Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 13. szám

53 hát felp. tulajdoni jogot nem szerezhetett. A ligeti birtok 6. sz. a. ítéletnél fogva Gaál Alajosnak jutott osztályrészül, s az neki mint a 3. sz a. s az A. B. a. mellékletekkel is igazoltatik, 1852. február havában át is adatott, minek következtében Gaál Alajos az osztályrészébe jutott egész ligeti birtokot 7. sz. a. ürökbevallás szerint alperesnek 1853. jan. 10-kén eladta, habár az osztály a főtörvszék által érvénytelenittetett is, a legfőbb törvszék 8. sz. a. határozatával azonban azt megerősítette: az osztoztató bíró az osztály érvényét visszaállitottnak tekintette, s annak ( ellenére Gaál Ferdinánd e. eszközlott végrehajtásokat, s felp. keresete alapját tevő árverezéseket, a 3. sz. szerinti eljárásával hatályon kivül tette, és hogy ez jogszerűen eszközöltetett, azt á legfőbb törvszék 5. sz. a. határozatában kimondta. Felperest keresetétől elmozditatni kérik. Felp. válaszolja: AIp. azt, hogy felp. a kérdéses erdőt 1852-ben bírói árverés utján megvette, s az neki birtokába átadatván, 1854. april 8-ig, mig abból erőszakosan ki nem vettetett — bírta, nem tagadták, tehát valónak tartandó, s így ellene a zálogváltási per 1854. máj. l-ig megindítandó lett volna, mert — hogy a tettleges birtok 1854. april 8-án megszűnt, az áptk. III. R. III Fejezetében a jogok és kötelezettségek megszüntetésének módjai között elő nem fordulván, felperesnek birtokjoga nem szűnt meg, ő azután is zálog birtokosnak volt tekintendő. Az 1. 2. sz. a. végzésekkel nem alperesek erősebb birtokjoga, hanem csak a tettleges birtoklás döntetett el. Az, hogy Gaál Alajos ligeti birtokára vonatkozó jogát 7. sz. a. örökbevaliás szerint alperesekre 1853-ban, midőn már igény keresetétől elmozdittatott, átruházta, felp. jogviszonyán semmit sem változtat Kéri a telekkönyv kiigazításával magát tulajdonosnak kimondatni; saz esetre, ha keresetétől elmozdittatnék, Tóth János, Schey Ferencz s a többi fentebb nevezettnek szavatossági kötelezettségét itéletileg kimondatni. Visz o n vál aszu 1: Bárány Pál előadja, miként felperesnek a ligeti erdőhöz a B. a. ítélet szerint csak bizonyos ideig tartó haszonélvezeti, de 1854. évig terjedő birtokjoga soha sem volt, igy tehát ellene zálogváltó pert indítani nem volt szükséges, mert az osztály a Gaál örökösök szerint 1851-ben eszközültetvén, az osztályos birtok 1852. febr. adatott át Gaál Alajosnak, az árverés pedig 1852. júliustól kezdve történt, s ha volt is Gaál Ferdinándnak Ligeten az osztály szerint bizonyos ideig tartó haszonélvezeti joga, a végrehajtás erre jogérvényesen történhetett, de nem a birtokra. Gaál Alajos pedig viszonválaszul előadja, hogy Gaál Ferdinándnak akkor, midőn ellene Tóth János részére a végrehajtás foganatosíttatott, a ligeti Gál féle birtokból 500 holdra egy évi zálogbirtoka volt, minthogy tulajdona 1852. februárban alp. szavatosnak átadatott; igy tehát felperesnek birói zálogjoga a kérdéses birtokra soha sem volt, azt vissza sem kellett váltani; felp. beismeri, hogy a 6. sz. a. ítélet előbb hozatott, mint a ligeti birtok 1852. árverés alá került, — az igény perben elég volt az A. B. a. ítéletekben hivatkozott, s az osztoztató bíróság által kiadott ./• a. végrehajtási jelentésnek felmutatása, melynek következtében alp. tulajdona a kérdéses birtokhoz kétségbe nem vonatott, hanem a B. alattiban az mondatik, hogy Gaál Ferdinándot határozott ideig haszonélvezet s zálog illeti, s igy felp az árverezésen csak annyi jogot vehetett, mennyi Gaál Ferdinándnak volt a birtokhoz. (Vége köv.