Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 88. szám

369 kéri. Végre a kért kamatok ellen az áptkv. 1480. §. a. alapján elévülési szempontból kifogást tesz. Felp. válaszolja, hogy miután a hivatolt 2;. a. keresetlevél nem különleges kereset, hanem a telekkönyvi rend. 96. §, értelmében a követelés igazolására volt irányozva, a perpatvarkodási kifogás figyelmen kivül hagyatni kéretik. Az ügy érdemére pedig előadja, mikép alperesnönek az aláírás valódisága ellen felhozott és semmivel sem igazolt puszta tagadásait figyelembe vennianynyival kevésbé lehet, mert az 1840: XV. t. cz. 98. §. c) pontja szerint e tekintetben az eskü megítélését nem is kérelmezte, mindamellett annak nagyobb begyőzéseül szakértői szemle kéretik. Tagadja azon alperesi állítást, hogy a kereseti összeg lefizetésére fel ne lett volna szólítva, valamint azt is, hogy eme kölcsönadásra, valamint Szalbek ugy engedményese képesek ne lettek volna. Azon nem vélt esetre pedig, hogy ha a műértők kihallgatása után a kereseti okirat csak fehér levélnek vétetnék — Langer Terézt, ki előtt alperesnö a tartozást beismerte, az E. a. kérdő pontokra, Szalbek Jakabot pedig a fizetési kötelezettségnek alperesnö részéről lett elvállalása iránt kihallgattatni kéri, mindkét esetben pótesküt ajánlván. Végre a kamatok elévülésére megjegyzi, mikép az áptkv. XII. cz. 6. §. az ezen törvkönyv hatálya előtt elkezdődött elévülést a régibb törvények szerint rendelvén megítéltetni, ennek alapján a hivatolt §-ra támaszkodni nem lehet. Viszonválaszában alperesnö a felhívott tanuk kihallgatása ellen egyszerűen tiltakozik, egyebekben az ellenbeszédben fel hozottakhoz ragaszkodik. A felperesi tanuk kihallgatása után Aradváros törvszéke által 1864. oct. 1-én 7859. sz. a. ítélt etett: „Alperesnö ezen kereset alól felmentetik, de csak azon esetre, ha az ezennel oda itélt tisztító esküt leteendi arra, hogy ő a kereseti •/. a. okiratra semmit sem kapott, hogy annak létezéséről sem az engedményező, sem az engedményes által soha értesítve nem lett, s hogy ő ezen iratra soha semmivel sem tartozott, s most sem tartozik. Ha pedig a kitűzött időben az esküt le nem tenné, köteles leend alperesnö felperesnek a keresetbeli 700 pengő vagyis 735 o. ért. frt tőke követelést, ennek 1844. jul. 25-től járó törvényes kamatait és költségeket megfizetni. Mert az ezen követelés valóságának bebizonyításául felhozott adós-levél az 1729: 37. t. cz. értelmében fehér levél (chartabianca) kellékeivel ellátva nem levén, mint olyan mi bizonyerővel sem bír: mert felp. a pótesküt arra ajánlotta, hogy alperesnö ezen követelés valóságát előtte s Langer Teréz tanú előtt egyidőben elismerte, de ezen tanú az állítólagos beismerésre mit sem vallván, felperes ezen körülményre nézve fél próbával nem bír, s ennélfogva a pótesküt felperesnek megítélni nem lehetett; mert felp. a semmi bizonyitékot sem képező adós-levélen kivül semmi más bizonyítékkal nem bírván, alperesnö pedig ugy a jelen követelésnek, mint az annak alapjául szolgáló iromány tartalmának valóságát határozottan tagadván, ily körülmények között részére a tisztító esküt megítélni kellett; végre azért volt alperesnö részére a tisztító eskü megítélendő, mert alpere-nő a kereseti okiraton látható aláírását határozottan nem tagadta, s így azon irat tartalmának valótlansága csak a megítélt tisztító eskü letételével derittethetik ki" sat. Ezen Ítélet ellen mindkét fél által felebbezés adatott be. Felp. felebbezett, mert az Ítéleti indok első pontja az 1840: XV. t. cz. II. R. 96 és 98. §§-ai értelmében meg nem állhat ; mert az ideigl. törv. szab. 88. §. s az 1840: XV. t. cz. II. R. 8. fejezetében a bizonyítási módok közt a tisztító eskü ismeretlen: mert a kereseti kötvény aláírásának beismerése az 1840: XV. t. cz. 98. §-a szerint nem alperesnö, hanem felperes részére képez félpróbát ; mert Szalbek Jakab tanú ki nem hallgattatott; mert végre a döntő eskü letételébe felperes bele nem egyezett. Alperes felebbezett, s magát a kereset alól egyszerűen kéri felmentetni; mert a tisztitó eskünek a menynyiben felperes az 1729: 37. t. cz. értelmében a pénz leszámolást igazolni nem tudta — helye nincsen; mert felp. roszhiszemüsége az általa hivatolt tanú vallomásából is kitetszik. A k i r. tábl án Ítéltetett: „Szalbek Jakab engedményezőnek, mint ez ügyben igen is érdekelt félnek tanukénti kihallgatása iránti kérelem, s ezen állítólagos hiányra alapított felperesi panasz bírói figyelembe vehető nem levén, a felperes által keresete alapjául beperlett fehér levél pedig, miután alperes a pénz leszámolásának bizonyítását jogosan követelte, felperes pedig a pénz leszámolását kellőleg be nem bizonyította — a kereset valóságára nézve elegendő alapul nem szolgálhatván, alperes a kereset terhe alól feltétleuül, a költségek kölcsönös megszüntetése mellett felmentetik, s e szerint az e. b. ítélete megváltoztatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek." (1865. márt. 8-án 452. sz. a.) Ezen 2-od bírósági Ítélet ellen felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, mert alperesnek félpróbája sem levén, felperesnek a póteskü oda Ítélendő lett volna; mert a pótesküvel a pénz leszámolás valóságát bebizonyította volna; mert alperes beismerte felperes előtt, hogy Póka János árváinak valósággal tartozik, annál inkább a póteskü neki megítélendő lett volna, mivel jelen esetben felperes nem saját érdekében forog sat. A k i r. H étsze m. t áb 1 án ítéltetett: „Az eljáró törvszék Ítélete azzal, miszerint jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt alperes a hitletételre jelentkezni tartozik, az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatván és ekép a kir. ítélő tábla ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. Mely pernek sat." (1865. jul. 7-én 10242. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélö táblán . 244. Schönfeld Zsigmondnak és neje Hirsch Magdolnának — Batotyay Gráspár alperes elleni perében Ítéltetett: Alperesi tanú Perczely Antal, és különösen Pulay Kornél vallomásaikkal az, hogy a csereszerződés a telekkönyvi birtoklás nyomán szerkesztetett, hogy a kérdéses 821 helyrajzi szám alatt lekvő birtoknak elcserélése és átadása Tahy Ilon telekkönyvi birtokosnak különös meghatalmazása alapján történt, jogérvényesen igazoltatván; s azon körülmény, ha váljon a 821 helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan vagyon hibásan volt-e az előbbi birtokos Tahy Ilona nevére telekkönyvezve, vagy nem? felperesek kereseti jogát, kik Tahy Ilonának a H. alatti hiteles telekkönyv ál.tal igazolt meghatalmazása folytán a kérdéses ingatlan vagyon elcserélését s neveikre telekkönyvileg bekeblezését jóhiszemüleg és jogosan tették és tehet-