Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 71. szám

Pest, 1865. kedd szept. 12. 71. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A büntető bírósági illetőség. — Az 1836. 14. szerinti sommás osztoztn 6 igyékbenf sat. — Jogeset. —Kur. Ítélet. — Udv. rendelet. — Hiv. tudniv. _ i-.iifj.jS;;- 11—rt ''QM vös i }\íiílíi j /-'\ I >>—t—v—1—.i'< • 1 .J'1 L. .Ild i ~. - J.ljl/l V " íiaÖ'lifí Iíj i 3 (1 '['! fl S 8 1 <j ] i- I r< ' f • j) c Ő "I A büntető bírósági illetőség. Csacskó Imre kir. táblai ülnök úrtól. (Folytatás). A vádlott eredete, születési helye szerinti bírósági illetőség abban állna, hogy vádlott a vizsgálat és elitéltetése végett azon bírósághoz küldessék, melynek területén született. Ha a vádlott más távolabb eső bíróságnak területén követte el a vizsgálandó s ítélendő büntettet, akkor ezen bírói illetőség ellen is több, a fent­előadottakkal ugyanazonos érvek szólanak. A vádlottnak eredete, születési helye csak akkor vehető méltó figye­lembe, ha a közbiztonság azt javasolja, hogy az bünteté­sének kiszenvedése után eredete helyére visszautasitassék. Az elfogatásszerinti bírósági illetőség­nél a vádlott azon bíróság által vétetik vizsgálat alá és Ítéltetik el, melynek területén elfogatott. Itt szinte lehetséges, h">gy a vádlott ugyanazon bíróságnak terüle­tén fogatik el, melyen a büntettet elkövette, vagy másén. Az előbbi esetben az elfogatás és bűntett elkövetése sze­rinti biróság ugyanegy leend, az utóbbiban pedig attól különböző, a tett elkövetésének helyétől távolabb álló. Ha a vádlott n e m lakik egyszersmind azon területen, melynek bírósága által elfogatott: akkor el­esnek az eljáró biróság részéről reá nézve valami kedve­zést, részrehajlást igérő mindazon viszonyok és körülmé­nyek, melyek a lakás szerinti bíróságnál megvannak, és az eljáró biróra befolyással lehetnek, mint már előadatott. Vannak mégis czélszerüségi tekintetek, melyek azt ajánlják, ho^j'' a vádlott elleni büntetőeljárás n e az el­fogatási, hanem inkább a bűntett elköve­tése szerinti biróság által teljesítessék, és ezek a bűntett­nek helyétöli távolságot tekintve ugyanazok, melyeket a lakás szerinti bírói illetőségnél előadtunk, és melyek ré­szint a bűntett tárgyi és alanyi tényálladékának felderí­tésére, részint az idő és költség kímélésre, a büntetés vég­rehajtása általi példaadásra, a büntettektőli elrettentésre, s igy közvetve a közbiztonság helyreállítására és fentar­tására vonatkoznak. — Itt is czélszeiübb leend a befoga­tott gyanúst azon büntető bíróságnak adni át, melynek területén a bünteti, melyre nézve a befogatolt ellen ala­pos gyanú okok merültek fel, véghezvitetett. A bűntett elkövetésének helye szerinti biró­ság mellett szólnak mindazon érvek, melyeket már kü­lönösen a 1 a k á s szerinti birósági illetőségnek vizsgála­tánál előadtunk, mint: hogy a büntető eljárás gyorsabb és mind a tárgyi, mind az alanyi tényálladék megállapí­tására nézve biztosabb; a tanuk kihallgatását illetőleg czélravezetőbb5 nagyobb idő és költség kimélettel jár, a sértett jogérzelet kiengeszteli, a megzavart, közbiztonsá­got jobban helyreállítja; a biróság saját érdeke is azt buzgóbb eljárásra ösztönzi és hogy inkább remélhető, mi­szerint a biróság részrehajlás nélkül fog eljárni. Figyelmet érdemel még, hogy a megkeresés folytán teljesített vizsgálat nem fog oly gyorsan és biz­tosan haladni, mintha azt a bűntett elkövetési he­lye szerinti biróság eszközlendi; mert a vizsgálat folyama alatt gyakran megtörténik, hogy a vizsgálóbírónak a vizsgálatnak pótlása, és mikénti folytatása iránt utasítá­sokat kell adni, mi, valamint a kölcsönös levelezések, s irományok átküldözései nagy időveszteséggel összekapcsol­vák. De ha a vizsgálat tökéletesen be is fejeztetett, az ügy végeldöntésének alapossága azt kívánja, hogy a vádlott és a tanuk a végtárgyaláskor, s az ekkor eszköz­lendő h i tel es it é s k 0 r az ítélendő biróság előtt szemé­lyesen megjelenjenek , kihallgattassanak , egymással szembesitessenek; szóval: az egész bizonyitási eljárás mind a bűntett tárgyi, mind alanyi tényálladékát illetőleg az ítélendő biróság előtt történjék, s ez által a birósági ta­gok oly állapotba helyeztessenek, miszerint a kérdéses bűntettnek körülményeiről maguknak alapos tudomást közvetlenül, azaz: saját tapasztalásuk által szerezhessenek. A végtárgyalás közben a kérdéses bűntettnek bővebb felderítése végett szükségesnek mutatkozhatik uj tanuknak kihallgatása, körülményesebb birói szemlének eszközlése, valami szakértőnek a bűntett szinhelyérei kiküldése sat.; mindezek g yo rsab b an, és czélszerübben fognak eszközöltethetni ott, hol a bűntett elkövetésének helye szerinti biróság jár el, mint sem, ha az itélő biróság más levén, a hoszadalmas megkeresésekhez folyamodni kény­telen ; mert az a kihallgatandó tanút azonnal maga eleibe idézheti, a szemle teljesitésére maga kimehet, vagy biró­sági tagot kiküldhet, ugy szakértőt is, ki a bíróságnak szóval előadhatja az észlelteket, sat. Megtörtén hetik az is, hogy az Ítélendő törvényszék a végtárgyalás alkalmával valami körülmény iránt fel­világosítást akar a vizsgálóbírótól, például: hogy miképen, ki előtt történt különösen a vádlottnak kihallgatása (talán előbb beismerő, később tagadó vallo­mása); minő viseletet tanúsított akkor a vádlott; a kihall­gatási jegyzőkönyvben foglaltakra nézve valami kétség támadhat, mi iránt a vizsgálóbírótól felvilágosítás kíván­tatik, sat. Minlez gyorsabban és czélszerübben történhe­tik, ha mind a vizsgálat, mind az elitélés körül a bűntett elkövetési helye szerinti biróság jár el. Mindezek oda mu­tatnak, hogy mind gyorsabb, mind biztosabb eljárás te­kintetéből czélszerűbb, ha a bűntett elkövetésének helye szerinti biróság az illető vizsgáló és itélő bíró egyszersmind, mint akár a vádlott lakása, eredete, vagy elfogatása szerinti. A bűntett elkövetési helye szerinti birói illetőségre nézve két eset érdemel különös figyelmet, az egyik: midőn a bűntett a két birósági területnek határán vi­tet e 11 v égb e, s ennélfogva kétség támadhat az iránt, vájjon a bűntett melyiknek területén követtetett el? Ez esetben czélszerü leend a vizsgálatnak folytatását és befe­jezését, valamint az Ítélethozatalt ama bíróságra hagyni, ! melyik a vizsgálatot előbb megk ezdette; ha pedig a 70

Next

/
Thumbnails
Contents