Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 89. szám

373 1862-i olasz Codex ia tartalmazza. Az állam polgári jogok pedig 10 évre szüntettetnek meg (47. 48. §§.), mig ez a belga s hollandi codexben csak 5 évre szoritatott. — A b a j o r ettől messze elma­radt ; az eskütehetési képességet csak a büntetés idejére szorította, s azontúl a bíróság határoz felette ; de különben a brémai idősze­rinti korlátokat nem ismeri; a rehabilitatió fejedelmi kegyelem ut­ján külön törvény által szabályoztatván. — Az uj schweiczi codexek is ideiglenesekké teszik e következményeket, csakhogy a kitűzött idő elteltével, nem szűnnek meg maguktól mint Brémában, hanem tovább folytatásuk a biró belátásától függ. Megjegyzendő azonban, mikép a polgári halál — az Összes államjogok elvesztése — önálló büntetésként ezen ujabb törvé­nyekben már ismeretlen, az olasz, hollandi, bajor, brémai, portu­galli azt mind elhagyták. Nem ismerik többé ezek a botbiintetést,9) confiscatiót, száműzést s deportatiót sem ; utóbbit az 1860-i hol­landi megtartotta, mely a pénzbüntetést is 3000 frtig, (a bajor pedig csak 1000 frtig, a brémai 500 tallérig) engedi terjesztetni; mi majdnem egyenlő az elkobzással.— A rendőri felügye­le t e t a fogságot kiálltakuál, mely a javulás fontos akadályául szolgál, szinte nagyrészt megszüntették, igy a brémai, hol­la n d i; mig a b aj o r a porosz példájára megtartotta, de annál sokkal szabadelvűbb irányban, midőn egészen a biróra bizza eseten­kénti elrendelését, sőt kivitelénél még a rendőr hatóság belátása is igénybe vétetik, mely annak tartamát a körülményekhez képest határozza meg. Jogeset. Felperes Knlman Janka 1863. febr. 9-én Buda fő­város t>\>rvszékéhez beadott rendes szóbeli keresetében elő­adja, mikép néh. Déry József és Anna az A. a. váltót elfo­gadván, tartoztak volna azt még 1849. jan. 31-én 200 fo­rinttal ezüst pénzben beváltani. Minthogy azonban ebbeli kötelezettségüknek eleget nem tettek, s időközben mind­ketten elhaltak, a váhó pedig köztörvényi kötelezvéuy­nyé vált, miután nevezett adósok összes vagyona Stoicsné szül. Déry Annára, mint átalános örökösre szállott, és ez az emiitett kötelezvényre még 100 forinttal tartozásban volna, kéri őt szóbeli tárgyalás folytán a kereseti 100 frt és járulékaiban elmarasztatni. Alperes ellenbeszédében tagadja felperesnek kereseti jogát, mert felp. akkép panaszolta be alperest, mint Déry József és Anna általános örökösét, holott Déry Anna még életben van, s igy tagadja alperes azt is, hogy ő Déry Annának általános örököse lenne, miértis a keresetet le­szállitatni kéri; tagadja azt is, bogy ő néh. Dény József örököseként a 100 frtot lefizetni tartoznék, mert a mint a 2/. a. ítélet indokaiból kitetszik, a kereseti 100 frt, alpe­resnőnek a tömeg ellen beperesitett követeléséből leszá­mitatott, s igy alp. a kereseti összegetCsonka-Déry Anna csődtömegéhez már lefizette, s igy felperes követelését csakis azon csődtömeg ellen érvényesíthetné. Ezeknél fogva magát a kereset alól fölmentetni kéri. Válasz. Az által, hogy felperesnö édes annya még él és alperesnő ennek örököse nem lehet, felperes kereseti joga nincs inegezáfolva, mert alp. maga is elismeri, hogy néh. édes attyának örököse; azon ellenvetése pedig, hogy a követelt 100 frt már a 2/. a. itélet szerint ki lenne fizelve, tekintetbe nem vétethetik, mert ez esetben felperes nem lenne a kereseti váltónak birtokában. A 2/. a. csak *) E/t meglepő kivételül aluezernis angol tőrvények meg­tartották, ut' bbiak azt akkép szabályozván, hogy az ütés számat s eszkö­zét kijelölik s esetenkénti alkalmazliatasát a biróra bizzak a kijelölt ese­tekben. annyit bizonyit, hogy tőle 100 frt felp. részére