Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 63. szám

Pest, 1865. kedd auguszt. 15. 63. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Kültörvényhozási szemle. II. — További adatok törvénykezésünk jelen állapotjához. — Mi az oka annak, hogy az arányosító, tagositó és úrbéri rendező perek sat. — Kur. Ítéletek. — írod. értesitő. — Hiv. tudniv. Hül törvényhozási szemle. Büntetőjogi codificatió. (1860.—1862.) II. Németországban, daczára azon magas szellemi müvált9égnek, s a tudomány azon magas állásának, melyet népiségei főleg a jogszakban felmutatnak, azon intézmények, melyek a jog kifejlődést gyakorlatilag érvényesítenék, és a polgári szabadság biztosítékaivá alakitanák, igen lassan terjedeznek, és szilárdulnak ; minél természetesen egyes kormányaiknak szabadságellenes törekvéseik legfőbb tényezőkül szolgálnak. Ennek tulajdonítandó, mikép az 1848-iki szabadság mozgalmakra következett reactió, s gyűlöletes önkény-emelkedés folytán, nemcsak Szászországban és Auszt riában eltörültetett a jury intézmény; hanem ily szomorú jelenségeket a legújabb korszak is felmutathat; Lübekben 1861-ben elvettetett a jury terv s az 1862-iki szervezet csak törvénytudó, kormány kinevezésü bíróságokat ismer; igy ahesseni első kamara szinte elvetette 1861-ben az esküdtszékeket. — Ugyanannak tulajdonítandó azon nemcsak szabadságellenes, de átalában a jogbiztosságra rendkivül hátrányos irány is a német államok törvényhazásaiban, mely a jury hatáskörének káros összeszoritására törekszik, különösen a politikai és sajtó vétségeknek jury alóli kivonása, sa kinevezett bíróságok elébe hozatala által. Míg az 1857-iki oldenburgi rendszert kitűnően jellemzi azon vétségeknek a jury körében való megtartása; addig mint a a franczia mintájára készült porosz (1853-ban), hanovérai (1855-ben), braunschweigi (1859-ben), úgy hasonlóan az 1861-iki, később törvény erőre is emelt vürtembergi, 1860-iki h e s s e n i jury rendszerek is kivették a jury alól a politikai és sajtó vétségeket. Természetesen, mert a hatalom tulterjeszkedési törekvései, melyek a nemzeti élet szabadabb politikai kifejlődését s mozzanatait nem tűrhetik, azok legszigorúbb megfenyitését ezélozván, ennek a kormány kinevezés alá tartozó hatóságok mindig biztosabban fognak megfelelhetni. — Ellenben kedvező jelenség, mikép valamint a belgiumi törvényhozás — eltérve itt az alapjául szolgáló francziától — azokat a juryhez sorolta; ugy a legújabb baj o r törvények is hason elvet követnek.') Ezen törvények 1861-ből, melyek a birósági szervezetet s eljárási rendet az egész bajor államban egyöntetűvé tették, ugyanazokat a Pfalzra is kiterjesítvén, az itt előbb divatozott franczia rendszert más tekintetekben is javitották, midőn nevezetesen azon elv érvényesítését is kiterjesztették, hogy a jurynél a tény kérdés a jogitól szorosan elkülönözöttne 1 e gy e n, mi által az esküdtek hatásköre természetes határára emeltetik, azok igy nemcsak bizonyos száraz tények létét, megtörténtét igazolhatván, hanem a jogkérdésben is határozhatván, a menyiben az a bűnösségre vonatkozik, kimondhatva t. i. nemcsak azt, hogy bizonyos vádtények elkövettettek, hanem azt is, hogy e tények azon büntettet, vagy vétséget tartalmazzák, mely a vád tárgyát képezi. Ezen a juryt szükségkép megillető hatáskört, mellőzte mint a Porosz, ugy a revisió alá vett ]) Az 1861. törv. 31. cz. igy szól : ,.Die Schwurgerichte urtlieilen über allé Verbrechen, und iiber diejenigen Vergehen, welche mittels eines Preserzeugnisses begangen werden." és 