Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 25. szám

98 VJ Mim b\v\ A .ílíML t*'i*I vettetnek, és a követelések azon rangsorozat szerint elégíttetnek ki, a mint bej egyeztettek, csakhogy az amugyis kielégítést nyerendő, avagy az egyetemleges zálogjoggal biztosított követelések rosszabb helyzetbe ne jöjjenek, így p. o. a fennebbi birtokok vételára 10,000 frt, ha a fennebbi számok egyúttal a bejegyzés elsőbbségét fejezik ki, a kielégítés ekkép történik: 1. sz. 3000 frt.2.sz. 1000 frt. 3. sz. 2000 frt. 4. sz. 3000 frt. 5. sz. 1000 frt. Összesen: 10,000 frt, ugy hogy a 6. sz. követelésre misem esik, a 7. sz. követelés amúgy sem jöhetvén kérdésbe. 3) Ha a külön birtokok vételárából fennmaradt öszszeg az egyes tömegek öszletéhez képest aránylag az egyetemleges záloggal ellátott követelés kielégítésére fordittatik, igy p. o. A) birtokból az 1. sz. követelés kielégítése után fenmarad 3000 frt. B-ből 3000 frt. C-ből 1000 frt. Összesen: 7000 frt, aránylag tehát A) birtokból a 2. 6Z. követelés 3/7 része, B-ből szinte % része és C-ből része elégíttetik ki, és a felosztás következő leend: A) 6000 frt. B) 3000 ft. C) 1000 frt: 1. sz. 3000 frt. 2. sz. 428% ft. 2. sz. 142 V, frt. 2. sz. 428V7ft.3.sz.3000 frt. 6.sz. 8571/, frt. 3. sz. 25713h ft. 4. sz. 571% ft. 4) Ha a régiebb követelés annyi egyenlő részre osztatik, a hány birtok van, igy p. o. a fennebbi esetben mindegyikre esnék 333 frt 33 kr. és mindegyik birtok árából annyi fordittatik az egyetemleges zálogjoggal ellátott követelés kielégítésére. 5) Ha a régiebb hitelezők kielégítése után fenmaradó összeg a későbbi hitelezők kielégítésére az illető zálogtárgyak vételárának arányához képest forditatik, igy p. o. a fennebbi példában az 1. s 2. sz. követelések kielégítése után fpnmn.radó (5000 frtból A-ra esnék 6 ,ft rész, B-re 3/i„ és C-re V1(p tehát: A) 3600 ftt. B) 1800 frt. C) 600 frt: 4. sz. 3000 frt. 3.sz. 1800 frt. 6. sz. 600 frt, 7. sz. 600 frt. Ezen számítás szerint tehát még a 7. sz. követelés is elégitetnék ki, ami még akkor sem történhetnék, ha a 2. sz. követelés A-ból egészen kihagyatnék. Csak ezen öt módot hoztam fel, mert csak ezeket találtam a nevezetesebb külföldi törvényekben alkalmazva ; s most lássuk ezeknek rendelkezéseit. (Folytatása követk.) Vadorzási bűnvádi jogeset. Vétlen önvédelem okozta emberölés beszámítása. Közli :Miskey Ferencz ügyvéd ur. Hub Rudolf, Müller Károly, Rondonnel Lipót uradalmi vadászok 1863. febr. 22-én br. Trautenberg Frigyes és Hénoch Gusztáv bécsi forrás-kutató mérnököt a csákberényi és nánai erdőrészekben forrás keresés czéljából vezetvén, ott megpillantottak egy elejtett szarvasbika mellett négy vad-orzót, kik a szarvas bonczolásával foglalkoztak. Erre az urodalmi nevezett vadászok lábhegyen előre haladva, hogy a haraszt zörgése által zajt ne üssenek, — azon kötelességüket, hogy a vadorzókat elfogják, teljesíteni kívánván, oda siettek. A tett színhelyére érvén, midőn az orvadászok által észrevétettek, ezek felugrottak és egy közel fához támasztott fegyvereiket ellenszegülési czélból felkapni iparkodtak. Ezen vadorzók Csillag István, Antal József, Negele Márton és Negele Mihály voltak,— mint ez a viaskodás végén kiderült. Csillag István, midőn az urodalmi vadászok közel voltak, futásnak eredt, de Hub Rudolf utána szaladva, mintegy 10 lépésnyi távolságban elfogta, nyakánál megragadta. Alig, hogy Csillagot ekép Hub