Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 91. szám

381 karhatalom ő ellene semmi esetre sem rendeltethetik el; a karhatalom mindazonáltal a szolgabíró sürgetése folytán aug. 21-én 2127. sz. a. elrendeltetett. Az eljáró szolgabíró a mellé vett hatalomkarral aug. 24-én a helyszínén megjelenvén, jövetele czélját előadta, Lovász Grábor ügyvédével leendő értekezhetés végett egy heti halasztást kért, mert miután ő a birtokot megvette, sőt nevérei átíratásért is folyamodott, mindenesetre alapos és jogos tulajdonú igénye van ahhoz, ide járul még, hogy a termést saját költségén takaríttatta be, miértis a végrehajtás felfüggesztését kívánja. Fleiszner László képviselője tiltakozott minden halasztás ellen, mert az ellentállónak elég ideje volt ügyvédével értekezni, igényeit pedig, ha ahhoz bizik, maga utján érvényesítheti. Ezek után az eljáró szolgabíró a bérleti birtokot a rajta levő terményekkel és egyéb ingóságokkal együtt leltár mellett átadta, a végrehajtási költségeket megállapította. Ezen eljárás valamint a karhatalmat elrendelő végzés ellen is Lovász Gábor felfolyamodott, azon okból, mert a peres jószágnak időközben ő jogos tulajdonosa lett, ő ellene tehát, ki a perben nem állt, végrehajtást rendelni s foganatositatni nem lehetett. A megye törvszék 1863. szept. 29-én 5549. sz. a. a végrehajtási eljárást végzésileg helybenhagyta. Ezen végzés e. Lovász Gábor szinte felfolyamodott, mert ő Fleisznerrel soha semmiféle viszonyban nem volt, ennek javára tehát ő ellene végrehajtást intézni s foganatositatni nem lehetett; különben pedig Fleiszner a szerződés által zálogjog bejegyzésre felhatalmazva nem volt, az általa eszközlött bejegyzésnek tehát legkisebb erőt sem lehet tulajdonítani. Ide járul az is, hogy midőn a birtokot megvette, nem volt Fleiszner a bérletben, hanem azt bírói ítélet és végrehajtás folytán Gyalokay Antal és neje birták, és ezektől mint jogos és tettleges tu/ajdonosoktól vette azt meg. Végre sérelmes a felfolyamodott végzés azért is, hogy őt a beszedett haszonvételektől is megfosztja, és jogos tulajdonát elvevén, annak visszanyerése végett perutjára utasítja. A ki r. táblán végeztetett: „A megyei törvszék mint másodbiróság által ^ sz. a. hozott ítélet végrehajtása, annak a felperesseli közöltetése előtt eszközlésbe nem vétethetvén, s ugyan az ez által a felfolyamodástól el nem zárathatván, továbbá a végrehajtás nem is a perben állott Gyalokay Antal, banem a bérleti birtokot a bérletet megszüntető e. b. ítélet után, vagyis 1863. aug. 10-én megvásárlott Lovász Gábor ellen helytelenül intéztetvén; az pedig, miután a bérleti birtokot a bérlési szerződés 2-ik pótpontja alapján, mely szerint a birtokeladás a bérletet megszünteti, minden joghátrány nélkül megvásárolhatta, s ugyanazt már telekkönyvileg is nevére íratta, az ellene irányzott végrehajtás megakadályozására és igy tulajdonának megvédésére jogosítva levén: ezeknél fogva mindkét alsó biróságok által ezen végrehajtás tárgyában hozott végzéseknek és az erre alapított eljárásnak megsemmisítése mellett, alperes Fleiszner László az általa 1863. aug. 10-én még az ítélet kihirdetése előtt benyújtott időelőtti végrehajtási kérelmével elutasittatik, és a felterjesztett ügyiratok további sat." (1864. febr. likén 13447. P. sz. a.). Ezen végzés ellen Fleiszner László felfolyamodván, a kir. Hétszem. táblán határoztatott: „A megyei törvszéknek 1863. szept. 29-én 5549. sz. kelt végzése indokainál fogva helybenhagyatik, s a felterjesztett ügyiratok sat.'- ( 1865. 7667. sz. a.). