Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 75. szám

317 kán 1588. sz. a. beadott telekkönyvi előjegyzési kérvé­nyükben előadják: miszerint résziikre Fischer Károly és neje még 1839-ben az A. a. Ítélet szerint 7600 vfrtban és járulékaiban elmarasztaltatván, mielőtt a végrehajtás fo­ganatositatott volna, nevezett adósok csőd alá jutottak. Ezen csőd azonban B. szerint 1863-ban megszüntetett és folyamodók, mint egyedüli csődbeli hitelezők C. szerint utasíttattak a részükre elrendelt végrehajtásnak adósaik örökösei elleni folytatására. Miután azonban a csődtömeg tisztába nem hozatván, mint végrehajtási alapot egyedül egy, a csődtömeg által néh. Staffenberger Eduárd ellen a budai 1084. sz. telekjkönyben 10356. h. r. sz. a. előfor­duló rétre nézve támasztott és ugyanazon telekjkönyv teher lapján feljegyzett igény képezi, nehogy követelé­sük a végrehajtás folyama alatt koczkáztassék, kérik vég­rehajtási jogukat és követelésüket az érintett telekjköny­ben előforduló igényre a telekkönyvi pátens 75. §-a ér­telmében előjegyeztetni. Budaváros törvszéke mint telekkönyvi hatóság által 1864. szept. 17-én hozott végzéssel folyamodók kérel­mükkel elutasittattak. Az elutasitó végzés ekkép szól: „Ezen folyamodvány, melylyel folyamodó a budai 1084. sz. tjkvben Staffenberger Anna, Eduárd, Ferdinánd és Krenn Anna szül. StafTenberger nevére jegyzett 10356. h. r. sz. a. szőlő iránt a B. lapon Staffenberger Anna e. Fischer Károly csődje által folyamatba tett tulajdoni igény­kereset feljegyzéséve Fischer Károly e. 7600 vfrt követe­lése erejéig zálogjogának előjegyzését kérelmezi — a te­lekkönyvi törvény 71. §-a értelmében elutasittatik, mert perfeljegyzésekre zálogjogi előjegyzést bevezetni nem le­het. Ezen elutasítás a nevezett telekjkönyben feljegyez­tetni rendeltetik. Miről sat." Az ilykép elutasított folyamodók, ezen végzés ellen felfolyamodtak, ezen fel folyamodásban előadják; misze­rint a csőd megszüntetése folytán mint egyedüli hitele­zők a csődtömeg jogaiba lépvén, ha a csődtömeg részére helye volt a feljegyzésnek, helyének kell lenni az ő ré­szükre is: miután ők mint a csődtömeg jogutódai nem is perfeljegyzésre előjegyzést, mint inkább igényüknek te­lekkönyvi bekebeleztetését kérték, s ezt annál inkább igényelhetik, mert a csőd megszüntetése folytán könnyen történhetik, hogy a csődtömeg igényének kitörültetése kieszközöltetni fog s felfolyamodók egyedüli kielégítési alapjuktól is elesnek. A kir. táblán végeztetett: „A.z eljáró törvszéknek végzése az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik és az iratok további in­tézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely per­nek sat." (1°864. decz. 22-én 17685. P. sz. a.). Folyamodók ezen végzés ellen kellő időben beadott felülvizsgálati kérelmükben megjegyzik, hogy ők az elő­jegyzést nem szőlőre, mint hibásan mondatik — hanem rétre kérték, — mint a megszűnt csődnek jogutódai s ezt nem zálogjog nyerése czéljából, hanem csupán azért kér­ték, hogy a csőd megszűnte után egyedüli kielégítési alapjuktól meg ne fosztassanak, ók nem is uj jogot akar­nak szerezni, hanem a Fischer Károly csődtömege javára már feljegyezve lévő jogot kívánják nevökre átíratni. A telekkönyvi törvény 71. §-a itt nem alkalmazható, sat. A kir. Hétszem. táblán határoztatott: „Az előjegyzés 14 nap alatt különben is igazolandó levén, azon megjegyzéssel, hogy az alsó bírósági végzé­sekben tévedésből