Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 37. szám

148 s igy nem sok ideje gyűlt bizalmas társalgások keresésére. A mi a 3. sebhhelyre vonatkozó vádtényt illeti, ez abban áll, hogy sebhelyek vádlotton is feltaláltattak. Azonban Vári Szabó azt vallja, hogy a gróf ellenfele két sebet kapott, egyiket homlokán, másikat nyakán; és a sebhelyek mindkét helyen balfelül voltak. Nyakán abőr alatti edények is megvoltak sértve, jelesül egy viszér is keresztül volt vágva, és oly mély volt, hogy annak nyomot kellett hagyni. — Már pedig Halász Géza orvos azt vallja, hogy vádlotton 3 sebhelyet észlel, homlokán, nyakán s karján jobbfelől; a homlok seb krajczár alakú — alakja szine mutatja, hogy tályogtól vagy bőrkütegtől származott; a nyak és karsebek vékony élü jól metsző sebzések maradványai. A nyakán IV2 uj hosszú, egy vonal széles; a karon 3 uj hosszú s igen keskeny; továbbá a sebhely nyakán félévnél régibb, a karon félévnél korábbi. E két adat összehasonlítása következő különbséget eredményez. A gróf ellenfele homloka balfelén kardvágást kapott, vádlott homlokán semminemű vágás sincs, volt ugyan egy gömbölyű pattanás, az is jobb felén. — A gróf ellene bal nyakrészén mély nyomot hagyó, s egy eret átszelő vágást kapott; vádlott nyakán van egy felületes, csak a bórt érintő sebzés, mely tökéletes gyógyultságánál fogva félévnél régibb, tehát a párbaj előtti időre esik, s ez is jobb felül. A gróf ellene karján nem kapott sebet; vádlotton ott is található, mely azonban a párbaj utáni időre esik. Ezekből látható, hogy vádlott nem azon egyén, kit közvádló a gróf ellenéül kiván felismerni. De vizsgáljuk tovább Halász jelentését; eszerint vádlott fején észlelt pattanás nem kardvágás, mert karddal gömbölyű krajczár alakú sebet ejteui nem lehet. A nyakon észlelt szélesebb, mig a karon keskenyebb, ennélfogva nem egy ugyanazon eszközzel okoztathatott. A nyakon lévő nagyobb seb korábban gyógyult, mint a karon lévő kisebbik, tehát nem egy időben keletkezhettek; a nyakon lévő korábbi félévnél, tehát a párbaj ideje előtti. A karon ujabb félévnél, tehát a párbaj utáni. Ezekből tehát nem lehet arra következtetni, hogy vádlott a sebeket a gróftól vette volna a kérdéses párviadalban. (Vége kivetkezik.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A hir. it. táblán. 30. Sámuel Józsefnek — Hersch Farkas és Hermann Izsák alperesek e. szerződésileg vállalt kötelezettségüknek meg nem tartásából eredett 644 frt kár megtérítés és járulékai iránti perében ítéltetett: Alperesek az általok haszonbérbe bírt vajdaházi erdőkben az 1858. évben volt makktermést az A. a. szerződés szerint felperesnek ugy, hogy ez utóbbi azt sertéseivel az 1859. máj. l-ig másoknak kirekesztésével felétethesse, eladván s magokat nemcsak a sertvések számára befedett szint, a kanászoknak pedig kunyhót épitetni, hanem arra is kötelezvén, hogy a makktermést saját kerülőik által oltalmazni fogják, miután a felperesi tanuknak egybehangzó s az alperesek részéről felhívott, és szintén kihallgatott tanuk által meg nem czáfolt vallomásai szerint kétségtelen: hogy alperesek a nyáj és azt őrző kanászok számára szükséges hajlékokat kellő időben fel nem épitteték, hogy továbbá az erdőben volt makk kellő felügyelet nemlétében idegenek által legeltetés végett oda hajtott juhok és kecskék által Nyomaton Pesten, 18(i(i. Kocsi Sándor állal. (Érkövy, Galgóc felemésztetett, és ennek következtében felp. az 1858. oct. havában makkoltatás végett a vajdaházi erdőkbe hajtott mintegy 300 darabból álló sertés nyáját onnan mint ezt alperesek magok is