Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 12. szám

49 oly esetekben, melyekben az igazságosabb kulcsok nem alkalmazhatók, vagy is midőn hajdan — juris perrel — kellett fellépni, a tényleges birtokot rendeli osztály kulcsul alkalmaztatni, kétségtelen: hogy azt, de csak kénytelenségből, — és egyedül ebben az esetben — szabad érintetlenül hagyni, — minden egyéb esetekben pedig — ha ugyan felperes kéri, az arányos tagosítást az összesített — illetőleg közösnek tekintett egész határra ki kell terjeszteni, vagy is hogy semmi féle birtokot (fentebbi eset kivételével) beszámítás alól ki vonni nem lehet. Igénytelen nézetemet oly reménynyel állítom a nyilvánosság itélő széke elébe, — hogy ha irányadóul — nem szolgáland is, de miután hazánk nagy számú közbirtokosságai, még a tagosításon át nem estek, a törvénytudók közt pedig tapasztalatom szerint e tárgyra vonatkozólag eltérő nézetek is vannak, legalább azok közt,— kiket érdekel — figyelmet fog gerjeszteni. Telekkönyvi jogeset. (Vége.) Közli Pap Lajos ügyvéd ur. Az özvegynő a kir. táblai végzés ellen a főmlgu Hétszemélyes táblához felfolyamodott, következő indokok alapján. 1.) A panaszlott végzésben felállított azon elv, mintha a tulajdon igény bejelentési feljegyzések a tulajdonjogi előjegyzésekkel egyforma joghatálylyal bírnának, melyekre felül keblezések is eszközöltethetnének, a telekkönyvi rendelet egyetlen egy pontjában sem gyökeredzik, s ilyen telekkönyvi pont a kir. táblai végzésben nem is jelöltetik ki, sőt az a telekkönyvi rendelet 61—62—71-ik §-aiban nyiltan ki fejezett azon törvényes elvével, mely szerint a kérvény benyújtása csak elsőbbséget biztosit későbbi jogszerzők ellenébe; és átruházási vagy dologbani jogok szerzésére engedélyező képességgel csak az bir, a ki már vagy mega mint tulajdonos a telekkönyvbe bejegyezve van, vagy a későbbi dologbani jog szerzőkkel egy idejüleg bejegyeztetik, ezen világos és határozottan kijelentett elvekkel homlok egyenest ellenkezik. Azon törvényi indokolás nélkül felállított tétellel oly a dolog természetével s a tulajdon jog fogalmával össze nem egyeztethető nézet fejeztetik ki, hogy a ki tulajdon igényt jelent be vagy ez iránt peres keresetet inditott, attól többé el nem állhat, hanem azon okból, hogy hátha egy harmadik később a nyerendő jogra szinte jogot szerezni kivánt, akaratja ellenére is folytatnia kell? De különben is ha tulajdon jogoknál felül keblezések eszközöltethetnének, ki volna akkor a birtok tulajdonossá? Ezeket az özvegynő egyébiránt is csak „Telekkönyv kiigazítási kérvénye feljegyzésére" alkalmazva, miután mint telekkönyvi tulajdonos se bekebelezve, sem előjegyezve nem volt, bejelentett kérvénye puszta feljegyzése legfellebb rangsorozatot biztosított, de dologbani jogot az által még nem szerzett, csak szerezni akart, s így azt mint sajátját egyszerűen visszavonhatta s a kérvény puszta feljegyzésére, mintmely mégneki sem feltételes,sem feltétlen, sem semmiféle telekkönyvi dologbani jogot nemadott, Bankos István fia al zálogot, mely a kérvény feljegyzésének feltétlen kitörlését gátolhatná, n e m nyerhetett. Es végre, hogy tulajdon igény bejelentésének eg}rszerü feljegyzése nem ugyanazonosa tulajgonjogi előjegyzéssel s igy nem egyforma joghatályú, kitűnik csak abból is, mert ha a bejelentés feljegyzése már