levonatni rendeltetett, azt azonban, hogy az megtörtént, semmivel sem bizonyítja. De feltéve meg nem engedve, ha a kér­déses 100 frt a csődtömeg részéről az alp. részére megítélt összegből levonatott volna is, még azon esetben is köte­les alp. azon összeget felperesnek megfizetni, fenmarad­ván neki a csődtömeg elleni viszkereseti joga. A 2/. a. itélet felperessel közölve nem volt, s igy az ellen nem is volt alkalma felszólalni, hogy a csődtömeg nincs feljogo­sitva azon levonást eszközölni, ez ellen felszóllalni alpe­resnő kötelességében állt volna, s miután ezt elmulasztotta, s tartozását illetéktelenül (állítólag) lefizette, ő köteles mulasztásának káros következményeit viselni. V i s z o n vál as z. A kereseti váltó birtoklása csak azt bizonyítja, hogy felp. követelése iránt ki nem elégít­tetett, de nem ingathatja meg a 2/. a. okmány erejét, mely szerint a kereseti követelés alperesnő által ítélet folytán lefizettetett, illetőleg atyai örökségéből levonatott. Alpe­resnő illetéktelen fizetést nem tett, mert ő nem fizette ki azon összeget, hanem a biróság által levonatott. És hogy azon összeg felperesnőnek ki nem szolgáltatott, azt alpe­resnő terhéül felróni nem lehet, sem őt annak kétszeres megfizetésére kötelezni. Hogy a 2/. a. itélet felperesnővel nem közöltetett, az jelen ügyre befolyással nem lehet, mert felperesnőnek jogában állt, mint a Csonkaféle csőd­tömegnél bejelentett hitelezőnek a kifizetési sorozat alap­jául szolgáló felszámitási ítéletet betekinteni, s ha a kifi­zetési sorozat által netán magát sértve érezte, az ellen per­orvoslattal élni. Ha felperesnö ezt el nem mulasztja, be­láthatta volna, hogy követelése a Déry József örökségé­ből levonatott, s igy a kereseti összeg nem mint a Csonka­Déry Anna csődtömegét terhelő közadósság lett volna so­rozandó, hanem mint tökéletes kielégítést nyert zálog­joggal birt örökségi tartozás levont része, felpnő részére letéteményezett összeg, elsőbbségi tételkint a esődtömeg­ből alperesnő örökségi követelésével egy sorrendben lett volna kielégítendő. Alperesnő atyai örökségét a követe­lések levonása után kapta inee;, sigyő mint atyja örököse a követelt, s már egyszer tőle levont összeget másodszor megfizetni nem tartozik. Buda fő vár os törvszéke által 1863. jun. 27-én 3193. sz. a. Ítéltetett: ,,A kereset Déry férjezett Stoics Anna, mint Déry szül. Csonka Anna örököse ellen leszállitatik, de tartozik alperesnő néh. Déry József utáni örökösi minőségében felperesnőnek a kereseti 100 pfrtnyi tőkét, ennek 1855. íebr. 1-tól járó 6(l|0 kamatjait a köl­tségek kölcsóniis megszüntetése mellett lefizetni. Mert felp. válaszában beismerte, hogy Déry-Csonka Anna még életben van, tehát alperesnő ez utáni Örökösi minőségben perbe nem idézhető. De helyes a kereset alperesnőnek a Déry József utáni örökösi minősége elleuében, mert e mi­nőségét alperesnő hallgatással beismerte, de beismerte az A. a. közokmány valódiságát is. E váltó 200 írtról szól, egyetemleges kötelezettséget nem tartalmaz, tehát mind­két elfogadót csak 100 frtig terheli a kötelezettség. Fel­peresnö elismeri, hogy e váltóra már 100 frtot felvett, de azt nem mondja, váljon melyik adóst illető összeget kapta meg. És miután e részben alp. sem tön határozott vallo­mást, sőt védelmében mindig csak oly 100 frtról szól, melyek atyja Déry József hagyatékából vonattak le, fel kell tenni, hogy felperesnö e keresetével a Déry Józsefet illető 100 frtot keresi. Alperesnő védelmét csak arra szo­rítja, hogy a kereseti összeg atyai hagyatékából már le­vonatott, de a nélkül, hogy azt igazolná, mikép ezen ösz­szeg felperesnónek le is fizettetett. Ennek meg nem tör-

Next

/
Thumbnails
Contents