Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 33. szám

J3 i iránt nyilatkozzék, hogy a kárpótlási kötvények ez utoni kiadásába beleegyezik-e vagy sem, s ő akiadás ellen határozottan tiltakozott, kérvényezőket kérelmükkel elutasítani s költségbe marasztalni kellett. Kelt mint fent." Ezen végzés ellen felperesek felfolyamodtak, mert a kereset által igazolva van, hogy az urbériség utáni kármentesítés őket illeti, s hogy alp. errei igényei kielégítése után ezekre vonatkozó korlátok megszűntek. A neheztelt végzésben emiitett devinculatio pedig épen a jelen tárgyalás által czéloztatván, azon végzés az igazság és méltányossággal annál kevésbbé egyeztethető meg, mivel az, hogy alp. netaláni követelései ezen uton nem tárgyalhatók, nem áll, alperesnek a zálogösszeg és szabályozási költség megtéritése után egyéb követelései nem lehetvén. Ezeknél fogva a neheztelt végzés megváltoztatásával a kármentesítési tőke kirendelésének elhatározását kérik. A kir. itélő lábián végeztetett: „Az eljáró megyei türvszéknek neheztelt végzése az abban előadott indokoknál fogva helybenhagyatik, s az iratok további törvszerü intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." {1865. nov. 30-án 6089. P. sz. a.) Felperesek a másodbirósági végzés ellen beadott felfolyamodásukban kiemelik, miszerint azon bizonyitékaik ellenére, melyekkel a kereseti kárpótlási tőkéhez való kizárólagos jogukat, a zálogbirtoknak a zálogösszeg felvétele után alp. abbeli elismerésével történt kibocsájtását, hogy azon tőke csakis felpereseket illeti, e tőke irányában minden korlátozások megszűntét, s alp. ez utáni kamatainak jogtalan élvezését igazolták, ezen ilykép tulajdonuknak bizonyított tőkének utólagos kirendelése iránti kérelmöktőli elmozdításaikat az igazság és méltányossággal összeférhetőnek nem tartják, miért is kereseti kérelmöket ismétlik. A kir. Hélszem. táblán határozlatott: „Folyamodók Berzeviczy Klotild és érdektársai mint néh. Berzeviczy István örökösei a B. a. 1858. oct. 25-én kelt s kétség alá nem vont szerződéssel igazolván azt, hogy az A. a. 1829. apr. 2-án kelt zálogos szerződés alapján elzálogosított zálogbirtokhoz való visszaváltási jogukat Ó-Leszna községre azon feltétel mellett ruházták át és engedményezték, miszerint ennek 3-ik pontjában az elzálogosított urbériségek után nyert kárpótlást egyenesen és világosan magoknak fentarlották azzal, hogy ezen zálogbirtok után kiállított földtehermentesitési kötvények, s illetőleg mind a tőke mind a kamatok a zálogvisszaváltása után azonnal birtokukba és szabad tulajdonukba átadassanak; ezen szerződési pontnak pedig érvényt szerzett az E. a. 1862. oct. 12-én kelt egyesség, mely az engedményezett község részéről a zálogos birtok visszaváltása végett, Berzeviczy Titusz, mint zálogtartó ellen indított perben köttetett, s mely egyesség a megindított perben hozandó bírói Ítéletnek helyét pótolván, a szerint Berzeviczy Titusz a zálogbirtokot önkényt ki és visszabocsátotta, s egyszersmind folyamodóknak, az úrbéri kármentesítési papirosokhoz való tulajdoni jogukat maga is beismerte, a mennyiben pedig ugyan azok iránt bármily kikötés történt is, ez a folyamodók tulajdoni jogát nem csorbíthatja, mivel azok iránt szerződni a község jogában nem állott; — és ezen bizonylatok ellenében Berzeviczy Titusz a kérdéses kötvényekhez éppen semmi jogczimet sem mutatván ki, a tulajdon feletti kérdés