Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 88. szám

369 kéri. Végre a kért kamatok ellen az áptkv. 1480. §. a. alapján elévülési szempontból kifogást tesz. Felp. válaszolja, hogy miután a hivatolt 2;. a. keresetlevél nem különleges kereset, hanem a telekkönyvi rend. 96. §, értelmében a követelés igazolására volt irá­nyozva, a perpatvarkodási kifogás figyelmen kivül ha­gyatni kéretik. Az ügy érdemére pedig előadja, mikép alperesnönek az aláírás valódisága ellen felhozott és sem­mivel sem igazolt puszta tagadásait figyelembe venniany­nyival kevésbé lehet, mert az 1840: XV. t. cz. 98. §. c) pontja szerint e tekintetben az eskü megítélését nem is kérelmezte, mindamellett annak nagyobb begyőzéseül szakértői szemle kéretik. Tagadja azon alperesi állítást, hogy a kereseti összeg lefizetésére fel ne lett volna szó­lítva, valamint azt is, hogy eme kölcsönadásra, valamint Szalbek ugy engedményese képesek ne lettek volna. Azon nem vélt esetre pedig, hogy ha a műértők kihallgatása után a kereseti okirat csak fehér levélnek vétetnék — Langer Terézt, ki előtt alperesnö a tartozást beismerte, az E. a. kérdő pontokra, Szalbek Jakabot pedig a fizetési kö­telezettségnek alperesnö részéről lett elvállalása iránt ki­hallgattatni kéri, mindkét esetben pótesküt ajánlván. Végre a kamatok elévülésére megjegyzi, mikép az áptkv. XII. cz. 6. §. az ezen törvkönyv hatálya előtt elkezdődött elévülést a régibb törvények szerint rendelvén megítél­tetni, ennek alapján a hivatolt §-ra támaszkodni nem lehet. Viszonválaszában alperesnö a felhívott tanuk kihallgatása ellen egyszerűen tiltakozik, egyebekben az ellenbeszédben fel hozottakhoz ragaszkodik. A felperesi tanuk kihallgatása után Aradváros törvszéke által 1864. oct. 1-én 7859. sz. a. ítélt e­tett: „Alperesnö ezen kereset alól felmentetik, de csak azon esetre, ha az ezennel oda itélt tisztító esküt leteendi arra, hogy ő a kereseti •/. a. okiratra semmit sem kapott, hogy annak létezéséről sem az engedményező, sem az en­gedményes által soha értesítve nem lett, s hogy ő ezen iratra soha semmivel sem tartozott, s most sem tartozik. Ha pedig a kitűzött időben az esküt le nem tenné, köte­les leend alperesnö felperesnek a keresetbeli 700 pengő vagyis 735 o. ért. frt tőke követelést, ennek 1844. jul. 25-től járó törvényes kamatait és költségeket megfizetni. Mert az ezen követelés valóságának bebizonyításául felhozott adós-levél az 1729: 37. t. cz. értelmében fehér levél (chartabianca) kellékeivel ellátva nem levén, mint olyan mi bizonyerővel sem bír: mert felp. a pótes­küt arra ajánlotta, hogy alperesnö ezen követelés valósá­gát előtte s Langer Teréz tanú előtt egyidőben elismerte, de ezen tanú az állítólagos beismerésre mit sem vallván, felperes ezen körülményre nézve fél próbával nem bír, s ennélfogva a pótesküt felperesnek megítélni nem lehetett; mert felp. a semmi bizonyitékot sem képező adós-levélen kivül semmi más bizonyítékkal nem bírván, alperesnö pe­dig ugy a jelen követelésnek, mint az annak alapjául szolgáló iromány tartalmának valóságát határozottan ta­gadván, ily körülmények között részére a tisztító esküt megítélni kellett; végre azért volt alperesnö részére a tisz­tító eskü megítélendő, mert alpere-nő a kereseti okiraton látható aláírását határozottan nem tagadta, s így azon irat tartalmának valótlansága csak a megítélt tisztító eskü letételével derittethetik ki" sat. Ezen