Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 93. szám

389 vendéglőt felperesnek átadni fogja, s ugyanakkor előlegül az A. a. nyugta igazolása szerint 300 frtot felvett; minthogy pedig sem a vendéglőt át nem adja, sem a foglalót vissza nem fizette, kéri őt felp.mintaszerződés megszegőjét a 300 frt foglaló kétszeregének és okozott költségének megfizetésében elmarasztaltatni. Ellenbeszédében alp. elismeri ugyan, hogy a kérdéses vendégfogadót 1864. évi szt. Mihály naptól kezdve az abban levő bútorokkal együtt 1000 frt fizetés mellett felperesnek átadni ajánlotta, azonban feltételül kiköttetett, hogy felp. alp- leányát nőül veendi, mire nézve a kézfogás is megtörtént, mit felp. kijelentése folytán Leibich Jakab tanú is igazoland. Felp. a 300 frt foglalót le is tette ; de később a házasságtól mint szerződési feltételtől elállott, mi által alp. leányát meggyalázta. E szerint őt, mint a szerződés megszegőjét a 300 frt nem illeti. Különben is felp. az átadásra kitűzött napon a fogadót és bútorokat átvenni meg nem jelent, a 700 frt butorváltságot nem fizette, miből kitűnik, hogy a szerződéstől önként elállott; magát a kereset alól felmentetni, s felperest okozott költségeiben elmarasztaltatni kéri. Válaszában felp. tagadja, hogy a szerződés házassághoz lett volna kötve. Ezen állítás valamint a tanuzás sem vétethetik figyelembe ott, hol Írásbeli okmány van. A házasságról az A. a. nyugtában még csak emlités sincs, hanem egyszerűen a vendéglő bérbeadása jeléül fizetett foglalóról. A házasságról csak szóbeli egyezkedés volt, de kézfogás soha sem történt, sárról alperes írásbeli okmányt előmutatni nem képes. Nem való azon állítás sem, hogy felp. a vendéglő átvétele végett nem jelentkezett, mert ő alperest levélben felszólította vagya vendéglő átadására, vagy a foglaló visszafizetésére; mire alp. C. a. levélben azt válaszolta, hogy a vendéglőt nem adja át, mert nem veszi el leányát. Ebből kitűnik, hogy felp. a vendéglőt átvenni kész volt, sőt bár a határidő elmúlt, még folyvást kész. Kereseti kérelmét ismétli. Viszo n v á 1 asz. Az A. a. nyugtára vonatkozó felperesi beszédre azt ellenveti alp, hogy a nyugta nem oklevél, illetőleg az egyesség mikénti történtét nem igazolja, azért azt csak tanukkal lehet bizonyítani; alp. tehát tanúit kihallgattatni kéri; felajánlván egyszersmind póthitét. Hogy a szóbeli szerződés feltételekhez köttetett, kitűnik az A. a. nyugta végén levő azon kitételből: ^kölcsönös egyességünk feltételei szerint." Hogy a szerződést felp. nem teljesítette, s ez által alperesnek tetemes kárt okozott, mit felp. a. C. a. levél ellenében nem is tagad, ebből következik, hogy a kárvallott alperesen a 300 frt foglalót vagy mi több, annak kétszeregét — mi csakis az osztrák törvény szerint állhatna — joggal nem követelheti. Ezekután N. -Kanizsa város törvszéke által 1865. márt. 23-án 2093. sz. a. hozott ítélettel alp. a foglaló kétszerege vagyis 600 frt s járulékai megfizetésében elmarasztaltatott, indokok: Az A. a. nem kifogásolt nyugtával felp. begyőzte, miszerint alperestől az „arany koronához" czimzett vendéglő bérletét 3 évre az eddigi haszonbér mellett átvenni szerződött és ezt 300 frt foglaló adásával is megerősítette; a G. a. alp. eredeti levelével az is ki van mutatva, hogy alp. tagadta meg a vendéglő bérletének átadását és ez által a szerződést megszegte; mentségül ugyan felhozta, hogy ezen bérlet átengedése főfeltételéül Netti nevü leányának felperesseli házassági egybekelése lett volna kikötve, sőt kézfogassal is