pedig éppen ez uton a folyamodók kérelme és e felett tartott tárgyalás folytán levén eldöntendő; — ezek alapján a kereseti 2000 frtnyi úrbéri kármentesítési kötvények iránti tulajdon korlátolása megszüntetik, s azok az 1862. oct. 12-től, mint a zálogos birtok visszabocsátásától járó kamatokkal együtt a kérvényhez képest egyenlő részekben folyamodóknak szabad tulajdonukba Ítéltetnek, s az eljáró bíróság az 1854. jan. 16 án cs. ny. par. 67. §. érteimébeni utólagos rendelési tárgyalás megtartására utasittatik. Ekként mindkét alsó bírósági végzések megváltoztatván, az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. márt. 19-én 2723. P. sz. a.) Kúriai Ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 14. Jankovich nep. János felperesnek Antalik G-yuláné szül. Jentner Paulina és többek, mint néh. Bosis Ferencz örökösei és alperesek ellen 3000 frt ezüst érczpénz s járulékai iránt folytatott perében Ítéltetett: Az A. alatti beperesitett kötelezvényben a kölcsönöszveg forintokban lévén kitéve, de különben is felp. azt, hogy a kereseti öszveget valósággal ezüst érez húszasokban adta volna, semmivel sem bizonyítván, azon körülmény pedig, hogy utóbbi években a hagyaték kezelője által kiállított B. F. Gr. H. alatti ellennyugták szerint a kamat ezüst húszasokban fizettetett, alperesek ellen a tőkére nézve próbát nem képezvén, de egyébkint is a hagyaték kezelőjének eljárásából az örökösökre nagyobb teher és kötelezettség, mint a minőt az eredeti adósok magokra vállaltak, nem háromolhatván, — alperesek a kereseti öszvegnek ezüst érezpénzben teljesítendő megfizetésétől fólmentetnek. Ennyiben megváltoztatván, egyebekben pedig, és jelesül, a mennyiben alperesek 3000 pengő vagyis oszt. ért. 3150 frtban és járulékaiban marasztaltattak,helyben hagyatván a kir. it. tábla ítélete, a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1866. jan. 26-án 17651. sz. a. Elő.: Szerényi ktb ) A kir. it. táblán. 27. Hindelang Teréznek, Marschall Antal elleni 1000 frt iránti perében Ítéltetett: Rozenmayer Erzsébet által tanúsított azon körülmény, miszerint alp. ezen tanú előtt beismerte, hogy a Neuhold Ferencztől megvásárolt üzlethez szükségelt készpénzt saját nejétől kapta, ama kereseti előadás támogatására nézve, hogy alperesnek felperesnő adott kölcsön 1000 frtot, ennek tagadása ellen törvényes félpróbául annak figyelembe vétele mellett sem szolgálván, hogy neki magának a tanuk állítása szerint pénze nem volt, neje pedig felperesnőnek leánya lévén, valószínűnek látszik, hogy a nejétől kapott pénz ennek szüléitől származott s ennélfogva a felajánlott póthit sem lévén megítélhető: ugyanazért felp. nem igazolt keresetétől elmozdittatik s l4 frt alperesi perköltségnek 15 nap alatti megtérítésére végrehajtás terhe mellett köteleztetik. Ekép megváltoztatván az eljáró városi törvszék ítélete, a felterjesztett periratok kellő intézkedés végett visszaküldetnek. (1866. febr. 5-én 1481. sz. a.) Irodalmi jelentés. Legújabban megjelent müvek: ,,A végrehajtási eljárás hazai törvényeink s a mostani ideiglenes szabályok szerint, és nézetek a végrehajtási eljárás módosításáról.11. Irta: Seregi Józsa köz s váltó ügyvéd. Pest, 1866, — 8 rét. 66 lap. Kétségtelenül számos életrevaló, alapos, s figyelemre méltó nézetet tartalmaz, különösen azon részében, mely avégrehaj. tás i e Íj á rá s m ó d o s itá s á r ó 1 értekezik (35—66. lap), s a