Ítélet ellen mindkét fél által felebbezés ada­tott be. Felp. felebbezett, mert az Ítéleti indok első pontja az 1840: XV. t. cz. II. R. 96 és 98. §§-ai értelmében meg nem állhat ; mert az ideigl. törv. szab. 88. §. s az 1840: XV. t. cz. II. R. 8. fejezetében a bizonyítási módok közt a tisztító eskü ismeretlen: mert a kereseti köt­vény aláírásának beismerése az 1840: XV. t. cz. 98. §-a szerint nem alperesnö, hanem felperes részére képez fél­próbát ; mert Szalbek Jakab tanú ki nem hallgattatott; mert végre a döntő eskü letételébe felperes bele nem egyezett. Alperes felebbezett, s magát a kereset alól egysze­rűen kéri felmentetni; mert a tisztitó eskünek a meny­nyiben felperes az 1729: 37. t. cz. értelmében a pénz le­számolást igazolni nem tudta — helye nincsen; mert felp. roszhiszemüsége az általa hivatolt tanú vallomásából is kitetszik. A k i r. tábl án Ítéltetett: „Szalbek Jakab engedményezőnek, mint ez ügyben igen is érdekelt félnek tanukénti kihallgatása iránti kére­lem, s ezen állítólagos hiányra alapított felperesi panasz bírói figyelembe vehető nem levén, a felperes által kere­sete alapjául beperlett fehér levél pedig, miután alperes a pénz leszámolásának bizonyítását jogosan követelte, felpe­res pedig a pénz leszámolását kellőleg be nem bizonyította — a kereset valóságára nézve elegendő alapul nem szol­gálhatván, alperes a kereset terhe alól feltétleuül, a köl­tségek kölcsönös megszüntetése mellett felmentetik, s e sze­rint az e. b. ítélete megváltoztatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek." (1865. márt. 8-án 452. sz. a.) Ezen 2-od bírósági Ítélet ellen felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, mert alperesnek félpróbája sem levén, fel­peresnek a póteskü oda Ítélendő lett volna; mert a pótes­küvel a pénz leszámolás valóságát bebizonyította volna; mert alperes beismerte felperes előtt, hogy Póka János ár­váinak valósággal tartozik, annál inkább a póteskü neki megítélendő lett volna, mivel jelen esetben felperes nem saját érdekében forog sat. A k i r. H étsze m. t áb 1 án ítéltetett: „Az eljáró törvszék Ítélete azzal, miszerint jelen Íté­let kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt alperes a hit­letételre jelentkezni tartozik, az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatván és ekép a kir. ítélő tábla ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetősé­géhez visszaküldetik. Mely pernek sat." (1865. jul. 7-én 10242. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélö táblán . 244. Schönfeld Zsigmondnak és neje Hirsch Magdol­nának — Batotyay Gráspár alperes elleni perében Ítél­tetett: Alperesi tanú Perczely Antal, és különösen Pulay Kornél vallomásaikkal az, hogy a csereszerződés a telek­könyvi birtoklás nyomán szerkesztetett, hogy a kérdéses 821 helyrajzi szám alatt lekvő birtoknak elcserélése és átadása Tahy Ilon telekkönyvi birtokosnak különös meg­hatalmazása alapján történt, jogérvényesen igazoltatván; s azon körülmény, ha váljon a 821 helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan vagyon hibásan volt-e az előbbi birtokos Tahy Ilona nevére telekkönyvezve, vagy nem? felpere­sek kereseti jogát, kik Tahy Ilonának a H. alatti hiteles telekkönyv ál.tal igazolt meghatalmazása folytán a kérdé­ses ingatlan vagyon elcserélését s neveikre telekkönyvi­leg bekeblezését jóhiszemüleg és jogosan tették és tehet-

Next

/
Thumbnails
Contents