Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 56. szám

231 Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A Air. itélő táblán. 183. Szombathelyi Józsefnek — Fuchs Dávid elleni 475 írt 37'/g kr. szolgálati illetmény s járulékai iránti perében Ítéltetett: Alperes azt, hogy midőn ő 1863. szt. Mihály napkor felperesnek szerződés szerinti gazdatiszti működését teljesen megszüntette, felperest a követelt egy fertály évi béri járandóság illette, maga beismervén, azon körülmény pedig, hogy midőn felperes alperes által a szolgálattételtől elmozdittatott, felperes magát más helyre vonta, alperest felperes irányában a szerződési kötelezettség teljesitése alul nem mentesítvén; mindezeknél fogva alperes a B a. felszámított fertály évi szolgálati bérnek s azzal kapcsolatban lévő járandóságoknak, továbbá felp. részére 20 frtban megállapított perköltségeknek 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt eszközközlendő megfizetésében marasztatik; ellenben a 6. tételben 25 font marhahúsért számított 2 írt 50 kr. azon okból, minthogy felperes részéről, az ezen tételben foglalt illetménynek, az alperes által okruányilag igazolt kiszolgáltatása tagadtatott ugyan, de meg nem czáfoltatott, továbbá a 8. tételben marha tartás czime alatt követelt 72 frtot azon okból, minthogy felperes részéről az, hogy ő a legelő és istálló használatából alperes által eltiltatott volna, nemcsak nem igazoltatott, de nem is állíttatott, végre a 11. tételben lakás fejében igényelt 40 frtot azon okból, minthogy a felperes által 1863 szt. Mihályig használt lakást azon év végéig használatba venni felperes tetszésétől függött, meg nem ítéltetvén, felperes keresetének ezen részétől elmozditatik, — mihez képest az eljáró megyei törvényszék ítélete megváltoztatván, az iratok további sat. (1865. jun. 20-án 7306. sz. a. Előadó: Bovánkovits). 184. Eisner Luiza Heiner Mártonnénak mint felperesnek — Kiss Demeterné Kremniczer Katalin elleni 200 frtos perében Ítéltetett: Jóllehet a kere?et alapjául szolgáló •/. alatti kötelezvényen alperes férjének név aláírása valódiságát megtagadná, de miután a felek által 2. sz. és 2 NB. beperesitett okmányokoai némely aláírásokkal a kézirat ugyanazonossága hit alatt kihallgatott két szakértő vallomása szerint, a 3. szakértőnek eltérő nézete ellenében igazoltatnék, — egyébiránt pedig alperes azt : hogy néhai férje felperestőlboltbeli áruezikkeket vásárolt, perbeszédileg tagadásba sem vette, és ezen körülményeknél fogva, felperes keresetének támogatására félpróbát tevő bizonylatok léteznének, ugyanazért felperes részére a póthit oda ítéltetik, és ha felperes jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt a póthit letételre jelenkezik, és azt a kitűzendő határidőben leteszi akép: ,hogy a •/. a. kereseti adóslevélen levő aláirás néhai Kiss Demeter alp. férjének valóságossan saját kéz aláírása, és hogy tudta és a meggyőződése szerint nem hamis, s hogy az abban kötelezett 200 frtot alperes férje csakugyan felvette, de abból ez ideig mi sem fizettetett le" ez esetben alperes a keresetbe vett 200 frt tőke, annak és pedig 50 frt után 1863. szt. Iván hó 1-től, a 2-ik 50 frt után azon évi szt. Mihály hó 1-től, a 3-ik 50 frt után szintén azon évi Karácson hó 1-től, és végre 4-ik 50 frt után 1864. Böjtmás hó 1-től járó 6°/0 kamatai, és 18 frtra mérsékelt perköltség 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe melletti fizetésére köteleztetik; ellenben a póthit le nem tétele esetére a kereset alól felmentetik, és felperes 10 frt perköltség fizetésében a fentebbi joghatály alatt elmarasztatik, — ekép az eljáró bíróság ítélete megváltoztatván, a per sat (1865. szt. Iván hó 22-én 9177. sz, a. Elő.: Zsömböry). 