Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 52. szám

207 végrendelet 1-ső pontjában világosan kivan fejezve, hogy I a rendelkezőnek az 1549. sz. a. száraz malomban van egy negyedrésze, mégis a hagyatéki biró elég csodálatosan 5. | sz. szerint Szentesi Mária tuldjdonát rendelte Kádár Kata- I linnak átadatni és arra átiratni. A hagyatéki biró tehát | nyilván tulhágta hatáskörét és ezt. tette a telekkönyvvezető is, midőn a telekkönyvezésnél % részről intézkedik, noha arról az 5. sz. a. átadási okmányban szó sincs. A telekkönyvi bekebelezés nem bir tehát jogalappal, és azért Szentesi Mária most azt kéri, hogy a telekkönyv kiigazításával feltüntessék, mikép Kádár Katalinnak csakis a száraz malomhoz van y4 része, és ebből folyólag kéri őt kérelmével elutasitatni. Kádár Katalin részéről ezekre válaszoltatott, mikép telekkönyv kiigazítása ez uton eszközölhető nem levén, de tulajdonostársai az A. a. ingatlanság egy részéhezi tulajdoni jogát maguk is beismervén, kérelméhez továbbá is ragaszkodik. Jóo István és Szentesi Mária hasonlóan ragaszkodtak fentebbi előadásukhoz; utóbbi kiemelvén, hogy Kádár Katalin azokat raegczáfolni meg sem kísérletté, s igy a telekkönyv hibás volta igazolva levén, az hivatalból eszközlendő. Csanádmegye törvszéke által 1863. jun. 13. 1777. sz. a. végeztetett: „Kádár Katalinnak, Kovács János, Szentesi Mária és Jóo Istvánnal a makói 1545. sz. tjkönyvben foglalt zsellértelek, ház, malom, s ahoz tartozó legelőjárandóságra nézve fenálló birtok közösség felbontásához, a közös birtokosok közti osztozáshoz, s ennek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett tulajdoni hányadrész aránya szerint őt illetőleg '/4 részben pénzértékbeni eszközléséhez való joga elismertetvén, s e czélból az említett közös birtoknak közárverés utján az F. a. feltételek melletti eladatása iránti kérelmének hely adatván, panasslottak ezen árverési eladást s a befolyandó vételárnak köztük birtokrészük aránya szerinti felosztását végrehajtás terhe alatt megszenvedni tartoznak, az ügy költségeit a felek birtok aránylag viselendvén Mert: Kérvényező a makói 1545. sz. tjkönyvben foglalt zsellértelek, ház és malom, valamint a telek után kiosztott legelőjárandóság egy negyed részében létező tulajdoni jogát az A. a. felmutatott hiteles telekkönyvi kivonattal, mely szerint ugyan ő ama birtokra közös V4 részi birtokosul telekkönyvileg bekeblezve van, a törvénynek megfelelőleg igazolta. Hasonlag a birtokközösség feloldására az egyéni osztálynak a közös vagyon pénzértékébeni eszközlésére való igényét, miután a közös birtok természetben az érdeklett felek közt meg nem osztathatik, jogszerűen érvényesítette. Minthogy pedig a közös birtok pénzzé tételének a közárverés utjáni eladás sziatugy törvényes igazságos eszköze, kérelmezőnőnek erre irányzott kivánatának helyt adni, s minthogy panaszlottak az F. a. árverési feltételek ellen kifogást nem tettek, azokat biróilag is elfogadni kellett. Panaszlottak által a kérelmezőnő birtokjoga ellen tett ama kifogás, miszerint az e kérdés alatti zsellértelekre s házra a makói 1545. sz. tjkönyvben helytelenül van 1/4 részbeni közös tulajdonosul bekeblezve, a mennyiben azt közszerző id. Simon József 2-ik és ifj. Simon József 4. sz. a. végintézeteik értelmében csupán a telken álló malom V4 része, illetné és ekként az a legelői járandóságban sem követelhet birtokhányadot, — ehelyütt bírói figyelembe nem vétethetett, mert ilyetén a telekjkönyv megigazitását feltételező igények érvényesítése a telekkönyvi hatóság elébe tartozván, azokkal panaszlottak annak utján fel nem