megkapta, oda sietett AntalJózsef iSf kinek sikerülvén két fegyvert kezébe kapni, ezek egyikét társának Csillagnak nyújtotta, és igy mindketten fegyveresen Hub Rudolfot megtámadták. Hub erre veszedelmet látván, dupla fegyverét földre eresztette ugyan, de mivel e közben a többi vadorzók és uradalmi vadászok közt is viaskodás folyt és látta, hogy Csillag puskája sárkányát fölhúzva a cső végét oldalára irányozni akarja, vadászkésével több izben Csillag keze fejére vágott. E közben Antal József Hub Rudolfot szinte meglőni akarván, késével többször ennek feléje is vágott. Ez alatt történt, hogy Csillag Istvánt Müller Károly vadász megfogta és ezzel viaskodni kezdett; Hub tehát egyedül Antal Józseffel birkózván, — annak fegyverét elvenni törekedett; mivel azonban ezen idő alatt két lövést s a vadorzók azon szavait „schiesst's die Hunde todt!" — hallotta, szorongatott helyzetében Antal József nyakravalóját fogta meg — másik kezével pedig, melyben vadászkése volt, haját kapván meg, fejét lenyomta s Antalt a földre lenyomnia is sikerült. Midőn azonban Antal József fegyverét kezéből kitekerni lehajolt, megcsúszott s elbukván, Antalnak sikerült Hub Rudolf hegyébe kerülni, — Hub ez alatt végveszélyében Antalt nyakravalójánál megfogván, arczát arczához szorította — másik kezével pedig — minthogy Antal még mindig Hub felett térdelve mellének szegezte fegyverét s azt meglőni akarta, mondván: „kutya, ütött az utolsó órád" — Hub vadászkésével Antal Józsefet a hol érte, megvagdalta és Antalt agyonszúrandó vadászkését máris testének irányozta, midőn segélyére jött társai és báró Trautenberg is Antal Józsefet róla lehúzták. — Kik ezt igy lenni Hénoch mérnökkel hit alatt tanúsították. Müller Károly a már mondott összeütközés alkalmával, midőn Hub Rudolfot Csillag és Aatal vadorzók megtámadták, — annak védelmére sietett, Csillagot Hub Józsefről lehúzta, — Csillag fegyverét kezéből kicsavarta és azt egy fához vágva összetörte, — mire Csillag Hub elejtett fegyverét földről felkapva, újra Müller Károlylyal eredt viaskodásba és a fegyver bírásán czivódott; mely czivódás alatt mindkét cső elsült és egy szem serét Hénoch Gusztáv sipkáját keresztül fúrta; — a már haszontalanná vált fegyvert Csillag elereszté és kinyitott késsel Müllert újra megtámadta, — és addig viaskodtak, inig br. Trautenberg és Hub Rudolf Müller segítségére nem jöttek, s Csillagtól meg nem szabadították. Rondonnel Lipót mindezen tusakodásokban annyiban vett részt, hogy br. Trautenberggel együtt a két Negele orvadászszal viaskodásba keveredtek, ezeknek fegyvereiket eltörte, a mire ezek megfutamodtak. A földről felkelni nem tudott Antal, és a kezén megsebzett Csillag a helyszínén maradtak. — A sebesültek, s a meglőtt szarvas elvitele végett Rondonnel vadász Kápolnára kocsik rendelése végett beküldetett, a tanuk sa kápolnai biró és kirendeltek tanúsága szerint, kik a megsebesülteket már ott nem találták. Az elmondott viaskodás alatt Hub Rudolfon orvosilag megvizsgált tübbrendü testi sértések ejtettek. A megsebesült vadorzók közül Antal József 30 nap múlva elhalt; — azonban az O. alatti bonczjkönyvben orvosilag constatiroztatott, miszerint a vádlott Hubot terhelő cselekmény nem átalános természeténél fogva, hanem csak bizonyos külső körülmények közremunkálásával vált halált okozóvá; s igy élete is fentartathatott volna. Továbbá nem kis figyelmet érdemel az is, hogy gr. Lamberg