Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 52. szám

214 zártuk el jogaiktól . . ." sat. — Azóta a magyar curia tekintélyes tagjai bevallák, hogy addig, mig a per vég stádiumaiban nyitva hagyott sok mellék-ajtót be nem falazzuk — nem lehet a törvénykezési eljárás poshadásig élet nélküli tespedésén segíteni! Igen korlátozó az ideigl. tkez. eljárás azon rendelkezése, mely szerint a végrehajtás első foka mindig csak a per birája által rendelhető el. Ez számtalan esetben igen tetemes hátráuynyal jár; mert azon idő alatt, mig a per birája a végzést meghozza, azt azután egy idegen törvényhatósághoz átteszi, ott a végrehajtás foganatosításával megbízandó — és sokszor egy napi távolságra lakó — közeg az utasítást megkapja: az adós öszves ingóit elidegenítheti, s ingatlanjait költött terhekkel halmozhatja el. Hisz ezen eljárás 8—14 napot vesz igénybe! — Miután a felperes az itéló bíróság bizonyítványával igazolta az Ítélet jogerőre emelkedését: meg kellene engedni a végrehajtást bármely bíróság előtt, hol adósának vagyona van, szorgalmazhatni. Ily jogosultság, miután a jogbiztosságot nem veszélyezteti, az oly életkérdésü törvénykezési gyorsaság érdekében rendesen minden előhaladottabb kül törvényhozás által meg van adva; igy nevezetesen Francziaországban a code de procedure civil — s majd minden német törvénykezési codexek által, sőt maga a szabadelvű előhaladottságról épen nem híresztelhető ideigl. osztrák perrendtartás által is. Nem is említem e helyütt a végrehajtás bemondásának kötelességét. Ezt alig lehetne jogilag igazolni. Megjárta hajdan a „beati p osside n te s-"féle elvek mellett; de ma — nincs értelme. Hátra volna még a kielégítési végrehajtás egy másik akadályáról, az igényperről szólani. De ez is oly fekély, melyen csak a kés segíthetne gyökeresen. Szigorúan kötelezni kellene a bíróságokat, miszerint az ily kér- : déseket a törvény által rendelt „legr ö vid e b b'- vagyis 1 sommás uton élőszóvali tárgyalás alapján intézzék el. Mai I eljárásunk mellett oly kedélyesen elnézi az alperes, hogy miként erőlködik, mint izzad hitelezője, mig a számtalan halasztási tárgyalás, tanúkihallgatás és ujabb tárgyalások után egy vagy másfél év alatt egy előtérbe tolt, és sokszor csak költött név ellen egy igénypert befejeznie sikerül ; s ez befejeztetvén — ugyanezen munkát egy másik ellen ismét újra kezdi. Igenis, magamnak volt esetem, hogy egy 200 frtos váltóügyben a lezálogolt ugyanazon ingókra egymásután két különböző egyén, egyazon jogczim alatt támasztott igényt, s tanukra hivatkozván, ezek kihallgatására négy kölönböző határidő tüzetett, s egyikre sem jelentek meg. Valószínűen, mert nem is léteztek ! s végül a biró ezek kihallgatását nem érhetvén el — a nélkül hozta ítéletét! — Ismétlem: az ily módon lehetséges huza-vonát kell megszüntetni az által, hogy az igényügyek a váltótörvény II. r. 172. §-a értelmében sommás uton intéztetnek el: s meg fog szűnni a viszketeg ily perekkel a bíróságokat elárasztani, s a végrehajtásokat megakasztani! Szóval: szóbeliség és ismét szóbeliség! ez azon formula, mely nyilvánossággal párosulva, meghozná azon megnyugtatást, melynek hiánya mindig az állapotok bizonytalanságát, abnormitását jelzi. Visszatérve tettleges viszonyainkra, s a fenálló törvények mellett valósitható jobbításokra, nézetem szerint szükségeltetnék hogy: a) Különitessék el a szorosan vettbirói, bíráskodási