Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 75. szám

317 kán 1588. sz. a. beadott telekkönyvi előjegyzési kérvényükben előadják: miszerint résziikre Fischer Károly és neje még 1839-ben az A. a. Ítélet szerint 7600 vfrtban és járulékaiban elmarasztaltatván, mielőtt a végrehajtás foganatositatott volna, nevezett adósok csőd alá jutottak. Ezen csőd azonban B. szerint 1863-ban megszüntetett és folyamodók, mint egyedüli csődbeli hitelezők C. szerint utasíttattak a részükre elrendelt végrehajtásnak adósaik örökösei elleni folytatására. Miután azonban a csődtömeg tisztába nem hozatván, mint végrehajtási alapot egyedül egy, a csődtömeg által néh. Staffenberger Eduárd ellen a budai 1084. sz. telekjkönyben 10356. h. r. sz. a. előforduló rétre nézve támasztott és ugyanazon telekjkönyv teher lapján feljegyzett igény képezi, nehogy követelésük a végrehajtás folyama alatt koczkáztassék, kérik végrehajtási jogukat és követelésüket az érintett telekjkönyben előforduló igényre a telekkönyvi pátens 75. §-a értelmében előjegyeztetni. Budaváros törvszéke mint telekkönyvi hatóság által 1864. szept. 17-én hozott végzéssel folyamodók kérelmükkel elutasittattak. Az elutasitó végzés ekkép szól: „Ezen folyamodvány, melylyel folyamodó a budai 1084. sz. tjkvben Staffenberger Anna, Eduárd, Ferdinánd és Krenn Anna szül. StafTenberger nevére jegyzett 10356. h. r. sz. a. szőlő iránt a B. lapon Staffenberger Anna e. Fischer Károly csődje által folyamatba tett tulajdoni igénykereset feljegyzéséve Fischer Károly e. 7600 vfrt követelése erejéig zálogjogának előjegyzését kérelmezi — a telekkönyvi törvény 71. §-a értelmében elutasittatik, mert perfeljegyzésekre zálogjogi előjegyzést bevezetni nem lehet. Ezen elutasítás a nevezett telekjkönyben feljegyeztetni rendeltetik. Miről sat." Az ilykép elutasított folyamodók, ezen végzés ellen felfolyamodtak, ezen fel folyamodásban előadják; miszerint a csőd megszüntetése folytán mint egyedüli hitelezők a csődtömeg jogaiba lépvén, ha a csődtömeg részére helye volt a feljegyzésnek, helyének kell lenni az ő részükre is: miután ők mint a csődtömeg jogutódai nem is perfeljegyzésre előjegyzést, mint inkább igényüknek telekkönyvi bekebeleztetését kérték, s ezt annál inkább igényelhetik, mert a csőd megszüntetése folytán könnyen történhetik, hogy a csődtömeg igényének kitörültetése kieszközöltetni fog s felfolyamodók egyedüli kielégítési alapjuktól is elesnek. A kir. táblán végeztetett: „A.z eljáró törvszéknek végzése az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely pernek sat." (1°864. decz. 22-én 17685. P. sz. a.). Folyamodók ezen végzés ellen kellő időben beadott felülvizsgálati kérelmükben megjegyzik, hogy ők az előjegyzést nem szőlőre, mint hibásan mondatik — hanem rétre kérték, — mint a megszűnt csődnek jogutódai s ezt nem zálogjog nyerése czéljából, hanem csupán azért kérték, hogy a csőd megszűnte után egyedüli kielégítési alapjuktól meg ne fosztassanak, ók nem is uj jogot akarnak szerezni, hanem a Fischer Károly csődtömege javára már feljegyezve lévő jogot kívánják nevökre átíratni. A telekkönyvi törvény 71. §-a itt nem alkalmazható, sat. A kir. Hétszem. táblán határoztatott: „Az előjegyzés 14 nap alatt különben is igazolandó levén, azon megjegyzéssel, hogy az alsó bírósági végzésekben tévedésből emiitett szőlő helyett, mint ezt