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 246. Kurcz Adolfnak a cs. kir. alapítványi kincstár elleni 120 frt 20 V2 kr. évi haszonbér leengedése iránti perében ítéltetett: Az A. B. és C. alatti szerződések végpontjaiban felperesnek a haszonbérbőli leengedéshezi joga csak azon esetre lévén kikötve, ha a haszonbérlett földek az ott említett eshetőségek folytán mennyiség, vagy minőség tekintetében, csorbulást szenvednének; miután azonban felp. azt, hogy a csere által a haszonbérelt földek mennyisége megkevesbedett volna, keresetében nem is állítja, azt pedig, hogy a cserébe kapott földek, minőségükre nézve a cserébe adottaknál roszabbak voltak légyen — alperes tagadása ellenében — az az iránt kihallgatott tanuk vallomásával be nem bizonyította, —• a vízáradás okozta kárnak megtérítése azonban, részint azért, mert a szerződésben kikötve nem volt, részint mert annak mennyisége semmivel sem igazoltatik, meg nem Ítélhető: ugyanazért az eljáró városi törvényszék Ítéletének megváltoztatásával felp. keresetétől elmozditatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, és az iratok sat. (1865. oct. 6-án 14750. sz. a. Elő.: Horváth). 247. Csapó Zsuzsánna özv. Tóth Péterné, Csapó Sára és Csapó Éva felpereseknek — Csapó István ellen folytatott osztályos perében Ítéltetett: Alperes azt, hogy a B. C. alatti ház, I 8 telek és szőlő az 1847. évben elhunyt atyjáról maradt, ellenbeszédében nem tagadván, — azon kifogásai pedig, hogy az 1848-i törvény őt érte birtokban, hogy a telek után az uri és megyei szolgálatokat ő teljesítette, hogy felperesek a helyi szokás szerint kiházasitást nyertek, és hogy a telekjegy zőkönyvben mint tulajdonos egyedül ő van bejegyezve, annálfogva, mivel 1854. évig a telekbirtokában a közös anya is özvegyi jognál fogva ben volt, mivel továbbá a telek kizáró használata, az uri és megyei szolgálatok teljesítése alperes részére egyéb jogczim hiányában tulajdonjogot nem állapit meg, a kiházasitás pedig csak azon következést vonja maga után, hogy a mit felperesek kaptak, osztályrészeikbe tudassék, végre annálfogva, mivel a telekkönyvi bejegyzés jogszerű és valódi birtok hiányában alp. javára szinte nem szolgálhat, figyelembe nem vétethetvén, — miután törvény szerint a végrendelet nélkül elhunyt atya vagyonában annak fiu és leánymaradékai teljesen egyenlő részben örökösödnek: ennélfogva, felperesek felebbezésónek hely adatván, a B. C. a. ház. % telek és szőlő az 1840. VIII. t. cz. 4. §. értelmében árverés utján eladatni, s a vételárból mindenek előtt alpereseknek az általa 3. sz. szerint Csapó Mihálynak, a peres felek nagybáttyának kifizetett 300 vfrt kifizettetni, azután pedig az eladási ár fenmaradt része a peres felek között négy egyenlő részben felosztatni rendeltetik. A haszonvételek kimutatva nem lévén, azok megtérítése iránti kérelmükkel felperesek ez úttal elmozdittatnak. A perköltségeket mindenik fél maga köteles viselni. (1865. oct. 6-án 15817. sz. a. Elő.: Babos Kálm. ktb). IIirata ION tudnivalók. A főméit. Hétszem. táblán az I. tanácsban nov. 20-án s a köv napokon előadatnak : Németh Péter s társa csődperügyelője — Özv Németh Istvánné e végrehajtás. Polgár Mih s neje — Polgár Lajos e. '% telek föld s ennek 2 évi haszonvétele. Leitgeb Ján. — Menzner Frigyes a a dunagőzhajózási társulat e 437 frt 75 kr. s 100 frt kötbér Gungl Borbála, Hartmann Mihálynő — Gungl Ján. e atyai örökrész kiadása. Eördögné szül. Endrődy Ilka s társa— Kováts Ág. e. 898 frt 19 kr. Elő.: Lázár ktb Held | Ármin — Fülöp Sámuel e telekkönyv. Aradszky Ján. — Zombor-