Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 45. szám

179 gyatéki tárgyalás bevégeztetett, s azon hagyatéki tárgya­lás utján is a kérdéses telek a vétel előtt, már Vozáry Imrének adatott át — de különben is a hagyatéki tár­gyalás a tulajdona feletti rendelkezést nem akadályozhatja. A viszon válasz az ellenbeszédében előadottakra szorítkozott. A tárgyalás befejezte után Mármarosme­gye törvszé ke által 1863. év 1372. sz. a. ítélte­t e te 11: „Nekula Luiza által Gr. Jánosnak engedményezett 255. frt 80 krnyi, Mizsei András, Májer József,Hoványek József sat. betáblázott követeléseik ezen Ítélet jogerőre emelkedése után kifognak tömhetni. A perköltségek köl­csönösen megszüntetnek, s az Ítéleti díj a felek által egyenlő részben lesz fizetendő." „Mert: a bírósági illetőség elleni kifogása alpere­seknek figyelembe vehető nem volt, mivel a kitáblázás iránti határozat hozatal azon biróságot illeti, mely a be­táblázást eszközölte." ,,Mert e megye területén rendes telekkönyvek nem létezvén, a létező pedig az 1840: XXI. t. cz. értelmében vezettetvén, az abba vezetett követelések s okmányok ezen törvényczikk szellemében itélendők meg. A hivatolt t. cz. 17. §. nyíltan rendeli, hogy a vevő csak a vételkor betáb­lázott követelések kifizetésére szorítható, a vétel után be­táblázott követelések a jóhiszemű vevőnek terhül nem szolgálnak. Felp. a kérdéses lakházat Vozáry Imrétől 1860. évi márt. 21-én vásárolván meg, ez időben az 551. sz. a. lakház ezen betáblázással nem lévén terhelve, a később történt betáblázott követelések megtérítésére nem köte­lezhető." „Mert nem kötelezhető azért sem, mivel a kir. it. tábla 1862. évi nov. 18-án 4479. sz. a. hozott ítéletében határozottan kimondá, hogy harmadik személyek tekin­tetéből törvényesen előszabott hagyatéki hatóság bele­egyezésének hiánya önmaga irányában öröksége feletti szabad rendel kezhetési joga korlátozásával gátló, vagy a szerint kötött szerződés érvényessége elleni akadályul nem szolgálhat; e szerint Vozáry Imre törvényesen és jo­gosan adván el Szigeth városában fekvő lakházát, a vétel napjától felp. mint ki magát a becsatolt közjegyzői ok­mány szerint még 1860. márt. 26-án birtokba törvénye­sen bevezettette, teljes és törvényes tulajdonossává vált a megvásárolt háznak. Az ezen kötés felett kelt adás-vevési szerződésnek be nem táblázása a tulajdonosi jogot nem gyengitvén, mivel úgyis a holtelekkönyvek nem létez­nek, törvényes átírásnak helye nincs, de egyébként is a törvszéki elutasító végzés felperesnek hátrányul nem szolgálhat azért sem, mert az eljárási hatóságnak az ak­kor fenállott törvények értelmében az osztr. ptk. 438. íj­nak rendeletét figyelmen kívül nem lett volna szabad hagynia." (Folyt, következik.) Jogeset. Zálogjogi előjegyzés megengedhetősége a telekk. rend. 88. §. alapján örökségkép kötelezett s lejárt fizetési határidejű követelésre. Hollik János, mint kiskorú leányának gyámja be­mutatja Merkner Annának 1856. oct. 25-én „Vermögens Zeugniss" czim alatt kelt nyilatkozatát, mely által Merk­ner Vitzena Emilia leányának és folyamodó vejének 800 pfrtot öröksége fejében akármikor kifizetni késznek nyi­latkozik és miután nevezett neje időközben meghalt, és ő a B. a. felzet tanuságakint ezen összeget beperelni kény­telen, kéri azt előjegyzés által alperesnőnek az újbá­nyái 407. