Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 88. szám

Pest, 1S(>5. péntek nov. Iö. 88. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Kültörvényhozási szemle. III. — Jogeset. —Kur. Ítéletek. — Hív. tudniv. Kültörvéiiyhozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntetőjog (1860-1862.) III. A büntető jogi törvényhozásoknak — mint már említetett — egyik kiválóbb jellemzéséül szolgál a birói kimérés határainak, az enyhitési jognak szabályozása. Az előhaladottabb európai jogrendszerek, ellentétben a régi jogiskolával, mely elrettentéji irányánál fogva absolut-íbkozatok nélküli büntetéseket alapitott, a büntetés maximumát igen magasra emelte, annak a minimumtóli távolságát szűkre szoritotta, az enyhitési okokat összeszorította sat. — a birói kimérés hatáskörének minél tágabbra való kiterjesztését, a legtágabb, legátalanosabb enyhitési jogot — lényeges s egyik legfőbb elvül fogadták el; azon meggyőződésben, mikép a birói beszámítás s büntetés jogossága csak akkor állhat elő, ha az a bűnösség fokozatához szorosan ragaszkodik ; a bünösségi fokozatok pedig annyi félék, a hányfélék magok a bűnesetek, melyeknek mindenike más és más sajátságos körülményekkel s tényezőkkel bir, melyek a bünösségi fokozat alakulására sokfélekép hatnak, és a melyeket a gyakorlati élet és események változatainak örökös folytonossága miatt, előre kijelölni s meghatározni merő lehetetlenség. Ezek folytán — bár több helyütt a bíróságok s azok szabadabb működési hatás körük iránti bizalmatlanságból még ellen törekvések mutatkoznak, kétségtelen, mikép a szabadabb birói kimérésnek, a tágabb enyhitési jognak érvényesítése átalánosan elterjedő irány tárgyául szolgál. Azon a birói kimérés szabadsága ellen nyilvánuló törekvések folytán a jelenlegi európai törvényhozásokban, a szóban levő bün. tető jegi tényezőre nézve két egymástól különböző rendszer fejlődött ki. Az egyik az u. n. systém desCirconstancesattenuant e s, mely a biróságnak teljes szabadságot ád, a büntetti esetleges körülmények figyelembevételével, a büntetési fokozat kellő meg. határozására, minél az nincsen lekötve sem a minimumhoz, melyet ha a törvény felállította, lejebb szállíthatja, sem bizonyos enyhitési okokhoz, melyeket önmaga a tényálladék viszonyaiból meríthet. — Ezen rendszer túlnyomó Angliában, és pedig itt annál nagyobb hatállyal, minthogy az angol törvények büntetési minimumot nem is ismernek. Franc ziaorsz ágban 1832ben honositatott meg és pedig a legjelesb szakértők szerint igen kedvező sikerrel.1) Elfogadták azt azon codificatiók is, melyek a franczia Code mintájára alakultak; miért az egyik kiindulási pontul szolgál az uj h o 11 a n d i, belga, olasz királysági, s portugál I i törvénykönyvekben, valamint az ujabb schveiezi p. o. a pp e n z e 11 i, 1 u cz e r n i codexekben is. Ezen államokban a jury van arra hivatva, hogy az enyhítő körülmények átalános létele iránt nyilatkozatot tegyen, mi a jury törvényszéket a büntetés leszállítására kötelezi. A másik rendszer a biróság kimérési szabadságának sok oldalú összeszoritásában áll. És ezt eszközli az által, hogy vagy nem engedi a birói kimérés odáig terjedését, mikép az a törvényben felállitott minimumnál alább is mehessen; vagy ha ily leszállítást enged is, azt csak a törvényben elősorolt enyhitési okokból engedi meg; vagy a minimumnáli csekélyebb büntetést csak bizonyos kiválasztott bün esetekben enged alkalmaztatni; vagy átalában az enyhitési jog gyakorlatát bizonyos s a törvényben elősorolt körülmények alapján engedi meg; mik, mint könnyen belátható, a szabadabb birói kimérésnek mindannyi korlátjaiul szolgálnak. — És e rendszer tulnyomólag a n é m e t államokban uralkodik, melyek az átalános enyhitési jogot — mint az a franczia —angol rendszerben létezik, elfogadhatónak nem találják. A porosz codificatio leginkább kitűnik közülök, a mennyiben az átalános enyhitési jogot elfogadta, csakhogy kijelöli azon bűntetteket, melyeknél az alkalmazandó ; a jury elébe nem tartozó bűnesetekben pedig a biróság belátására bizza kimondhatását az enyhitő körülmények lételének. — A többi német államok codificatiójai az enyhitési jogrendszerét elvetették, minek folytán a hannovérai a minimum leszállitását csak kegyelem utján engedi meg; a braunsch weigi pedig bizonyos kijelölt enyhitési körülmények esetére egy kivételes minimumot állított. A legújabb b aj o r sbréraai codificatiók is ezen utóbbi rendszerhez tartoznak. — Az uj bajor Codex, mely a minimum szabályát elfogadta, meghatározta az átalános enyhitési alapokat is, melyek a fiatal kor, fogyatkozott beszámítási képesség s a végszükségi Önvédelem áthágása ; melyeknek létele felett nem mint Poroszországban a jury, hanem a törvéuyszék határoz ; 2) ha pedig ezek mellett is szigorúnak mutatkoznék még a minimum büntetése is, akkora kegyelem utja veendő segélyül. Az, hogy itt az átalános enyhitési jog, melyet a képviselői bizottmány ajánlott, de a felsőház bizottmánya 8 a kormány ellenzett, ennek alapján elvettetett, az által lön indokolva, hogy az átalános enyhitési jog megalapítása által, a büntetés kimérési jog lényeges része az esküdtszék hatáskörébe játszattatnék, s ezzel a válaszfal a ténykérdés birájának (jurynek) hatásköre s a jogi kérdés birájának (törvényszék) hatósága között alapjaiban megingattatnék ; mig másrészt annak szüksége sem forog fenn, miután itt nincs kérdésben egy oly szigorú büntető törvény mint a franczia, melynek magát túlélt, tulszigoru büntetési rendszerét 1832-ben az átalános enyhitési jog érvényesítése által kelletett szeliditeni s továbbra alkalmazhatóvá tenni; mig a bajor törvényhozás uj codexet készítvén , szabadságában áll annak büntetési s kimérési sznbályait a leg*) Azonban az uj Caesarismus a Code elrettentési szellemében — ezen szabad enyhitési jogon 1862-ben tetemes sebet ejtett, midőn a /egybiróság ") Ennélfogva az esküdtekhez az enyhitő körülmények átalános léenyhitési jogát nagyon korlátolta ; azon szabályával, mely a 2-1 évi fogság tele iránt nem intéztetik, mint Franoziaországban kérdés, hanem tőlük csak leszállításául, azontúl csak 6-3 havit enged meg, mig előbb az az enyhitési az kérdeztetik, hogy előfordulnak-e a fenforgó bűnesetben bizonyos tények körülmények folytán 6 napig, sőt 1832-i törv. szerint még 6 napnál keve- p. o. megbánás, csekélyebb beszámítási képesség, megelŐ2Ő bántalmak sat sebbre is leszállítható volt I melyek a büntetés enyhitésére szolgálhatnak. (E i n 1 e i t. a r t. 22.)