1860-ban életbe lépett hanovérai törvény is, az esküdteket pusztán a tény kérdés eldöntésére szorítván, mi utóbbi államban sok panaszt idéz elő; mig ellenben Braun schweigbansOldenburgban átalános helyeslésre talál s legjobb eredményekre vezet azon törvényhozási irány, mely a tény s jogkérdés szoros elkülönitésének mellőzésében nyilvánul. A legújabbak közül még az 1861-iki hesseni; s 1862-iki vürtembergi sem emelkedett a jogkifejlődés színvonalára, mely sürgősen követeli, hogy a ténykérdés a jogi fogalmaktól erőszakkal s természetellenesen el ne szakitassék. Azon üdvös hatás, melyet Angliában az esküdteknek ebbeli hatásköre nyújt; s azon szomorú tapasztalatok, melyeket Francziaországban az ellenkező szül, midőn ennek folytán az esküdtekhez intézendő kérdések számtalan apró tényekre oszlanak, a kérdések igy tetemesen sokasodnak, s ez az esküdtek zavarbahozatalát, a figyelemnek a lényeges szemponttóli eltávolítását, a kérdések körüli számtalan összeütközéseket vonja maga után sat. nem volt elegendő, hogy nevezett törvényhozásokat az angol rendszer utánzására bírhassa. A viirtenbergi, s hesseni itt jó formán Öszhangzó nézetekből indul ki, az öszhangzás szabályaikban szembetűnő.2) A hesseni ezen elvét azzal indokolja, mikép oly kérdéseket, melyek a vádbüntény törvényi kellékei létele szerint alakitatnának, csak a törvénytudók által lehetnének megoldhatók *) — mit azonban Anglia és Eszakamerika, de már némely német államok joggyakorlata is eléggé megczáfolt. A jury rendszerben rendkivül nagy fontossággal bír az abbani működésre k é p e s i t e 11 e k meghatározása, és azoknak összeiratása, listájuk elkészítése. A bajor-Pfalzra kiterjesztett rendszerben a képesítés alapjául aCensusés Capacitások kelléke vétetett, az orleansok alatti franczia jegrendszer mintájára A baj or tőrvényhozás azonban szabadelvűnek tekinthető, midőn a Censust csák az összes egyenes adók 20 frt öszvegére emelte; mint Capacitásokat pedig az összes académiát sikerrel végzett művészeket, tudósokat, az egyetemet kellő bizonyítvánnyal végzetteket, polgármestereket, segédeiket s községi tanácsosokat bevette; kizárván egészen a szolgálatba levő fizetéses államhivatalnokokat s katonákat, mindennemű papokat, a jury székhelyén létező törvényszékek melletti ügyvédeket, 30 éven alóliakat, testileg —lelkileg képteleneket, s mindazokat, kik a tolvajság, csalás, sikkasztás, orgazdaság, hamisítás, büntette vagy vétségében elmarasztattak. vagy más esetekben a törvényben kijelölt polgári jogoktól megfosztattak. A 60 évesek pedig ezen kötelességtől magokat felmentethetik. — A uj b a d e n i rendszer *) A v ü r t e n b e r g i 362. art. rendeli. „Die Hauptfrage wird dahin gerichtet, ob sich der Angeklagle der Handlung, welehe den Gegenst and der Anklage bildet 6chuldig gemacht habé." „Di gesetzlichen Merkraale der strafbaren That, welche einer niclit allgemein bekannten RechtsbegriiT entlialten, sind, so weit thunlicli auf das entsprechende thatsáchliche Verhaltnis zurűck zuführen." A hesseni 351. art. pedig igy szól : „Di Fragen sind so weit ts gesehehen kann unter Vermeidung solcher Reclitsbegrifle, welche nioht eine allgemein bekannte, oder in dem gegebenen Falle unbestrittene Bedeutung habén, so zu fassen, das si von MSnnern, welche des Recht nicht kundig sind, mit Sieherheit beantwortet werden können." ') M o t i v e síi dera Entwurf der S t r a f p r o c e s o r d n u n g. Dár m s tadt. 1860 § 1(1. 63 Az elmaradt 62. számot részben most, részben jövő számnál pótoljuk. HzJUH