léptek, tehát Kádár Katalinnak a makói 1545. sz. tjkönyvben foglalt összes ingatlanság negyedrészébeni birtoka az A. a. telekkönyvi kivonat szerint — kétségbe nem vonottnak, igy valódinak tekintendő volt. A költségeknek a felek által közösen birtok aránylag viselését a tárgy osztálybeli természete hozza magával. Miről sat.u Ezen végzés e. Szentesi Mária özv. Kovács Jánosné felfolyamodott, felhozván, miszerint az ily birói rendeletek eszközlik azt, hogy a szegény ember azt véli, mikép számára elköltözött az igazság a fűidről. Panaszlottnő ugyanis a tárgyalás során kimutatta, hogy kételmezőnek csakis a telken levő száraz malom J/4 részéhez van joga; kimutatta továbbá, hogy az 5. sz. a. átadási okmány és a telekkönyvezés hibás, és a bíróság mégis mindezeket állítólag azért sem vehette figyelembe, mert felíblyamodónő a telekkönyv kiigazítása végett fel nem lépett. Az ilyen okoskodás valóságos guny, ha másnak nem tekintetik, mert hogyan léphetett volna fel e miatt, holott sem az 5. sz. a. átadási okmányról, sem az A. a. átírásról soha nem értesíttetett, s mindezekről csak a jelen per folytán értesült. Méltán kérhette tehát itt, hogy a hivatalból történt hiba hivatalból kiigazitassék, különben bárki is elveszthetné birtokát, ha más tudta nélkül alattomosan magát a telekkönyvbe tulajdonosul bekebeleztetné, s a bíróság az ily alattomos bejegyzéseket valódiaknak tekintene. Az ügy ily helyzetében az árverés csakis az 1/i rész malomra lett volna elrendelendő és panaszlottnő a telekkönyv kiigazítása végett a törvény rendes útjára utasítandó, s ekkép is kéri az e. b. végzést megváltoztatni. A kir. lábián végeztelelt: ,,Az e. b. végzés indokainál fogva helybenhagyatik, s az iratok a felfolyamodásban foglalt sértő kifejezések roszalása mellett további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek." (18G5. febr. 18-án 14665. P. sz. a.) Ezen kir. táblai végzés e. Szentesi Mária ismét felfolyamodott, mert az alsó birósági végzések maguk is elismerik tulajdoni jogának igazságos voltát, mivel ellenkezőt nem állítanak, mindamellett ugy a hagyatéki bíróság, mint a telekkönyvi tanácsnak hibáját megerősítik, holott ha amaz alsó bírósági végzések foganatosíttatni fognak, panaszos örökre kiforgatva lesz tulajdonából, míg ellenben, hacsak a szárazmalom V4 része fogna elárvereztetni, és a ház, háztelek és legelőjárandóság tekintetében a telekkönyvi bejegyzés kiigazitása végett panaszos részére a törvény rendes utja fentartatik, ellenfele nem károsodnék. Kéri ezeknél fogva az alsó birósági végzéseket megváltoztatni. A kir. Hétszem táblán határoztalott: „A. makói 1545. sz. telekjkönyv tulajdoni lapján foglalt bejegyzések a tárgyalás során felhozott és folyamodó Kádár Katalin által nem kifogásolt állitások szerint a tényleges birtoklási állapottal öszhangzásban nem levén, s ez okból az egyedül a telekkönyvezésre fektetett árverési kérvény a tényleges birtoklás alapjául szolgáló jogviszonyok tisztába hozataláig megengedőleg el nem intéztethetvén: — ugyanannak mint időelőttinek ez úttal hely nem adatik, és Szentesi Mária Kovács Jánosnénak oly végre, hogy a fentkijelölt telekjkönyvben foglalt ingatlan birtokra vonatkozó igényeit illetékes uton érvényesíthesse, illetőleg az állítólagos hiányos telekköny vezés kiigazítását eszközöltethesse, 30 napi záros határidő azzal kitüzetik, miszerint ezen határidő sikertelen elmulta esetében e részbeni igényei többé figyelembe vétetni nem fognak. Ekkép mindkét alsó birósági végzés megváltoztatván, az iratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866 máj. 2. 3035. P. sz. a.)