Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 5. szám

Pest, 1865. kedd január 17. 5. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. IV. — Úrbéri jogeset. — Kuriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. IV. Egyik legtöbb s leglényegesb kifogás, mely az ügyvédség felszabadítása ellen, az ügyvédi kormány ki­nevezés mellett lelhozatik, abban áll, mikép az ügyvédi szabadság mellett, az ügyvédek száma oly nagyra emel­kedik, mely nem lehet hasznos, sem az igazságszolgálta­tás magasb czéljainak, sem a társalom egyéb ér­dekeinek. Ez hazánkban, illetőleg Austriában is a legkiválóbb ellenvetés. És pedig oly tokon, mikép még azoktól is, kik a kormány k ineveztetést legtávolabbról sem helyeselhe­tik, napjainkban gyakran halljuk a panaszt, az ügyvédek túlságos elszaporodása ellen. Az ügyvédek nagy száma — mondatik, ') a szabad­ság ellenei által — igen károssá fejlődik ki a törvénykezés tökélyére, s veszélyessé a jogbiztoságra is. A nagy szám miatt csak kevesen lehetnek kedvezőbb anyagi helyzet­ben ; miért a nagyobb rész, mely nem oly szerencsés szá­mos és gazdag cliensekkel dicsekedhetni, kényszerítve van minden módot elkövetni kereset előállítására. Minden alkalmat s ármányt í'elhasználandnak, hogy a polgárokat peres viszályba keverjék, mi nekik jövedelmet nyújtson. Sokan ugyanezen szükségből tilos, vagy legalább kevésbé becsületes eszközökhöz is nyúlnak. Egy nagv rész üzérekké aljasul, kik az alkuszoktól miben sem különböznek. Es hogy ezek a szellemi önkiképzésre, a tudomány színvo­nalán való önfentartásra, a drága segédeszközök beszerzé­sére, képesek nem lehetnek, természetes; mi azután leg­hátrányosb viszhatással van a törvénykezés kifejlődésére, de a felek érdekeinek kellő képviselésére s biztosítá­sára is. Mi részünkről azonban nem találhatjuk e bajokat olyaknak, melyek a szabadságras jogbiztosságra olyvég­hetlenül veszélyes ügyvéd kinevezési intézményt igazol­hatnák. Mert mellőzve, mikép a társalomban nincs osz­tály, nincs kereset, melyhez visszaélések s kinövések ne párosulnának, mellőzve, hogy lehetetlen helyeselni s védeni oly államelvet, mely az állam gyámkodást odáig terjessze, hogy még a magánosok jogvédői iránt is gon­doskodjék ; mellőzve mikép józanul senkiről sem feltéte­lezhetni, hogy minden alap nélkül perekbe magátdöntetni engedhetné, s hogy ha ezt teszi, ennek kívüle más oka lehetne; mellőzve mikép a rászedések ellen törvények, a kevéssé erkölcsös s becsületes eljárás ellen pedig a testü­leti felügyelet s fegyelem nyújtanak biztosítékot; mel­lőzve mikép semmi kereset ágnál sem lehet a kis s nagy jövedelmezés, szegény s vagyonos állás közti szomorú ]) Erre hivatkozik nevezetesen a b a d e n i 1862-i kormány javaslat; továbbá a porosz szaklap Preuss. Gerichtszei­tung. 1861. 5. 6. BZ. különbségeket megszüntetni, nem különösen a számkorlá­tozás által az ügyvédeknél, minthogy a mellett is vagy is épen a mellett szükségkép van mindig egy nagy tömeg szomorú, szegényes, úgyszólván napszámosi helyzetben, t. i. az ügyvédi segédek, fogalmazók tömege, kik okleve­let nyertek, de nem ügykódhetést is; kik épen azértleg­kevesbé sincsenek az önálló de kevés keresetű ügyvédek­nél kedvezőbb s anyagilag önállóbb helyzetben — mel­lőzve végre azt, mikép az ügyvédi zárt kör mellett a zugprókátorok vagy is irkászok gombaként jönnek elő nagy számmal, mi a jogbiztosságra sokkal veszélyesebb 2); tehát hogy az annyira rettegett s gyűlölt proletariátus az ügyvédi egyedáruságnál is nagy mértékben kifejlődik, mellőzve mindezeket, a szabad verseny, melyet az ügyvédi nagyobb szám terefit, épen nem mutatkozik előttünk a köztapasztalat szerffct hátrányosnak. Az különösen nagy figyelmet érdemel, mikép a na­gyobb, korlátlan ügyvédi szám, a hatalom s hatalmasok ellenében, sokkal nagyobb biztosítékot nyújt, mint a zárt­ki rü testület, melyet a kinevezés teremt. 3) Természetes ugyanis, miszerint oly ügyekben, melyek a hatalmasokat, akár politikai, akár magánjogi érdekekből közelebbről ér­deklik, azoknak könnyen sikerülhet a kis számot, előnyök, vagy terrorizálás által lekenyerezni; míg ez nagyobb számnál alig, vagy ritkán kivihető. Erre saját jogéletünk is számos példákat nyújthat, midőn bizonyos vidékeken, hol az ügyvédi szám mindig csekélyebb, nem lehetett az illetőnek ügyvédet találni, a mikor bizonyos dinasták ellen kellett volna fellépni. *) Maga ezen tény is eléggé megfejti, miért védik a hatalom emberei az ügyvédi kinevezést s azzal járó szám korlátoltságot. Mert t. i. az a hatalmasok visszaéléseinek s önkényének megmentésére kedvezőbb. De átalában az egész, jogsegélyt kereső közönség, több előnyt s biztosítékot találhat a szabadság rendsze­*) Ezt fejezé ki különösen 1848-b. a béosi legfelsőbb tör­vényszék jelentéstételében. A mint a zug irkászok, s az ügy­véd segédek állapotja miatt számosak is Austriában a pa­naszok. 3)Angliábanaz előbbi századokban, midőn az önkény, a hatalom erőszakoskodásai még ottan is féktelenkedtek, a nemzet jogainak védői közt az ügyvédek a legelsők s legbátrabbak közé tartoztak. Ennek a franczia ügyvédek napjainkban is fényes jeleit adják — a Cesarismus kihágásai ellenében, a nemzeti szabadság érdekében. *) Ez áll különösen, midőn nem magánjogi, hanem bűnvádi tények s panaszok fordulnak elő, melyek ily körökben különösen bántalmazások, nőcsábitások stb. által nem ritkán idéztetnek elő legújabban nevezetes végrendeleti hamisítások is. 5

Next

/
Thumbnails
Contents