teendők tárgya a törvénykezés mechanicumától. Bizassék t. i. a keresetek, halasztási jegyzőkönyvek, s egyéb periratok feletti határidők kitűzése, leltározás, s hasonló tárgyak elintézése a pertárra a pertárnok felelőssége alatt; s az előadói személyzet végezze a szorosan vett birói teendőket, tanúkihallgatást, szemléket, per- és telekkönyvi előadásokat sat. b) Mindazon kérdések, melyeket törvényeink a valóságos szóbeli útra utasítottak, mint: igényperek, sommás keresetek-, továbbá, melyeknek szóval tárgyalása nincs kizárva, minők: a birói illetőség, perut — tárgyaltassanak élőszóval, s intéztessenek el ez uton. c) E czélból állitassék fel egy senatus, melynek tegjai — mentesek lévén egyéb referádáktól — naponta üléseket tartand a szóbeli ügyek elintézése végett. Ha ekkép nem is mindent, de mindenesetre sokat fognánk elérni; mert az időt és erőt elforgácsoló gépies munkától a birói személyzet megkíméltetvén, több ideje van saját munkáinak alapos végezésére; a szóbeli ügyekre felhívott tanács a gyakorlat által képessé válik azon ügyeknek, melyek elébe tartoznak, gyors és biztos áttekintésére s elintézésére, miáltal a mellékes kérdések — melyek most az előadó személyzet legtöbb idejét emésztik fel — nem válnak hónapokat sőt éveket igénybevevő formális perekké. Továbbá az előadók végezvén a bizonyítási eljárásokat, a perek vitapontjaival már a per folytán megismerkednek, s könnyebben és alaposabban fognak a vita szellemébe, a tényállás valódiságába behatni, s igazságos Ítéletet gyorsabban hozhatni. Végül a pertári teendőkszaporodtával kellend ugyan az ottani személyzetet is erősbiteni, de ez nem igényel oly pénzerőt, mintha a fogalmi szak személyzete szaporitatik; s a pertári azon teendőkre, mint határidők kitűzése, melyekkel munkája szaporodnék, különben is léteznek nyomtatványok, melyeket csak ki kell töltenie. A ki jobbat tud, ajánljon jobbat. Jogeset. Tulajdonjogi ügy. (Vége). Ezekután Zalamegye törvényszéke 1864. jun. 15-én 4625. sz a. hozott Ítélettel alperest a kereseti földterület átbocsátásában, továbbá annak 24 frt haszonvétele, a viszszahelyezési perben felp. által fizetett 30 frt 46 kr. költség megtérítésében, és a jelenlegi perköltségekben elmarasztalta. Mert felp. a keresetlevélhez A. sz.a. csatoltörök eladási levelek, illetőleg csere-szerződés által igazolta, hogy a Hertelendy-féle ortnándlaki birtok 1855. apr. 16. Nöthig Ferencz által gr. Vasquez Lajosnak örök tulajdoni joggal eladatott, s hogy Vasquez Lajos és felp. közt 1857. márt. 29-én kelt adás-vevési, illetőleg csere-szerződés szerint a gr. Vasquez Lajost illető Hertelendy-féle ormándlaki birtok felperesre tulajdonilag átruháztatott, különösen pedig a. C. a. tagositási földkönyv kivonatával tanúsíttatott, hogy a 130. h. r. sz. a. 1750 • öl kiterjedésben felvett birtok Hertelendy Károly tulajdonát képezte, s mint ilyen nyilvánosan benfoglaltatik, s e szerint felp. a kérdéses birtokhoz tulajdoni jogczimét kétségtelenül beigazolta, alp. pedig a kereseti birtokra nemcsak felperesnél erősebb, de semmi jogczimét ki nem mutatott; mert a tanúvallomások nem a tulajdont, hanem csak a birtoklást igazolják, mi is alperesnek a tulajdonhoz jogczimét nem nyújt. A tulajdon igazolásául felhozott örök adásvevési szerződés a kérdéses birtokra nem alkalmazható, mert azt, hogy alp. azon okmányban foglalt ügyletnél fogva tekintendő a kereseti föld tulajdonosának, felperes