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 41. Liptay Andor és érdektársainak Somogyi István, úgy is mint N.-Kőrös város polgármestere elleni kárpótlási perében Ítéltetett: A felperesek által beügyelt F. alatti egyességi megállapodás értelmében, tekintettel az alperes város által felmutatott 2 sz. a. ítéletre, mielőtt maga a néhai Tihanyi János jogán követelt és kérdés a. álló 20 hold váltott föld birtokjog kérdése, s igy azon nyomós körülmény, váljon a tagositási perben hozott ítélet által ezen 20 hold föld alperes város birtokába illetéktelenül itéltetett-e oda? jogérvényesen eldöntve lenne, a most megindított kipótlási kártalanítás iránti kereset idő előtti levén, s felperesek ebbeli jogát sem a tagositási perben bejelentett, és F. szerint elfogadott, birtokon kívüli íelebbvitelről e per kezdetén történt lemondá?, sem a kihallgatott, az F. alatti hivatalos okmány tartalmával, a kipótlási kártalanitási ígéret tekintetében különben is világosan ellenkező tanúk vallomása meg nem állapítván, ennélfogva az első bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felperesek idő előtti keresetüktől ez úton elmozdittatnak. — Egyébiránt a perköltségek, tekintve azt, hogy felperesek konok perlekedőknek nem vétethetnek, kölcsönösen megszüntettetvén, a periratok stb. (1865. január 17-én 19604.P. sz. a. Előadó: Marsalkó.) 42- Ozv. Kempelen Ferdinandnő szül. Jozifovits Katalin újító felperesnek — Lipót Szász Coburg góthai fejedelmi berezeg ujitott alperes elleni, 9000 frt katonai házassági óvadéki tőke s jár. iránti ujitott perében Ítéltetett: A perujitási keresethez 8, 9, 10, 11 és 12 ./• a. csatolt okmányok az alapperben fel nem mutattatván, s nem is azon per letárgyalása utáni uj tényekről keletkezvén, ellenben azon per tárgyával szoros kapcsolatban állván, ekkép pedig arra vonatkozó uj bizonyitékokul tekintendők levén: — a perújítást megengedő első bírósági végzés helyben hagyatik; — ellenben miután a fennidézett 8, 9, 10, 11 és 12 /• alatti uj okmányok csak azt igazolják, hogy az alapperben kellően megvitatott, s az ugyanottani harmadbirósági Ítéletben is figyelembe vett betáblázás alapján a kereseti követelés jelzálogi átkebelezése foganatosíttatott; miután továbbá átkebelezés által az ez iránti tárgyalás folyama alatt érvénytelennek nem igazolt követelésnek biztosítása eszközöltetik ugyan, de ez az átkebelezéssel terhelt felet azon jogtól, hogy az átkebelezett követelésnek jogalap vagy kereshetőség hiánya miatti érvénytelenségét külön peruton bebizonyíthassa, meg nem fosztja; miután végre jelen esetben az ez iránti külön per már lefolytatott, és ebben harmadbirósági Ítélettel jogérvényesen kimondatott, hogy felperesnőnek a kereseti követelésre nézve alperes irányában kereshetősége nincsen; igy pedig ezekhez képest a 8, 9, 10, 11 és 12 •/. a. beperesitett uj okmányok az alapperbeli harmadbirósági Ítélet indokainak megdöntésére nem szolgálhatnak : — mindezeknél fogva felperesnő megújított keresetével a kamat követelés tekintetében is elutasíttatik: — ekkép az első bíróságnak, az ügy érdemére vonatkozó ítélete e részben megváltoztatván, a perköltségekre nézve pedig helyben-, és a tőkére nézve érintetlenül hagyatván, az iratok további stb. (1865. január 24-én 13,575 P. sz. a. helyet. Előadő : Vajkay Károly.) 43. Zsiga György ujitó felperesnek özv. Jéger Andrásnő szül. Szentpéteri Zsuzsánna elleni perében ítéltetett: Az ujitott kereset az anyaperbeli ítélet alapokainak