Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 90. szám
Pest, I8«5. péntek nov. 17. 90. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kültörvényhozáai szemle. V. — Jogf-]°t. — Irodalmi értesítés. — Hív. tudniv. Kiiltörvényliozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntetőjog (1860-1862.) V. A büntetési rendszer szükségképi kiegészitő részét képezik azon elvek, melyek szerint a beszámithatás, illetőleg büntethetőség kizáratásának o k a i megalapitatnak. Mert a büntetésekjogossága lényegesen feltételezi, hogy a büntethetőség megszűnjék, mihelyt a bűnösséget feltételező okok megszűntek. Ezen okok iránt tiszta, határozott jogelvek a törvényhozásokban mindenütt még nem emelkedhettek túlnyomó érvényre ; a hiányok s téves nézetek e körül még sok helyütt nyilvánulnak ; ámbár számos codificatio e tárgynál is korunk szembetűnő haladását tanúsítja. A főfeladat: kimerítően előadni mindazon okokat, melyek a beszámithatást kizárják, melyeken kivül tehát büntethetőség kizáratásának helye jogosan ne lehessen. Ezen okok közt kétségtelenül az elmebeli, vagy máskint lelki bajok kiváló helyet foglalnak el. A régi iskola szakértői azokat bizonyos osztályokba sorolták, ezeket nemeik szerint kijelölték, milyenek a Wahnsinn, Blödsinn, Raserei, melyeken kivül beszámítást kizáró elmebeli bajokat meg nem engedtek. Ebben rejlett egyik legfőbb tévedésük, mert ki van mutatva, mikép minden elmebeli — lelki — bajok s hiányok forrásai kizárólag azon bizonyos betegségekre, szerv gyöngeségekre nem vonhatók, nem szoríthatók. Ez oka, miért az ujabb törvényhozások az elmebeli bajok ily specificatióját többé czélszerünek nem találják, s azért ritkán is követik.1) A tudomány legalább eldöntőleg kárhoztató Ítéletet hozott felettük. A brémai Codex-terv itten is kitűnő haladást tanusit. A lelki bajokat, melyek a büntethetőséget teljesen kizárják, nem nevezi meg, nem sorolja elő nemeik szerint, nem tesz emlitést sem az őrültségről, sem az örjöngésről. sem más ily betegségekről, hanem csak átalában azon szabályt 3) állítja fel, mikép büntetti, vétségi beszámításnak nincs helye, midőn a tettes a tett elkövetésekor vagy teljesen öntudat nélküli volt,— avagy oly lelfci állapotban létezett, melynek folytán nála a szabad akarat elhatározás azon tettre nézve egészen ki volt zárva (§. 99.) E rövid tételekkel 1) Annál inkább, minthogy magok a lelki bajok elnevezései iránt sincs még a tudomány terén is megállapodás ; a szakértők azoknak még mindig különböző tartalmat s értelmet tulajdonítanak, a különböző tanok s rendszerek szerint. — Ehhez járulnak még több vita alatti fontos kérdések p. o. a Mánia sine delirio körül, és a melancholicus állapotok iránt, melyekben az öntudatosság megszűnte nem feltételeztethetik, ámbár mégis a beszámítást megszüntető tébolyodási képzeletek befolyása alatt szenvednek sat. melyektől távol maradni, azokba bizonyos szaktételek által bele nem elegyedni, legtanácsosabb a törvényhozásoknak. J) A szász Codex ebben jeles példával ment előre, elhagyván u. lelki bajok külön specificatióját, s átalában rendelvén a beszámithatlanság okául ,,ha a tettes a tett elkövetésekor az önelhatározás képességével nem birt (art. 86.), vagyis részletesebben : Das ihnen die Geisteskrafte, welche dazu gehören um das Rechte vom Unrechten unterscheiden zu können — gánzlich fehlen ; oder das diese Kráfte bei ihnen ganzlich unentwikelt geblieben sind; oder das sie die That in einem bewuütloser* Zusfande, oder wáhrend einer Seelenkrankheit verübt habén, welcher den Vernunft^ebrauch entwederim Allgemeinem, oder in