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanaira bizto­sitatni. Ezen kérvényre Uj bányaváros törvszékeál­tal 1864. aug. 2-án 79. sz. a. v égez te t e 11: Jelen kérvény elutasittatik, s összes mellékleteivel együtt Hol­lik Jánosnak visszaadatni rendeltetik. Mert: az 1855. decz. 15-én kelt telekk. rendelet 68. §. szerint az eredeti okmány kiállítója által megengedve nincs az, hogy 840 o. ért. frt az újbányái 407. sz. telekjkönyvben foglalt fek­vöségeire valakinek javára előjegyezhető volna, — to­vábbá ugyanazon §. értelme szerint, noha a fenti összeg beperelve van, de még eddig senkinek javára oda nem ítél­tetett, s minthogy oda Ítélve nincs, tehát puszta kérvény alapján előjegyzést eszközöltetni egy birtoktestre enge­delem és oda Ítélés hiánya miatt nem lehet. Kelt sat. Hollik János ezen elutasító végzés ellen kellő idő alatt fel folyam odván előadja, hogy a városi törvszék, ha érdemesnek találta volna a telekkönyvi rend. 87 és 88. §§-ait tekintetbevenni, az előjegyzést meg nem tagadhatta volna, mert a 88. §. b) pontja szerint ily lejárt követelé­sekre az előjegyzés megengedhető. Kéri tehát az előjegy­zésnek helyt adni és költségeit megítélni. A kir. itélő táblán végeztetett: „Az A. a. okirat tartalma szerint a követelés termé­; szete határozottan előadva nem levén, a telekkönyv rend. i 68. §-ra alapított első bírósági végzés ez okból helyben­j hagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetősé­gükhöz visszaküldetnek. Mely ügynek sat."(1864. decz. 20-án 17417. P. sz. a.) A kir. táblai végzés leérkezte közben Hollik János meghalt, s ügyvédje Béler Frigyes által a kir. táblai vég­zés e. beadott felfoiyamodás azért utasitatott vissza az e. b. által, mert a halál által a nevezett ügyvéd meghatal­mazása megszűnt. Ezen végzés e. nevezett ügyvéd fel folyamodott, mert ő különösen a kérdésben levő ügyre felhatalmazva levén, ! addig, míg ez ügy be nem fejeztetik, meghatalmazása I megszűntnek nem tekinthető; mert Hollik János ót örb­j kösei nevében is felhatalmazta, tehát halála által afelha­i talmazás meg nem szűnt; mert a városi tanács mintgyám­i hatóság az árva érdekében nem intézkedett, sőt arról, ! hogy meghatalmazása megszűnt, nem értesítette; mert I végre az egész tanácsnál csak Gájdossik János polgármes­I ter törvénytudó, ki azonban Merkner Annával a kiskorú | nagyannyával házasságon kivül élvén, leginkább érde­t kelve van, hogy a kiskorú érdeke háttérbe szorittassék. Kéri tehát a városi végzés megváltoztatásával felfolyamo­dásáuak elfogadását ós harmadbirósági határozat alá felter­jesztését elrendeltetni. A kir. it. táblán végeztetelt: „Béler Frigyes ügyvéd Hollik János örökösei nevé­ben is felhatalmazva levén, s igy jelen ügynek végképeni befejezése előtt meghatalmazása Hollik Jánosnak közbe­jött halála miatt megszűntnek nem tekintethetvén, az e. b. végzés megváltoztatásával a felfolyamodás elfogadta­tik, s az iratok a városi törvszéknek a végett küldetnek vissza, hogy jelen végzés jogerőre emelkedése után, azo­kat harmadbirósági ellátás végett ismét felterjeszsze. Mely ügynek sat." (1865. oct. 11-én 14060. P. sz. a) | Mely táblai végzés következtében a per felterjesztet­j vén, a kir. táblai végzés e. fel folyamodásában folyamodó felhozta, miszerint a bemutatott okmány jogezime örö­kösödés, ily jogezim alapján pedig épen ugy lehet elő­jegyzést engedni, mint kölcsön alapján, annál inkább, mi­után a követelés veszélyezve van és attól lehet tartani,

Next

/
Thumbnails
Contents