Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 65. szám

Pest, 1865. kedd auguszt. 22. 65. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A semmiségi panasz kérdéséhez. — Jogeset. — Kur. ítéletek — Hiv. tudniv. A semmiségi panasz kérdéséhez. O 11 i k Pál ügyvéd úrtól. E lapok f. é. 58. számában Külley Ede váltótörvényszéki ülnök ur ritka szakavatottsággal fejtegette, hogy ha a váltófeltörvényszék az első bíróság határozatát helybenhagyva, az által a semmiségi panaszt félrevetette, törvényeink szerint további semmiségi panasznak nincs helye, természetes, azon esetet kivéve, ha maga a váltófeltörvényszék sem tartotta meg a törvényes formákat határozatának hozatala alkalmával. Az eset, melyet közleni akarok, azért érdekes, mivel ezen, törvényeinkben gyökerező s átalánosan elismert elv mellőztetett. Ugyanis: Váltójogi végrehajtás utján lefoglalt H. F. és E. háza 1862-iki nov. 27-én nyilvános árverésnek kitétetvén, azt T. Gy. mint a legtöbbet igérő 500 frtért megvette. Ezen vevő azonban a vételárt az árverési feltételek által kiszabott időben meg nem fizetvén, a végrehajtató fél 3863. július havában 1303. sz. a. az ideigl. törvk. szab. 143. §. alapján uj árverésért folyamodott, mely el is rendeltetett következő végzéssel: „T. Gy. m. é. nov. 27-én megvett H. F. és E. házának árát sem f. é. febr. végéig, sem pedig az 1009. sz. a. neki újonnan kitüzütt s jun. 28-án lejárt nap alatt le nem fizetvén, s igy az árverési feltételeket meg nem tartván, folyamodók kérelmére a 636 telekkönyv lapján jegyzett ™- sz. a. háznak s tartozandóságainak uj árverezése, a törv. szabály 143. §-a értelmében f. é. aug. 29-én d. e. 10 órára kitüzetik, s dobszó és ediktumok által nyilvánitandó; miről folyamodók, T. Gy. és H. hitvesek külön felzeteken értesitendők. Selmeczen 1863. jul. 10-én t. törvényszékből. V. s. k." Ezen végzés ellen a felfolyamodás be nem adatván, a végzésben kitűzött határnapon aug. 29-én a ház eladatott 200 frtért, ugy hogy az első vevőnek 300 frtot pótolni kellett volna, mitől ez megijedvén, felfolyamodást és semmiségi panaszt nyújtott be a már véghez vitt árverés megsemmisítése iránt, s időközben az általa ígért 500 frt vételárt a bírói kézbe letette. Ezen felfolyamodás következtében a periratok a váltófeltörvényszékhez fel terjesztetvén, ez az első vevő veszteségére aug. 29-én megtartott árverést helybenhagyta következő végzéssel: „A fel folyamodásnak és semmiségi panasznak hely nem adatván, Selmeczvárosa törvényszékének m. é. jul. 10-én 1303. sz. a. kelt árverést rendelő végzése, és az annak alapján m. é. aug. 29-én teljesített végrehajtási eljárás helybenhagyatik; mert folyamodó a végrehajtó bíróságnak m. é. jul. 10-én 1303. sz. a. az ideigl. törv. szabályok 143. §. értelmében, tehát az ő veszélyére rendelt árverési végzése ellen törvényes idő alatt perorvoslattal nem élvén, igy azon ujabb árverést rendelő végzés jogerőre emelkedvén, — folyamodónak az ezen végzés ellen kifogása bírói figyelembe nem vétethetett; az árverési eljárás ellen emelt panasza pedig félre vetendő volt azért mert a fent idézett törvény súlyát folyamodó mint késedéi mes vevő viselni tartozik, s igy az árverésnak reá nézve terhes eredményét csak saját hibájának tulaj donithatja, egy magasabb vendégnek Selmeczvárosában az árverés napjáni megjelenése pedig az árverés megtartását nem akadályozhatta, de különben is a végrehajtási eljárás ellen semmiségi ok fenn nem forog." Ezen váltófeltörvényszéki végzés ellen az első vevő T. Gy. első felfolyamodásában előadott okoknál fogva újra felfolyamodván, a Hétszem. tábla daczára annak, hogy a váltófeltörvszék az e. b. határozatát s annak következtében aug. 29-én megtartott árverést helybenhagyta, ezen végrehajtási ügyet harmadbirósági vizsgálat alá vette, és á kérdéses árverést megsemmisítette következő végzéssel : „A kir. Hétszem. táblának váltóosztálya f. évi jun. 10-én 235. sz. a. W. K. és S. H. F. és neje született V. E. elleni váltójogi végrehajtási ügyében, — melyben Selmeczvárosa törvényszéke 1863. jul. 10-én 1303. sz. alatt hozott végzésével, az árverési feltételeknek, az első vevő T. Gy. által lett meg nem tartása miatt, T. Gy. veszélyére ujabb árverést rendelt, és azt 1863. aug. 29-én foganatosította is, és a váltófeltörvényszék, T. Gy. által benyújtott semmiségi panaszszal összekötött folyamodás folytán 1864. apr. 12-én 1418. sz. a. hozott végzése szerint, az e. b. fentebbi végzését, és árverési eljárást helybenhagyta, ezen feltörvényszéki végzés ellen ugyan Turkovits György által közbevetett folyamodás folytán, — a jelen árverési, s egyszersmind telekkönyvi ügyet az ideigl. törvénykezési szabályok 153 szakasza alapján harmadbirósági vizsgálat alá vévén, a fenérintett feltürvényszéki végzésnek, az árverési eljárást helybenhagyó részét megváltoztatta, és az 1863. aug. 29-én teljesített árverést azon oknál fogva, mert az az ideigl. türv szabályok 143. szakasza rendelete mellőzésével hirlapilag meghirdetve nem volt, — megsemmisítette ; és miután azután időközben az elsőárverési vevő T. Gy., az első árverési vételárt, a bíróságnál az ügyiratok szerint már lefizette, ez úttal egy ujabb árverési eljárást nem rendelt, henem az első bíróságot oda utasította, hogy azon kérdés felett, váljon a dolog jelen állásában még egy ujabbi szabályszerű árverés megtartása szükséges-e? az érdeklett felek rüvidleges meghallgatása mellett ujabban határozzon. Miről is ezen szab. kir. városi törvényszék a folyó évi apr. 28-án 581. sz. a. felterjesztett iratoknak •/. alatti visszacsatolása mellett további intézkedés végett tudomásba helyeztetik." Ezen esetből következőket tanulhatunk : 1) Minden fekvőségre rendelt árverés hirlapilag kihirdetendő, habár a fekvőség annyit sem ér, a mit a hirdetésért kell fizetni, a mi kissebb birtokoknál, költségkímélése okából eddig nálunk szokásban nem volt. 65