annyi volna mint az előjegyzés: akkor nem volna slüksége és lehetősége annak, hogy a tulajdon igény az ügy kifejlődése szerint sok esetben nem be kebeleztetik, hanem csak elő jegyeztetik, s ez adja az első fokú feltételes dologbani jogot — melyet még azután véglegesen igazolni kell; s ha az igény bejelentésének feljegyzése előjegyzési jogot ad; akkor minden igény bejelentést nem a puszta feljegyzésen, hanem a tulajdon igény előjegyzésén kellenék kezdeni, mert ha — egyforma joghatályuk van — a két fogalom felesleges, egymást meg nem türi, és egyik vagy másik oly telekkönyvi haszontalan valami, a mit kiküszöbölni kell. 2 ) Igaz ugyan hogy a kitörlési kérvény beadását Bankós Istvánnak bekeblezési kérvénye megelőzte; de az ismét elvitázhatlan, hogy a telekkönyv kiigazítási kérvény előbb beadatott, mint Bankos István bekeblezési kérvénye. Ily esetben, ha kétségbe vonhatlan, hogy a telekkönyvi beadványok sor rendszerint intézendök el, s ha, bizonyos hogy a telekk. rend. I. része szerint eszközlött tulajdon igény iránti bejelentések a telekk. rend. 25 és 27 §-ai értelmében ugy fejeztetnek be, hogy vagy az ellenfelek a telekkönyvi kiigazításba bele egyeznek, vagy bejelentő akár mi okból kérvényétől el áll, azt vissza veszi, vagy bírói határozattal döntetik el; s ha kétségtelen, hogy az özvegynő kitörlési kérvénye a telekkönyv kiigazítási kérvénynek válhatlan egybefüggő tartozandóságát képezi: akkor mindenek előtt az özvegynői bejelentés — a mint az elsőbiróság intézkedett is — volt elintézendő, és csak ennek végleges elintézésével jöhetnek a későbbi beadványok bírálat alá. 3.) A kir. tábla panaszlott eljárása maga a telekkönyvi rendtartásba ütközik; mert a kir táblai megsemmisítő végzés főleg arra alapitatik, hogy a beadványok sor rendszerint lettek volna elintézendők. És még is ennek ellenében, midőn azon kir. táblai végzés az özvegynői a telekk. rend 1-ső része szerint tett bejelentés megszüntetési ügyében intézkedik, semmisítő végzését a telekk. rend. Il-ik 99 és 161-ik § szerint egy harmadiknak később ne talán szerzendő jogával s az előjegyzésre fenn álló rendszabályokkal indokolja; holott pedig a telekkönyvi rend I. része szerint véglegesen elintézni kellett volna, és csak azután lehetett volna későbbi ügyeket bírálat alá venni. 4., A kir. tábla által elrendelt eljárás a telekkönyvi rendtartás szabályai szerint keresztül vihetetlen is. Mert ha feltéve — tárgyalás rendeltetnék — s az özvegynő azon kijelenti, hogy bejelentésétől eláll, miután a bíróság az özvegyet arra nem kötelezheti, hogy telekkönyvi jogot szerezzen, vagy tulajdonos legyen, csak azért, hogy talán azután egyharmadik is tulajdonos lenni akar, a későbbi folyamodóknak pedig — kik csak az utánna állók ellenében szereztek elsőbbségi jogot — a korábbi beadványokra semmi hatályuk nincs, és figyelembe nem vétethetnek, bizonyosan a kért feltétlen kitörlést a bíróság ismét csak elrendelni fogja. Végre. 5.) Itt feltételeztetik azon eset, hogy valaki folyamodik tulajdonjogi előjegyzésért, a ki az átírandó birtokot már egy harmadiknak eladta; az uj vevő szinte később benyújtja tulajdon jog előjegyzési vagy bekebelezési kérvényét. Ezen utóbbinak csak annyiban lehet reménysége az általa kérelmezett feltétlen vagy feltételes tulajdon jog szerzéséhez, a mennyiben az eladó mint ko-