Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 59. szám

235 Jogeset. Az előjegyzés az alapjául szolgáló bírói határozat jogerőre léptének kimutatásával igazolandó. (Telekk. rend. 92. 101. §§.) Az Ítélet végrehajtásának kimutatásával, annak jogerejüvé válta még nincs bizonyítva. Hentz Ferencz nyitrai lakos az 1862. jul. 28. 4040. sz. a. Nyitramegye törvszékéhez beadott kérvénye mellett egy sommás szóbeli uton hozott ítéletet felmutatván, miután ezen itélet szerint Anoncsin György a kérvényező részére 1008 frt 2 kr. tőke és járulékaiban elmarasztalva lett, ennek alapján kérvényezőnek ezen tőke és járulékai erejéig, a zálogjognak az elmarasztalt Anoncsin Györgynek a korosi 30. sz. tjkönyvben foglalt birtokára leendő előjegyzése igazolás terhe alatt elrendeltetett. Ennek következtében Hencz Ferencz az 1863. oct. 2. 5568. sz. a. egy ujabb kérvényt nyújtott be, melyben az előjegyzés alapjául szolgáló itélet felmutatása mellett előadja, hogy ezen itélet már végjre is hajtatott, s az alkalommal az elmarasztalt Anoncsin Györgynek ingóságain kivül annak a korosi 30.sz. tjkönyvben foglalt ingatlan birtoka is lefoglaltatván, megbecsültetett, — minek igazolásául a végrehajtási jegyzőkönyvnek másolatát B. a. bemellékelvén, hivatkozott arra, hogy ugyanezen végrehajtási okirat eredetije az eljáró telekkönyvi törvényszéknél 1863. évi 5194. sz. a. létezik. Ezek alapján kérte az előjegyzést igazoltnak kimondatni, s a bekeblezést elrendeltetni. Nyitramegye törvényszéke mint telekkönyvi hatóság által 1863. nov. 27-én 5568. sz. a. végeztetett: „Ekéret elüttetik, feljegyeztetik, s ennek jog erejéröli jelentés adandó; mert a telekkönyvi bejegyzések csak eredeti okiratok alapján levén e'szközölhetők, e kérvény mellékletének másolat figyelembe nem vétethetik. Miről a folyamodó iratai visszaadásával értesítendő." Kérvényező e végzés ellen felfolyamodott, s azt megsemmisíttetni kérte, mert a telekk. rend. 101. ós 92. §§-ai figyelembe nem vétettek, melyek szerint az előjegyzés az azt megengedő birói határozat jogerőre emelkedése által igazoltatik, ez esetben pedig az ellenfél az előjegyzés ellen kifogást nem tevén, az eljáró bíróságnak nincs joga az ellenfél mellett ügyvédeskedni. Kérvényező 5568. sz. igazolási kérvényében atelekk. rend. 111. ésl25§§-hoz képest a f"í° sz. előjegyzést B.a. csatolt 1862. aug. 5-én kelt kielégítési végrehajtási okirattal igazolta, előadván egyszersmind, hogy ezen okmány eredetije az árverési feltételek és a kielégítési sorrend megállapítása végett ugyancsak a t. megyei telekkönyv törvszéknél illt sz. a. letéve találtatik, — ezen eredetire egyszerűen hivatkozni a telekk. rend. 125. §-a szerint ez esetben elegendő. Kéri tehát az összes iratokat az eredeti végrehajtási okirat hozzá csatolásával a sérelmes e. b. végzés megsemmisítése s a kérdéses bekebelezés elrendelése véget felterjesztetni. A kir. táblán végeztetett: „A kérdéses, s a telekk. rend. 92. §. értelmében történt előjegyzésalOl. §. szerint az előjegyzés alapjául szolgáló birói határozat jogerőre léptének kimutatásával levén igazolandó,miután annak kimutatása által, hogy ugyanazon itélet a B. a. okmány szerint végrehajtatott, annak jogerejüvé válta bebizonyítva már csa k azért si n csen, minthogy különösen sommás szóbeli ügyekben az itélet ellen közbevetett felebbvitel a végrehajtás eszközlését nem gátolja: az eljáró megyei törvszék végzése ez okból helybenhagyatik, és az iratok további intézkedés végett a magok illetőségéhez visszaküldetnek.'' (1865. oct. 3. 