erősítve, melytől felp. visszalépvén, foglalója veszteségével bűnhődik, de ezen állítás felp. által tagadásba vétetvén, figyelembe nem jöhet, s igy az alperesi nem igazolt ellenvetés félretételével, felperes keresetének helyt adni s alperest a nyert 300 frt foglaló kétszeregének visszaadására, ugy a perindítása napjától járó 6% késedelmi kamatok és az okozott perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. Alp. ugyan tanukra is hivatkozott, de ezek kihallgatása el nem rendeltetett, mivel ha korábban bárminő feltételek állapíttattak is meg szóbelileg, ha azok az ügyletről kötött okiratban ki nem köttettek, azt kell vélelmezni, hogy azoktól későhb a felek önként ellálltak, s e miatt az okiratba be sem iktatták, sat." Ezen ítélet ellen semmiségi panaszszal egybekötött felebbezésében alp. előadja, hogy hazai törvényeinkben a foglaló kétszeregének nyoma nincs, s maga felperes is alpereshez irt levelében csak foglalóját kérte vissza. Az A. a. nyugta alapján a foglaló kétszerege meg nem ítéltethetik, mert abban egyességről van szó, de az ezen egyesség felderítésére felhívott tanuk ki nem hallgattattak, azon az osztrák törvényből vett hibás ál litás alapján, hogy okirat ellen tanukat kihallgatni nem lehet. sat. A ki r. táblán Ítéltetett: „A keresetnek alapjául szolgáló 300 frtról szóló nyugta Írásbeli szerződésnek tekinthető, s igy annak alapján a kereseti összegnek kétszerege követelhető nem lévén, alp. csak a felperestől nyugta mellett felvett 300 forintnyi összegnek, ennek 1864. oct. 23-tól járó 6°/0 kamatainak 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe melletti lefizetésében marasztaltatik el, e részben tehát az e. b. Ítélete megváltoztatván, a periratok ugyanahhoz további intézkedés végett visszaküldetnek. (1865. jul. 12-én 10061. P. sz. a.). Ezen ítélet e. mindkét fél felebbezett: Felp. azért, mert az ítéletnek alapjául szolgáló okmány habár nyugta alakjában adatott ki, mégis azt tanúsítja, hogy a lefizetett 300 frt foglaló volt, melyet, ha az illető a szerződést meg nem tartotta volna, elveszti, ós miután alperes állott el a szerződéstől, azt kétszeresen visszafizetni köteles, ezt hozván az igazság magával, miért is az első bíróságnak ítéletét kéri helybenhagyatni. Alp. föllebbezésében az e. b. ítélet ellen beadott felebbezésében elősorolt okait ismétli A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „A kir. ítélő táblának ítélete az abban felhívott okokból helybenhagyatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek." (1865. oct. 24-én 15609. P. sz. a.). Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hét?zem. táblán az I. tanácsban nov. 28-án s a következő napokon előadatnak: Roskoványi Boldizsár — Bánó Miklós s József e. József e. tolekkönyv. Elő: Beke ktb. Skultéty Franciska — Lőwensobn Bernát e. zálogjog kitörlés. Jareczky István mint Schintzel Vilmos engedményese — Schintzel Tamás e. 1000 frt. s járulékai. Stefankó Pál — néhai Urva szül. Krizsán Katalin örökösei e. telekkönyv. Melsiczky János — Szániek Adolf e kártérítés. Michaletz József—Michaletz Mátyás e. osztályos per. Elő:Bernolák ktb. Zdejnek Judith — Pfeiffer Manó e. árva számadás. A pénzügyészség — Seltenheim Jakab e. telekkönyv. Jeney és társa — Kornéli Zsófia e. biztosítási végrehajtás. Berger Juliánná — Galanthai Verona e. örökösödés Püspöki József — Varga József s neje e. örökösödés. Tóth Juliánná — Friedmnnn Jakabné e becsületsértés. Elő:Dimits ktb. Brauu testvérek — Strelic/.ki A. e. adósság. Pap János — Kishalmy Fe-