emiitett szőlő helyett, mint ezt az illető telekkönyvi iv is bebizonyítja, rét értendő legyen — fo­lyamodók kérelmének hely adatik, és a részükre a folya­modványhoz A. a. csatolt ítélet szerint Fischer Károly e. megítélt 7600 vfrt követelés és járulékai erejéig a kielé­gítési jog a Fischer Károly-féle csődtömegjavára Staffen­berger Anna e. a budai 10356. h. r. sz. a. foglalt rét tu­lajdona iránt a. feljegyzett igénykövetelésre előjegyez­tetni rendeltetik. Ekkép mindkét alsóbb bíróságok vég­zései megváltoztatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. Mely ügynek sat." (1865. jun. 24-én 3093. P. sz. a.). Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 46. Bohus János felperesnek, Schnell András alp. elleni 296 ft tőke sjárulékai iránti perében ítéltetett: A kereset levélhez A. a. mellékelt adásvevési szerződéssel igazolva levén az: hogy felp. Kohán Pál, és neje Kriszti­nától, ezeknek a Modor városi telekkönyv 5521 h. r. száma alatti szőlőjöket 157 frt 50 krért o. é. megvette, s a vételárt eladóknak ki is fizette, — a B. a. beperesitett, és kétségbe nem vont alperesi elismervénynyel, valamint az ezt határozottan támogató D. s E. alatti, szinte kétségbe nem vont alperesi levelekkel pedig teljesen begyőzetvén az, hogy alperes a befolyásával létrejött A. alatti adásve­vési szerződést vette által telekkvi bekebeleztetés kiesz­közlés tekintetéből felperestől, de azt eszközlésbe venni elmulasztotta, minek ellenében alperesileg felhozott azon állítás, hogy a D. s E. alatti levelek tévedésen alapulnak, mint semmivel sem indokolt, figyelembe vehető azért sem volt, mivel a kihallgatott alperesi tanuk vallomásai, me­lyek szerint a kérdéses szőlíő még 1863. évben is az el­adók által munkáltnak állíttatik, az A. alatti adásvevési szerződésnek létrejöttét ki nem zárja, ezeknél fogva mind­két alsóbirósági Ítéleteknek megváltoztatásával, alp. mint az elvállaló megbízás teljesítésének elmulasztása által kárt okozó, az A. alatti szerződésben kitett 157 frt 50 kr vé­telárnak felp. részére 15 nap a., különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére köteleztetik, a költségek, azonban kölcsönösen megszüntetvén, az iratok sat. (1865. jul. 14-én 9417. sz. a. Előadó: Végh Ignácz ktb.). 47. Jeszenszky Anna férjezett br. Schmertzing An­talnő felperesnek, Jeszenszky Ferencz alp. ellen 1666 vfrt 40 krnyi oldalagos örökség s járulékainak kiadása iránti perében ítéltetett: Alp. a C. alatti egyesség levelet, mely szerint néh. Jeszenszky-Horváth Klára két leá­nyainak, gróf Révay-Jeszen^zky Annának, és Hoffer­Jeszenszky Karolinának egyenkint 8000 frt határoztatott osztályrészül, és ezen öszvegre nézve a magnélküli elha­lálozás esetére az összes családtagok kölcsönös örökösödése is határozottan kiköttetett, 1856. márt. 11-én kelt, J. a. be­csatolt, és nem kifogásolt levele által most is fenállónak tényleg beismervén; — más részről azon állítását, hogy a kötelezett 8000 írtból néh. Hoffer-Jeszenszky Karolinának a C. alatti egyesség ellenére, mely szerint a kötelezett tő­kék a főági örökösöknél voltak maradandók, sezek csakis a kamatokat fizetni köteleztettek, 800 frt kiszolgáltatott volna, kellőleg nem bizonyítván, — ezen okoknál fogva a lur. it. táblaitélete érdemileg helybenhagyatik; tekintve azonban, hogy a C. alatti egyeség levél 1805. aug. 26-án kelt, s így a kötelezett összeg a scalaris kiszfimitás alá

Next

/
Thumbnails
Contents