185. Cserszky Péternek, gr. Eszterházy Ilona, mint néh. gr. Eszterházy József uradalmának özvegyi jogezim alatti birlalója és haszonélvezője ellen 9686 frt 37'/2 kr. s járulékai iránt indított, és az alperes grófné által perbe idézett gr. Eszterházy "Mihály, mint szavatos ellen kiterjesztett rendes szóbeli perében: ítéltetett: Tekintve, hogy a néh. gróf Eszterházy József birtokában volt, s annak halála után alperes grófnő birtokába jutott cseklészi, szempezi és szeli uradalmak, jelenleg alperes grófnő és a szavatosságra hivott gr. Eszterházy Mihály között birói ítélet folytán tettleg megosztva léteznek; — hogy tehát a szavatossági kereset tárgy alap nélkül nem szűkölködvén, a felett az e. b. az id. törv. szab. 87. §-hoz képest., a fó'úgygyel kapcsolatban helyesen hozott közös ítéletet, ezen oknál fogva a szavatosságra hivott alperes által emelt semmiségi panasznak hely nem adatván; — a szavatossági kérdés érdemére nézve: miután a perbeszédek szerint kétséget nem szenved, hogy a cseklészi uradalom, mely gr. Eszterházy Józ-ef után, jelenleg a szavatosságra hivott gr. birtokában van, hitbizományi jószág; — miután továbbá gr. Eszterházy József mint ezen hitbizomány korábbi birlalója, azt csak a javítások s a szükséges vagy hasznos beruházások erejéig terhelhette : alperes grófnő azonban a perben azt, hogy gr. Eszterházy József által ily javítások és beruházások tétettek volna, ki nem mutatta, — az általa felhozott azon körülményből pedig, hogy a cseklészi urodalom 2. NB. szerint a hitbizomány felállításakor csak 18000 frtot jövedelmezett, holott az ma 40000 frt jövedelmet hoz, — javításokra és beruházásokra következtetni annál kevésbé lehetne, mert ajövedelem emelkedése, a termékek árában közbejött változásoktól, s más egyéb körülményektől is függ: ezeknél fogva alperes grófnő felebbezésének nem, ellenben a szavatosságra hivott gr. felebbezésének hely adatván; — az eljáró megyei törvényszék itéléte, az alperes grófnő, és a szavatosságra hivott gróf között fenforgó kérdésre nézve megváltoztatik, s egyedül alperes grófnő köteleztetik az e. b. által felperesnek odaítélt 8003 frt 62 krt megfizetni. — A felperes és alperes között fenforgó kérdésben hozott e. b. ítélet nem felebbezett pontjaiban érintetlenül hagyatik, a felebbezett pontra nézve pedig, az abban felhozott indokokból helybenhagyatván , az iratok további sat. (1865. jun. 17-én 7713. sz. a. Előadó: Babos Kálm.ktb.). 186. Kállay Rudolfnak, Englander Jakab és felperesi szavatos Kállay Péter elleni 1164 frt 55 kr. iránti perében Ítéltetett: Másod rendű alperes Englander Jakab felperesnek egyenes adóssá nem lévén, — minthogy felpeies ezen alperes irányában azt, hogy Kállay Péter e. r. alperes által 1848. okt. 14-én kelt A. a. utalvány neki bemutattatott s általa elfogadtatott, vagy hogy a kereseti összeg iránt megintetett volna, nem igazolta, — sem azt, hogy azon okirat, melynek alapján Englander Jakab Kállay Péternek adóssá volt, felperesnek engedményeztetett volna, nem bizonyította; — Englander Jakabnak azon perbeli elismerése, hogy az utalvány keltekor Kállay Péternek még adósa volt, a felhívott, de neki be sem mutatott utalvány elfogadását, és a kereseti adósság elvállalását még magában nem foglalja, — valamint ebből kifolyólag az által, hogy Kállay Péternek teljes kielégittetését állítván, — miután az nem bizonyittatott, hogy Kállay Pétert helytelenül fizette volna ki — részéről csak felesleges bizonyíték ajánlásnak, a melyre azon-