az illető telekkönyvi iv is bebizonyítja, rét értendő legyen — folyamodók kérelmének hely adatik, és a részükre a folyamodványhoz A. a. csatolt ítélet szerint Fischer Károly e. megítélt 7600 vfrt követelés és járulékai erejéig a kielégítési jog a Fischer Károly-féle csődtömegjavára Staffenberger Anna e. a budai 10356. h. r. sz. a. foglalt rét tulajdona iránt a. feljegyzett igénykövetelésre előjegyeztetni rendeltetik. Ekkép mindkét alsóbb bíróságok végzései megváltoztatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. Mely ügynek sat." (1865. jun. 24-én 3093. P. sz. a.). Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 46. Bohus János felperesnek, Schnell András alp. elleni 296 ft tőke sjárulékai iránti perében ítéltetett: A kereset levélhez A. a. mellékelt adásvevési szerződéssel igazolva levén az: hogy felp. Kohán Pál, és neje Krisztinától, ezeknek a Modor városi telekkönyv 5521 h. r. száma alatti szőlőjöket 157 frt 50 krért o. é. megvette, s a vételárt eladóknak ki is fizette, — a B. a. beperesitett, és kétségbe nem vont alperesi elismervénynyel, valamint az ezt határozottan támogató D. s E. alatti, szinte kétségbe nem vont alperesi levelekkel pedig teljesen begyőzetvén az, hogy alperes a befolyásával létrejött A. alatti adásvevési szerződést vette által telekkvi bekebeleztetés kieszközlés tekintetéből felperestől, de azt eszközlésbe venni elmulasztotta, minek ellenében alperesileg felhozott azon állítás, hogy a D. s E. alatti levelek tévedésen alapulnak, mint semmivel sem indokolt, figyelembe vehető azért sem volt, mivel a kihallgatott alperesi tanuk vallomásai, melyek szerint a kérdéses szőlíő még 1863. évben is az eladók által munkáltnak állíttatik, az A. alatti adásvevési szerződésnek létrejöttét ki nem zárja, ezeknél fogva mindkét alsóbirósági Ítéleteknek megváltoztatásával, alp. mint az elvállaló megbízás teljesítésének elmulasztása által kárt okozó, az A. alatti szerződésben kitett 157 frt 50 kr vételárnak felp. részére 15 nap a., különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik, a költségek, azonban kölcsönösen megszüntetvén, az iratok sat. (1865. jul. 14-én 9417. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.). 47. Jeszenszky Anna férjezett br. Schmertzing Antalnő felperesnek, Jeszenszky Ferencz alp. ellen 1666 vfrt 40 krnyi oldalagos örökség s járulékainak kiadása iránti perében ítéltetett: Alp. a C. alatti egyesség levelet, mely szerint néh. Jeszenszky-Horváth Klára két leányainak, gróf Révay-Jeszen^zky Annának, és HofferJeszenszky Karolinának egyenkint 8000 frt határoztatott osztályrészül, és ezen öszvegre nézve a magnélküli elhalálozás esetére az összes családtagok kölcsönös örökösödése is határozottan kiköttetett, 1856. márt. 11-én kelt, J. a. becsatolt, és nem kifogásolt levele által most is fenállónak tényleg beismervén; — más részről azon állítását, hogy a kötelezett 8000 írtból néh. Hoffer-Jeszenszky Karolinának a C. alatti egyesség ellenére, mely szerint a kötelezett tőkék a főági örökösöknél voltak maradandók, sezek csakis a kamatokat fizetni köteleztettek, 800 frt kiszolgáltatott volna, kellőleg nem bizonyítván, — ezen okoknál fogva a lur. it. táblaitélete érdemileg helybenhagyatik; tekintve azonban, hogy a C. alatti egyeség levél 1805. aug. 26-án kelt, s így a kötelezett összeg a scalaris kiszfimitás alá