beismerik, azon évi november hónapban a szükséges hajlékok s az eledel hiányában elhajtatni kénytelen volt, miután ezek szerint alperesek ellenében az, hogy ők szerződési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, türvényszerüleg bebizonyítva volna, ugyan azok a ptk. 1295. §-a szerint az abból eredő kárt megtéríteni kötelesek. — A mi már most ezen kár üszveget illeti, felp. kár gyanánt felvétetni kívánja azt, hogy ő a haza hajtott sertés nyáját tengerivel kiteleltetni kénytelenitetvén, erre 594 frt kiadása volt, azonban sem a szükségelt tengeri mennyiségét, sem annak árát puszta állításon kivül mivel sem bizonyítja — e czimeni követelése tehát felperesnek megítélhető nem lévén, miután ő az A. a. szerződés szerint a vajdaházi erdőt az 1859. máj. l-ig, kivévén ezen fél évre öszvessen 500 frtot fizetett, sertéseit ped:g ugyanott saját tanúinak vallomása szerint csak 6 hétig tarthatta, ezen időre a fenkitett makkoltatásibér egy negyed része leszámitatván, a hátralévő három negyedrész, mint az e czimena jelen ügyben zsinór mértékül szolgáló prtás 274. szerint megállapított kár felperesnek odaitéltetik, s ennek folytán alperesek ezen 375 frt kár és az ettől az 1860. jul. 10. mint a jelen per megindítása napjától számítandó 4°/0 kamatoknak megfizetésében elmarasztatnak, ellenben a visszahajtás közben állítólag eldöglött 5 sertés elveszését, a keresetbeli szerződés alperesek általi meg nem tartása okozatjának tekinteni nem lehetvén, felp. a czimen felszámított kár megtérítése iránti keresetétől e helyütt is elmozdittatik, a perköltségek pedig, egyik fél sem lévén egészben pervesztes, kölcsönösen megszüntetnek, e szerint tehát az eljáró megyei törvényszék ítélete részben megváltoztatván, részben helybenhagyatván, az iratok további sat. (1866. febr. 6-án 185. sz.a. Elő.: Makovicz ktb.) 31.A pesti cs.kir. pénzügyi ügyészségnek mint Nagy Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek — Német János és érdektársai elleni 18-54. ápr. 18.1275. sz. a. indított s írásbelire vátoztatott — Rakovszky Lajos vagyonára vonatkozó szállományi perében végeztetett: Alperesek azt, hogy néhai egyenes örökös nélkül elhunyt Rakovszky Lajos nagybátyjuk és osztályos rokonuk után maradt javait elfoglalták, önmaguk elismervén, s ugy az eredeti osztálylevelet valamint a helység birái által még néhai nagybátyjuk életében készített — s halálánál lepecsételt vagyon összeirási jegyzéket felmutatni nemcsak az A. a. hanem a 7.számu okmány 7.pontjában is igérvén,eztmindekkoráig nem teljesítvén: — s mindaddig, mig a netaláni szerzeményi javak törvényesen fel nem derittetnek, — az alperesileg az ősiek elidegenítése alapján követelt szám szerinti összeegyeztetést, s illetőleg szerzemények nem létét bíróilag meghatározni sem lehetvén, — s a ; kezdetben érdeklett, osztálylevél s összeirási jegyzéknek időközi elvesztét érvényesen mentségül annál kevésbbé hozhatván fel, — a mint a tényállás s egyéni tudomásuk szerinti e tekintetbeni hitletételnek felperesileg követelt szüksége fennálló hazai törvényeink határozott rendelkezésén alapulna, mindezért alperesek mindenekelőtt a szerkezetében részletes kifogásba nem vett M. minta szerinti felfedező eskünek letételére egyenkint köteleztetnek; ekként a vármegye törvényszékének Ítélete — az eddigi perköltségeknek egymás irányában i kölcsönös megszüntetése mellett — megváltoztatván — sat. (1S66. jan. 30-án 20083. sz. a. Előadó: Nagy Sámuel ktb.) Kelelös .szerkesztő P« kiadó-tuiaidonos SZOKOLAY ISTVÁN, zy és Kocsi nyomdájában. (Hal-piac* és al-dunasor sarkán 9. sz-. a.