Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 21. szám

85 pedig a sértett fél 1861. oct. l-ig tartozott volna reclamálni, mit nem tevén, ő tékát e telek felére tulajdoni jogot nyert. Az eredetileg érvénytelenül eszközlött bekeblezések kitörlése végett van ugyan keresete a sértett félnek, de ekkor a városi törvszék bíráskodása a telekkönyvi törvény 148. §. szerint illetéktelen, e kereset pedig ilynemű levén, az illetékes bíróság a telekkönyvi törvényszék ; miért is felperest keresetével elutasittatni kéri. A kereset érdemére áttérve, 3. sz. a. becsatolja a 263. sz. a. ház és telekről az 1856. decz. 22. kötött s 1858. sept. 30-án bekeblezett örök eladási szerződést, mely szerint a kérdéses házat egy darab földdel együtt Tóth Eszter szerzetté, s ezen hiteles okirat ellenében az A. a. felhivott tanuk kihallgatása meg nem engedhető; sigyaz egész birtok Tóth Eszter szerzeménye levén, az ő nevérei átíratást érvényteleníteni nem lehet. Főhibája még a keresetnek, hogy a végrendeletet, mint idegen vagyon fölött rendelkezőt, érvény telenitetni kéri, de a végrendelet érvénytelenítését az ősiségi parancs eltöi lőtte, s a végrendelet egyedül az örökösök törvényes osztályrészére semmis. A háznak fele pedig még Tóth Eszter életében az ő nevére Íratván, tulajdonává lett, s így erről elhunyt neje nem végrendelkezhetett, de nem is végrendelkezett. A kiskorú felperes csak törvényes osztályrészét követelheti, mi a háznak és ingóságoknak egy negyed értékére terjed ki, s igy felperest a B. a. becsű szerint 278 frt 70 krból 139 frt 35 kr. illetné, miből azonban levonandó a házon fekvő 115 frt teher, s igy csak 24 frt 35 kr. maradna, de ő a házasság ideje alatt, s azóta 163 frtnyi javításokat tett, házassága előtt szerzett pénzéből, ennek bizonyításául tanukra hivatkozik, igy ez a köteles rész összegét sokszorosan meghaladja, miért felperesnek követelése nincs. Tanúi kihallgatása mellett felperest keresetével elutasitatni kéri. Válasz. Alaptalan, mintha ez ügy a telekkönyvi törvényszék elé tartoznék, mert felp. a végrendelet érvénytelenítését és azt kéri, hogy az abban érintett javak tulajdonául mondassanak ki, különben is ő atyja utáni örökségét keresi, mi nem tartozik a telekkönyvi törvényszék elé. A 3. sz. a. adás-vevési szerződés ellen a keresetben előadottakra hivatkozik, hogy a házat Kovács András szerezte, s arról végrendeletet nem tevén, az gyermekét illeti; hogy alp. és Tóth Eszter azt neveikre íratták s az ellen felszólalás nem történt, az csak ugy esett meg, mert nem volt, ki a kiskorú érdekeit képviselje. Az is a dologra tartozik, hogy bánt alp. az árvával, mertaptkv. 540 és 769. §§-ai szerint, ha a kiskorú nevelésére semmi gondot nem fordított, s azzal kegyetlenül is bánt, még örökjog sem illeti, ha a C. a. végrendelet érvényes volna is. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 14. Primayer Jánosnak, Morócz Jósef elleni végrehajtási ügyében határoztatott: A felterjesztett ügyiratokból kitűnvén : hogy végrehajtást szenvedett alperes nejének a lefoglalt ingatlan birtok feléhezi tulajdoni igény iránt támasztott keresete, melyre való nézve az már a végrehajtási becslésnek 1861. decz. 27-én eszközlött foganatosításakor is jelentkezett, jogérvényeseu mindez ideig el nem intéztetett, ily esetben pedig az árverést elrendelni jogszerüleg nem lehetett: a kir. it. táblának, a kérdéses árverést elrendelő e. b. végzést helybenhagyó határozata annálfogva megváltoztatik, s felperes árverés elrendeléseiránti kérelmétől elmozditatván,az érintett igénykereset jogérvényes elintézésének bevárására utasittatik, és innét folyólag egyszersmind a foganatba vett árverés is érvényen kívül helyeztetvén — az ügyiratok további sat. (1865. jan. 25-én 19597. sz. a. Előadó: Blaskovits Kálmán ktb.). . A kir. itélő táblán. 