15107. sz. a.) Kérvényező ezen kir. táblai végzés ellen is felfolyamodott, mert azon itélet, mely által Anoncsin György az ő részére elmarasztaltatott, makacsságból hozatván, ez önmagától jogérvényes, miután makacsságbóli marasztalási határozatok ellen jogorvoslatoknak helye nincsen, — a végrehajtási okmány pedig, melynek alapján az előjegyzést igazoltnak kimondatni, s a bekebelezést elrendeltetni kérte, akkor, midőn ezen kérvény beadatott és tárgyaltatott, eredetben az eljáró törvényszéknél levén, elég volt annak másolatát bemutatni, s az igtatókönyvi számra, mely alatt az eredeti a törvényszéknél létezett, hivatkozni, mit kérelmező meg is tett, s így azon indokok, melyek folyamodó kérelmének elutasítása alapjául mind első, mind másod bíróságilag felhozattak, megczáfolva levén, kéri a neheztelt végzés megváltóztatása mellett az előjegyzést igazoltnak kimondatni, s a bekeblezést elrendeltetni. A kir. Hétszem. táblán határozlatott: ,,A kir. táblának végzése az ott felhozott okoknál fogva helybenhagyatván, az iratok további intézkedés végett a magok illetőségéhez visszaküldetnek." (1866. jun. 4. 7441. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 22. Schweizer Antal és Braun Fülöpnek — Borhy József ellen a gyöngyösi gőzmalmi társulat elleni bérleti szerződés megszüntetése iránti perében Ítéltetett: Miután alp. gőzmalmi társulat az A. a. haszonbéri szerződésben, 1 ^58. febr. 1-től felpereseknek három évre haszonbérbe adott malmot, ugyan e szerződés 3. pontja értelmében jó karban átadni magát kötelezte, —«hogy pedig valósággal igy történt volna, az a szerződésileg is kikötött leltárral, mivelhogy ennek felvételeelmulasztatott, kimutatható nem lett; — sőt a 2/. alatti alperesi nyilatkozatból ellenkező tűnnék ki; — és ezt még azon körülmény is tanúsítaná, miszerint felperesek nemsokára az alperes társaság által is, habár óvással, de csakugyan beszámításba elfogadott költséges javítás tételre is kényszerültek; — miután továbbá magában véve semmi kétséget nem szenved, hogy felperes haszonbérlők, a bérleménynek időelőtti, egyoldalú s önkényes odahagyására, és ezáltal a tulajdonosok megkárosítására szintoly kevéssé voltak jogosítva, mint viszont más részről, a malom müszerkezetnek a kétoldalú, tehát a tulajdonosok által is teljesitendett haszonbéri szerződés 5. pontja szerint a tulajdonosok által kijavitandott lényegesb részei, az alperesi 3NB. úgyszintén a 3/. alatti okiratok szerint líözrendészetileg is veszélyesen megromolván, a haszonbérlők arra, hogy a haszonvehetlenné vált bérleménytől a kikötött nem csekély haszonbért folyvást fizessék, igazság szerint, és azon szerződésre nézve szabályul szolgálandott általános ptkv 1104. és 1117. §§. értelme ellenére kötelezhetők annálkevésbé lennének, mivelhogy alperesek az t, hogy ez a bérlők hibája miatt történt, vagy hogy szerződésszerüleg ezen lényeges javítások is a bérlőket illették volna, e perben ki nem mutatták, — ide járulván, hogy felperesek a haszonbérleti utolsó év elején és épen a jelen keresetlevél szerint, a kibérlett malommüvek haszonvehetlen állapotbani léte kimutatására, az általános ptkv 1108. §. rendeletéhez képest birói ! szemlét is kívántak, ámde ez akkorban nem eszközölte-