besonderen Richtung, welche bei der That in Betracht kommt, ganzlich aufhebt." (art. 87.). meriti ki a lelki bajok egész büntetőjogi tanát, távol maradva igy a tudomány vitás kérdéseitől, mig annak vivmányai felhasználását szabaddá teszi, és a birói kimérés szabadságát is megmenti. — A bajor uj tkönyv nem emelkedett ily tiszta felfogásra, mert a régi iskola kifejezéseit követve, a büntethetőséget kizáró lelki bajokat, az őrültséget, dühöngést, bárgyúságot külön megnevezi; csakhogy azon jelentékeny javítással, mikép azokhoz még külön hozzá teszi: oderaus áhnlichenUrsachendieFahigkeitder Selbstbestimmungoder diezur Erkenntnis der Strafbarkeit der That nöthige Urtheilskraft gánzlich gemangelt hat."— Mi mellett természetesen az őrültségi nemek külön megnevezése teljesen feleslegessé vált.3) A lübecki uj terv a brémait legjobban megközelíti, csakhogy rövidsége s egyszerűségében nagyon is messze megy, midőn lelki bajokból a beszámitást kizártnak tekinti mindazon esetekben, melyekben :atett bünösségénektudatamegvolt szűnve.—• Aportugalli szinte a tudomány színvonalán áll, a lelki bajokat külön meg nem nevezvén, hanem csak átalában kimondván büntelenségét mind azoknak, kik veleszületett vagy később kifejlődött lelki háborodás folytán a tett elkövetésének idejekor, lelki tehetségeiknek szabad használatától meg voltak fosztva (art. 67.).*) A beszámithatás s büntethetőség teljes kizáratásának okai közé sorolta a bajor a vég3zükségü önvédelmen kivül a veszélybeni szükséget5) is, és pedig az erőszak s fenyegetés mellett azon okok között, melyek az akarat szabadságot bizonyos tettre nézve kizárják (art. 67.) Hasonlóan a b r é m a i is, ha a tett az önvétke nélküli — s máskép el nem távolitható szükségben a tettes vagy hozzá tartozói életét, testépségét fenyegető jelenlegi veszélybőli menekülhetésre szolgál (§ 109.) A portugalli nem foglalta a kizáratás, hanem csak az enyhités okai közé. — A teljes részegség is a kizáratási okok közt fordul elő. így az 1862 i olasz királysági az abban elkövetett bűnös tetteket nem veszi beszámithatóknak csak ha az teljes és nem szándokos volt (art. 9 l ) A b a j o r is kizáratási okul veszi, ha az ,h ö c hsten G-rades Betrunkeit' mely a bűnösség felismerésére kellő itélő tehetséget teljesen kizárja (art. 67.) Az 1860-i hollandi terv is annak folytán büntethetlenséget rendel, de azon nem helyes feltétel alatt, ha arra a tettes kényszeritetett, vagy reá 3) A porosz azonban sokkal hátrább áll, mert csak a régi tan kitételeit s elnevezéseit használja egyszerűen rendelvén : -weun der Thater zur Zeit der That wahnsinnig oder blödsinnig war (§. 40). Ebben ismét a f r a nc z i a C o d e káros utánzása nyilvánul, mely szinte csak ezen kitétellel él : „11 nya ni erime, ni délit, lorsque le prévenu* était e u état de demence au temps de 1' actio n." (art. 64.). *) Ez képezi 1844-i Codex tervünknek is egyik leggyöngébb oldalát.— Azon szabályt állitván fel : Az őrültek azon tettekre nézve, miket őrültségök ideje alatt elkövettek — minden beszámítástól mentesek (73 §.) ezzel egészen a régi tanok korlátjai közt maradt. Nem állitott fel világos elvet benne, mely a lelki bajok minőségére s befolyására nézve biztos irányadóul szolgálhatna; és megnevezve az őrültségét, a régi iskola specificatióját fogadta el. Szemlátomást a franczia demence kitétele lebeghetett eodificatiónk szemei előtt. s) Mely t. i. a veszélyt véletlen vagy természeti erők kifejlődése által idézi elő, ellentétben a végszükségi önvédelemmel, mely valamely egyén részérőli jogtalan s erőszakos megtámadást feltételez. 70