83. Özvegy Elek Menyhértné Coma Máriának, ifj. Lónyai László elleni kamat tartozási perében i t é 1 t et e t t: A felperesi A. B. és C. a. alperes által kifogás alá nem vont — okiratokkal a kérdéses 5000 frt kölcsön valósága, melytől járó 6 "/„ kamat jelen perben követeltetik, kellőleg igazoltatván, de alperes által határozottan nem is tagadtatván, sőt a kereseti időt megelőzőleg általa ki is fizettetvén, ez indokból — mivel a felperesi részről keresetbe vett, két évre hátralevő 6% kamatok, hogy alperes által bárkinek kifizetettek volna, nem is állitatván, az pedig, hogy felperest, mint a hitelező özvegyét férje után hátrahagyott vagyon haszonélvezete törvényesen illeti — kétséget nem szenvedvén, mindezeknél fogva alperes által különben is B. szerint tényleges kamat fizetéssel már elismert felperesi keresetbe vett, 1861. június 1től 1863. május 31-ig lejárt 600frtottevő kamat,25 írtra mérsékelt perköltségeknek 15 nap alatti megfizetésébe alperes elmarasztaltatik, — és ekképpen megváltoztatván az e. b. ítélet, a peritatok sat. (1865. febr. 8-án 19781 sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.). 84. Hergovits Apolóniának, özv. Zotoly szül. Bauer Mária elleni 480pfrtos ügyében Ítéltetett: Alperesnő a kereset alapjául szolgáló, 3 az azt kiállítóknak egyetemleges kötelezettségét tartalmazó A a. kötvényen látható aláírásának valódiságát a persorán, még miután felperes annak valóságát a L- a. közokmányon látható aláirásávali öszvehasonlitása által bizonyítani ajánlkozott, határozottan nem tagadván, és azon körülmény, hogy alperesnő a 2. sz. szerint férjével, kinek nevével már az A. a. kötvényen él, e kötelezvény kelte után lépett házasságra, az aláírás valótlanságára, egy maga, tekintve a kötelezvény kelte, és az esketés közti rövid idő tartamot is, törvényszerű bizonyítéknak nem vétethetvén, ezen indokokból az e. b. ítéletnek — alperesnőt a tőkében marasztaló része helybenhagyatik. Ellenben a kamatokra nézve, tekintve, hogy felperesnő a kötelezvénynek egyetemleges kötelezettséget tartalmazó volta miatt alperesnő ellen, a többi adósok ellen lefolyt csódper folyama alatt is keresőleg fellépni feljogosítva volt, s eként a követelésnek a csődperbei bejelentése a kamatoknak alperesnő elleni elévülését nem akadályozhatja, — ugyanazért azl852.nov. 29-én kelt nyilt parancs XII. b. pontjához, s a ptk 1480, 1497. §§-hoz képest az E. a. alperesnő által hallgatag elfogadott bírói megintés kézbesítése napjától, vagy is K. szerint 1859. mart. 25-től számítva, a három éventuli kamatok elévülteknek tekintendők, s alperesnő csakis az 1856. mart. 25-től folyó, és pedig felperesi fellebezés hiányában az e. b. Ítélet szerint 1861. július hó 23-ig 5°/0, azontúl pedig 6°/0 kamatok fizetésére köteleztetik, — a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, s e részben megváltoztatván az e. b. Ítélete, a per sat. (14344. sz. a. Előadó: Daruváry.). 85. Márkus Fézernek, Vay Géza elleni 160 frt kártérítés iránti perében Ítéltetett: Alperes a haszonbérbe birt kérdéses birtokból, a C. a. okmány szerint, bírói közbenjárás által kimozdittatván és igyf miután alperes