Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 84. szám

Pest, I8«5. péntek oct. 27. 84. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Turttliiin ! Ujabb tényező a perhuzavonás okaihoz. — Hiinteto jogeset. — Kur. Ítéletek. — Hiv. tudniv Ujabb tényező a perhuzavonás okaihoz. Fényessy Zsigmond ügyvéd úrtól (Temesvárról). E lapok 29. számában közlött értekezés szerint „a perhuzavonás — a harmadik perorvoslat" tenyésztőinek egyenesen és kizárólag az ügyvédek jelöltetnek ki, ellenben az 54. és 59. számokban az ügyek lassú menetének előidézése a bíróságok terhére rovatik. En magam is ezen utóbbi nézethez csatlakozom, és saját tapasztalásom szerint állithatom, hogy ezen szomorú helyzetünket egyrészt a bíróságok tagjai által tanusitó egyoldalii törvénykezelésnek, másrészt pedig a megyei és városi hatóságok erélytelenségének. s a íenálló jogszabályoknak érvényt szerezni nem tudó vagy nem akaró eljárásuknak lehet s kell kiválóan tulajdonítani. Én hiszem s megvagyok győződve, hogy minden ügyvéd méltóságán alól tartja — bármi körülmények között is — hasznot hajtó, s nyerészkedő vágyból olv perorvoslatokat felhasználni, melyek az igazság gyors kiszolgáltatása ellenében harczolnának, s kétlem, hogy olv ügyvéd találkoznék, ki a törvénytudományt, a törvény kijátszására, s az igazság megbuktatására felhasználná A 29. számbani czikk igen tisztelt irodának eme nézetét tulszigorunak kell tartanom. Csekély nézetem és tapasztalásom szerint a jelenlegi törvénykezési viszonyok között a perhuzást előidézőinek és minden kigondolható perorvoslatok felhasználóinak nem az ügyvédeket, hanem különösen s tulnyomólag a ^meghatalmazott" zászlója alatt harczoló,az ügyvédi jogosultság elvét, s hatását lealacsonyitó zúgirókat kell tartani. Mert a mindennapi tapasztalásból tudjuk, hogy ezen a perhuzását előidéző perorvoslatok, az általánosan ismert orsz. bir. ért. XI. fej. 117. és 118. §§-ai alapján leginkább a zugirók által gyakoroltatnak. Ezeknek száma az előbbi rendszer megszüntetése folytán hivatalaikból kitett minden rendű és rangú egyénekből annyira megszaporodott, hogy majd nem minden bíróság székhelyén többen találhatók, mint okleveles ügyvédek letelepedve, mint például Csákovárott 3 okleveles ügyvéd és 7 zugiró székel, Buziáson 1 ügyvéd és 2 zugiró találtatik ; Verseczen van 6, UjAradon 3, és Temesvárott öszvesen nem kevesebb csak 14 zugiró űzi kor látlan mesterségét. Mindezek nem másból, mint a szerencsétlen eszméjü 117. és 118. §§-ai engedélyéhez képest használható felfolyamodások és igénykeresetek szerkesztése folytán kizsarolt eredményből élnek, és a perlekedő felek nem csekély kárával hasznothajtó s nyerészkedő eljárásaik által a perhuzását előidézik. És ennél még azon kellemetlen körülmény is forog fenn, mikép a zugirkászok az ügyvédek czimét bitorolván s mint ilyenek szerepelvén, mindazon hibák s törvénykezési vicszaélések, az ügyvédség nemes hivatásával s méltóságával összeférhetlen kinövések, melyeket elkövetnek, az ügyvédi osztálynak tulajdonitatnak, s mint az ügyvédek visszaéléseik rovatnak meg. A bíróságok a zugirászát meggátlása tárgyában I8G3. nov. 12-én 19134. sz. a. kibocsátott udvari rendelvényt, szem elöl tévesztvén, a zugirászat meggátlásával milsem gondolnak, sőt, tudok eseteket, hogy azt elő' is segitik. így például ismerek egy végrehajtó birót, a ki a végrehajtások foganatosítása körül fáradhatlan szorgalmat fejt ki, ám de nincs benne köszönet, mert egyúttal a végrehajtást szenvedő felet betanítja a felfolyamodás és semmiségi panasz, vagy esetleg az igénykereset beadására, megjegyezvén a végrehajtást szenvedőnek, hogy e tekintetben csak N. N. fiscalis segíthet rajta legjobban; ezen N. K pedig nem más mint a végrehajtó biró sógora, a ki számos tagból álló családjával minden gond nélkül egyedüli kutforrásából, a zugirászatból él! Nálunk fájdalom az alsó néposztály kárára, s a közérdek hátrányára a zugirászat annyira elharapódzott, hogy tárgyalást sem lehet gondolni, melynél egy pár zugiró ne szerepelne. Ideje és kívánatos lenne valóban, hogy a fentidézett udvari rendelvénynek, a k'.zérdek, a gyors igazságszolgáltatás, ugy az ügyvédek iránti törvények, és a törvényes g3rakorlat megtartása tekintetéből is — valahára érvény szereztessék. Törvénykezésünk terén mutatkozó eme bajok és hiányok tehát nem épen a törvény nem létéből, hanem a törvény szabályainak mellőzéséből, annak tévesés hanyag kezeléséből erednek, — mi leginkább azon szomorú viszonyoknak tulajdonitható, hogy oly egyének kezeibe jutott az igazságszolgáltatás, a kik hazai törvényeinket és az ezekből folyó gyakorlatokat nem értvén, a birói pályán soha sem működtek, és csak azért neveztettek bírákká, hogy alkalmazást nyerhessenek, és elhelyeztessenek, a közigazság ugy hozván magával ! Ezen tárgy különben a „Törvényszéki Csarnok" hasábjaiban eléggé ki fejtve levén, arról bővebben szóllani feleslegesnek tartom. Hiszem azonban, hogy a tiszt, olvasó közönség az eddigi ez ügybeniértekezésekből átlátandja: miszerint az ügyvédet a perhuzavonásával feltétlenül vádolni nem .lehet, — mert minden jellemteljes ügyvéd a nemesbb jogérzülettől fölbuzditva a bizalmat keresvén, jó hírnevét fentartani igyekszik. Büntető jogeset. H. V. József ellen, két testvére s atyjának meggyilkolása, — ugy veszélyes fenyegetés miatt pestmegye k—i törvényszéke előtt. Közli : Abrahámffy János ügyvéd ur (vádlott védője). H. V. István cs —i lakos, szabadságos katona, 1864. oct. egyik napján a h— i kerület, szolgabirája előtt megjelenvén, előadja, hogy édes atyja H. V. József őt, testvéreit és anyját megéléssel, a háznak rájuk gyújtásával sat. fenyegetvén, rájuk nézve apjuknak honléte veszedelmes, miért is azt befogatni kéri, annyival inkább, mert alapos gyanú van, hogy vádolt apa 29 évvel ezelőtt István, 16 év előtt János nevü testvérét, mintegy 10 év előtt 84