a báró meggyilkolására 400 frt dij mellett, mire 10 frt felpénzt is adott nekik. Ezen három vádlott közül az első a kir. biztos által börtönöztetett be, a más kettő már az előtt be volt börtönözve, s mindhárman jelenleg is börtönben vannak. Altmann Mózes nő a bünténybeni részességgel vádoltatik azon okból, mivel a vádlottak nagyobb részével rokon, s mivel kihallgattatása alkalmával nem mondott igazat, s mivel a meggyilkolt bárónak egy SzilágySomlyón lévő házában lakott. Láng Móritz hasonlóan bűnrészességgel vádoltatik az alapon, mivel a báró éppen az ő boltjából kisértetett utoljára haza. Ezen két utolsó vádlott szabad lábon védik magokat. (Folyt, következik.) Hétszemélyes táblai ítélet a pesti légszesz-társulati bűnvádi ügyben. Ezen a pesti légszesz-társulatot illetőleg, annak egyes hivatalnoka ellen, az élet s vagyonbiztosságot veszélyező mulasztás alapján indított bűnvádi ügy most már véglegesen befejeztetett a Hétszem. tábla legújabb Ítélete által, mely a vádlottat teljesen felmentette. — Jelen ügynek ekképi elintézése nézetünk szerint nemcsak a büntetőjogi törvénykezés szempontjából, hanem fontos nemzetgazdászati érdekekből is figyelmet érdemel, különösen hazánkban, hol a válalkozási szellem még mindig rendkívül gyönge csemetét képez, s hol annak minden eddigi, nagyobb mérvben nyilvánuló kifejlődése csakis idegen tőkéknek, külföldi válalkozóknak köszönhető. — Az ehhez kötött nagy fontosságú nemzetgazdászati érdekeinkre nézve rendkívül hátrányos sőt veszélyes leendett nézetünk szerint, ha a magán társulatok irányában a felelőség terhe odáig terjesztetett volna, mint azt jelen ügyben a kir. tábla Ítélete megalapította. Mert igy a felelőség terhe azon fokra emeltetik, hol már nem csupán saját tetteinkért s mulasztásainkért lennénk felelősek ; hol azoktól egészen idegen erőknek is befolyás engedtetnék az azokat nem terhelő bűnvádi beszámításra, s hol épen azért a visszaéléseknek, a csalás vagy bosszú ármányainak legtágabb tér uyittatnék. Hogy ez, megsemmisítve a jogbiztosságot, mely t. i. megsemmisül, mihelyt idegen cselekvényekért is felelősekké tétetünk — a válalkozási szellemre legzsibbasztóbban hatna, hogy a tőkepénzeseket s válalkozókat tőlünk elriasztaná — semmi kétséget sem szenvedhet. — E tekintetek — nézetünk szerint — nem csekély fontosságot szereznek a Hétszem. táblai felmentő Ítéletnek. Ezen ügyben Pest város bűnvádi törvényszéke első b i r ó s á g i 1 a g (1865. máj. 4-én 1396. s z. a) a tiszti ügyész indítványát, mely a társulat hivatalnokát Hein H-t kár s költség megtérítésén kivül 1 évi börtönre kérte elitéltetni, elvetvén, vádlottat felmentette (I. lapunk 1865. évi 36. sz. hol az ítélet indokaival, mint a többi számokban az egész ügyállás részletesen volt közölve.) A kir. tábla ellenben (1865. decz. 7-én 4386. s z. a.) a vád alá vont gáz társulati hivatalnokot Hein Henriket vétkesnek kimondotta, s 1 evi fogságra Ítélte. (Lásd ez itéletetlapunk 1866. évi 11. s 12. sz.) AHétszem. tábla azonban most f. é. j ül. 14-én hozott Ítéletével a kir. tábla ítéletét megváltoztatta és vádlottat teljesen felmentette. Ezen itélet következőleg szól: , Jelen esetben a vádbeli tényt illetőleg az, hogy a vád alá vett légszesztársulati hivatalnok a vádbeli kereset alapjául felvett kötelesség mulasztással jogszerüleg terheltethetnék, az eljárás folyama alatt felhozott, s egybevetett bizonylatok által nem igazoltatván: ellenben az, hogy HabernMór részéről a vád tárgyát képző es etb e n sz ü k sé g elt óvszerek alkalmazásának foganatba vételére a kellő lépéseknek annak idejébeni megtétele elmulaszt atott, az eljárás során bizonyítva levén, ezen okokból a kir. it. tábla ítéletének megváltoztatása mellett az eljáró városi törvényszéknek az elől nevezett vádlottat felmentő ítélete hagyatik helyben, s az iratok további sat." (1866. jul. 14-én 2475. B. sz. a.) Nem kevéssé hízelgő reánk nézve, mikép a nmlt. Hét3zem. tábla jelen ügyben imént közlött határozatánál ugyanazon jogi szempontból indult ki, melyet mi is felállítottunk, és hogy vádlott felmentetését lényegileg ugyanazzal indokolja, mit a mellett annak idejében mi is felhoztunk. Midőn ugyanis ez ügyben az e. b. Ítéletet s ügyállást közzé tettük; a felett egyszersmind indokolt véleményt is adtunk. Ebben állitottuk s kifejtettük :