Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 41. szám

Pest, 1866. kedd május 29. 41. szám. Vyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartnlom : Adatok a Jaszkunsagi törvkezési állapot ismertetéséhez. - Felvilágosítás egy zálogvállási jogesethez. Hiv. tudnivaló. Úrbéri jogeset. — Kur. Ítéletek. Adatok a Jászkunsági törvénykezési állapot ismertetéséhez. Kún György ügyvéd úrtól. M. A. árokszállási lakos a tanácsnál panaszt emelt, kecskeméti lakos különben jászkerek-egyházi birtokos A. L. ellen, keresetlevelében előadván, miszerint A. L. tanyájáról az alkalommal, midőn ő maga is a tanyán volt, a juhakolt kiásva, abból 3 darab finom szőrű kosát eltol vajlották, kéri ennélfogva A. L-t megidéztetni, a 3 drb kos ára 100 írt kártérítésben s perköltségekben marasztaltatni. A tárgyaláson A. L. maga személyesen jelenvén meg előadta, miszerint igaz ugyan, hogy a tanyán jelen volt, midőn a juhakolt ismeretlen tettesek kiásták, abból 3 darab kost M. A. tulajdonát eltolvajlották, de miután ó M. A. kosait őrzésre el nem vállalta, kártérítéssel sem tartozik ; — hogy pedig ő ezen kosokat őrzetésre el nem vállalta, hivatkozik e tekintetben az időben nála szolgált cselédjeire, a kik jelen voltak az alkalommal, midőn M. A. juhásza őtet a kosok oda fogadására felkérte, kéri tehát azokat kihallgattatni, felperest keresetével elutasitatni, okozott költségeiben marasztaltatni. A megtartott tárgyalás után 1863. máj. 2-án foo sz. a. Árokszállás tanácsa alperest 100 frt kártérítés s 16 frt perköltségekben elmarasztalta. Ezen végzés ellen alperes a Jászkun kerületek törvényszékéhez felebbezéssel egybekötött semmiségi panaszt emelt, mely felebbezéssel egybekötött semmiségi panaszra a Jászkun kerületi törvényszék 1863. szept. 26-án következő Ítéletet hozott: „Alperes által emelt semmisegi panasznak, minthogy abban oly lényeges forma sértés, mely az e részben fenn álló szabályokhoz képest semmiséget eredményezhetne, ki nem mutattatott, hely nem adatik ; a föllebbezéshez csatolt ujabb okmány pedig mint elkésette helyütt figyelembe nem vétetik, minél fogva az első biróságnak f. é. 1863 május 2-án ,4? sz. a. hozott határozata, az abban felhozott indokokból, és még azértis, mert az eltolvajlott kosoknak felperesileg előadott becsértékét alperes a tárgyalásnál hallgatag beismerte, jóváhagyatik." „Mely ítélet az összes iratokkal a végzés hiteles másolatának visszatartása mellett felek értesítése s további szabályszerű eljárás végett Jász-Arokszállás község tanácsának azon figyelmeztetéssel rendeltetik megküldetni, hogy jelen ügyben nem végzéssel, hanem Ítélettel kellett volna határozni." Ezen másodbirósági ítélet ellen is alperes felebbezést nyújtván be, a kir. it. tábla 1864. oct. 6-án 4969. sz. a. következő végzést hozott: „Mielőtt jelen perben érdemleges ítélet hozatnék, a per során felhívott alperesi tanuknak kihallgatása szükségesnek találtatván, mindkét alsó bírósági Ítéletek füloldatnak; és a periratok további szabályszerű eljárás és a kifejlendő körülményekhez képest hozandó itélet végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Ezen végzés folytán Árokszállás tanácsa iVA sz. a. következő végzést hozott: „A f. é. 4969. sz. a. leküldött kir. táblai itélet a feleknek tudomás végett hiteles másolatban kiadatni rendeltetik. Egyszersmind alperes André László által a per során beadott Petro Ferencz és Kondás Mihály tanuk és Kerek-egyház lakosok abbeli kihallgatása, igaz-e az, hogy André László akkoron, midőn Móczár Alajos kosait nyári legelőre felvállalta, azzal együtt felelősséget is nem vállalt, szükségesnek találtatván, megkerestetik kerek-egyházi község főbírája, hogy az e tárgyban felveendő jegyzőkönyvet, ide mihamarább megküldeni siessen." A megkeresett Kerek-egyház községi bíró a tanuhallgatást a felek minden értesítése nélkül teljesítvén, eljárását a megkereső tanácsnak bemutatta, mire utóbbi tanács i„is sz. a. következő végzést hozott: ,.Miután a kir. it. táblának m. é. 4969. sz a. kelt határozatával s ennek alapján hozott m. é. 426. sz. végzésével e tanácsnak egyenesen meghagyatott, hogy André László által a persorán bead ott tanuk hallgattassanak ki; ennélfogva Kerek-egyház község birája által minden meghagyás nélkül kihallgatott Ferenczfi Mihály és Konta Antal vallomásaik mellőztetvén, ártárgyalásnál hivatkozott tanú Petró Ferencz vallomására teendő észrevételek megtétele végett az 1840. XV. t. cz. II. r. 102. §-a értelmében felperesi képviselő Pethes János és alperesi megbizott K. G-y. h. ügyvéd urak f. é. márt. 13-ik napján d. e. 9 órára Jász-Árokszállás város küzháza helyiségébe, azzal idéztetnek meg, hogy meg nem jelenésök esetén észrevételeik figyelembe vétele nélkül fog a jegyzőkönyv berekesztetni, és annak alapján részökre határozat hozatni." A tanúvallomások felett tartott tárgyalás alkalmával alperes részről következő megjegyzések tétettek. Az eljáró bíróság nem figyelmezett az orb. 94. §-ra; —a nélkül, hogy a tanuk számára a szükséges kérdő s ellenkérdö pontok a felek által bemuttattak volna, a bíróság elrendelte a tanuhallgatást, hivatalból tette föl a kérdő pontokat, ezt pedig tenni az idézett §-nál fogva szabályellenes. De hiányos továbbá a bírósági eljárás és szabályellenes még azért is, mert a biróságnak kötelessége lett volna a felett végzést hozni, és a feleket oda utasitani, hogy kérdő és ellenkérdő pontjaikat a tannhallgatásra rendelt napon a biróságnak mutassák be, és tanuhallgatáson jelen lehetnek; mi pedig nem ugy történt. Végül arról kellett volna értesíteni a feleket, hogy felhivott Kondás Mihály tanú feltalálható nem volt, ennélfogva a fél a tanú lakását a biróságnak jelentse be, hogy annak kihallgatása iránt a szükséges intézkedés a bíróság részéről megtétethessék. A tanács által ^Vs sz' a- végeztetett: „Miután az anyaperhez ,-"5 sz. a. csatolt tanuhallgatási jegyzőkönyvek hitletételi záradékkal el nem látvák s a kir. it. tábla m. é. 4969. sz. a. kelt végzése által alperesi, a per során felhívott tanuknak kihallgatása rendeltetett el, annálfogva 41