Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 51. szám

211 Egyébiránt megjegyzi, hogy azon birtokból, melyet gr. Vasquez Nöthig Ferencztől megvett s egy részt elidegenit­hetett, nem következik, hogy ha felperesnek ezen birto­kot eladta is, ebben a kérdéses 130. h. r. sz. a. föld is va­lósággal átadatott. Ennek támogatására becsatolja alperes a 2. sz. a. visszahelyezési perben eszközlött tanúvallomá­sokat, melyekből kitetszik, hogy sem felp. sem elődje ezen földet nem birták, hanem alp. birja azt 5 év óta, ezen idő alatt felperesnek elég ideje lett volna igényét érvé­nyesiteni. A kereset leszállítandó még azért is, mert alp. összes birtokát még 1862. jan. 8-án Glavák Józsefnek el­adván, azt többé nem birja, felp. tehát keresetével fordul­jon a jelenlegi birtokos ellen. Becsatol alp. 3. sz. a. egy örök bevalló levelet, mely küzte és Nöthig Ferencz közt 1855. apr. 16-án ugyanakkor létesült, midőn az A. a. szer­ződés Nöthig és gr. Vasquez közt létrejött, melyből kitű­nik, hogy gr. Vasquez a kérdéses s az A. a. szerződésbe tévedésből becsúszott 130. h. r. sz. a. föld birtokába nem jutott, mert a 3. sz. a szerint mindazon földek, melyek az A. a. kelte előtt alp. birtokában voltak, a gr. Vasquez által is elfo­gadott örök bevallás szerint birtokában meghagyattak. Végirat. A 2. sz. a. tanúvallomások, miután azok csak a használatra nézve tesznek bizonyságot, e perben pedig a tulajdonjogról van szó, mit pár évi használattal megszerezni nem lehet, e helyütt legkisebb figyelmet sem érdemelnek. Hasztalan állítja alp., hogy gr. Vasquez a kérdéses földet felperesnek át nem adta, mert ez az A. a. szerződésben világosan benfoglaltatik. A 3. és 4. sz. a. szerződések alp. mellett mit sem bizonyítanak, mert azok­ból valamely földnek a kereseti birtok részszeli azonos­sága távolról sem tűnik ki. Hasztalan állítja, hogy a kér­déses föld az általa is aláirt szerződésbe hibából vétetett föl, mert felp. a birtokczimet nemcsak közvetlen elődére nézve kimutatta, hanem felvitte és beigazolta azt egész az 1837-ben eszközlött tagosításig, a mely egyedüli czimet ké­pezhet az akkor ujon elhelyezett birtokrészletekre nézve. Ellen végi rátában alp. a már előadóikhoz ragaszkodik. (Vége követ.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétscemélyes táblán. 34. Özvegy Papp Pálné Manczi Évának — Dudás­Kismander Istvánné született Pap Erzsébet ellen hitbér s özvegyi jog iránt indított perében ítéltetett: Felperesnő hitbérét elhunyt férjének vagyonából alperes­nő mint annak örököse megfizetni tartozván — ellenben felperesnő azon kérelmének, hegy férje hagyatéka özve­gyi jognál fogva neki haszonélvezetre átadassék, elhunyt férjének erejében fenálló végrendelete ellen mondván: ezen okoknál fogva, mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatik, s mind hárombirósági perköltségek megszüntetése mellett — alperesnő köteleztetik felperesnőnek 20 írt hitbérét 15 nap alatt, különbeni végrehajtással is szorithatólagaPapp Pál utáni örökség erejéig kifizetni. Megváltoztatván ek­képen mindkét alsó bíróság ítélete, a periratok további törvényszerű intézkedés végett az eljáró városi törvény­székhez visszaküldetni rendeltetnek. (388. sz. a.). A kir. itélő táblán. 168. Freund M. fiai kereskedőczégnek — Stern Ja­kab elleni 1298 frt 29 kr. iránti perében Ítéltetett: Az alp. részéről be lévén ismerve: hogy a felperes keres­kedői czégtől kapott áruk vételára fejében fogadta el a kereseti váltókat, s hogy azok betáblázása ellen nem élt jogorvoslattal, miután ezen előre bocsátottak szerint a fel­peresek mellett teljes bizonyságot tevő váltólevelek elle­nében az alperes által a váltóbeli követelések történt ki­fizetésének begyőzéseül 2. és 4. sz. a. beperesitett, felpe­resek részéről kifogás alá vett számlák és a 23. számú le­vél még csak fél próba erejű bizonyltoknak sem volná­nak tekinthetők, mert azon felül, hogy egyikük sincsen a szóbanforgó váltókon alapuló követelésekre vonatkozásai, a 2. sz. a. számlának több rendbeli tételei még az időre nézve sem vágnak össze a kereset alapját tevő váltókkal, a 4. számmal jelöltben pedig sem az idő, de az érdeklett személynek neve sincs kitéve, s miután ennélfogva a pót­eskü egyátalában helyt nem foghatván, a főeskünek pe­dig azért, mert alp. nemcsak hogy felperest a bizonyítani kivánt ténykörülményekrei tekintettel kellően formulá­zott esküvel meg nem kínálta, sőt még a hit alatt kihall­gattatni kért egyént sem nevezte meg — helye nem le­hetvén, a váltói követelésnek még abetáblázás, és így már a kereset benyújtása előtt történtnek mondott kifizetése felperesi tagadás ellenében mi részben sem lett igázolva, az e. b. Ítéletnek megváltoztatása mellett alperes a kere­setbe vett 1298 pfrt 29 krnak vagyis 1363 oszt. ért. frt és 40;,/t kr. tőke összegnek, és az 1853. jan. 1-ső napjától számítandó 6°/^ késedelmi kamatok, valamint a 26 frt 23 krra mérsékelt felperesi perköltségeknek 15 nap alatti megfizetésében különbeni végrehajtás terhe mellett elma­rasztatnak, és az iratok sat. (1865. máj. 31-én 2893. sz. a. Elő.: Monaszterli). 169. Mánuel Lövinek — Sipiczky Mihály s érdek­társai elleni 321 frt s jár. iránti sommás szóbeli perében ítéltetett: Az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az albirósági Ítéletek a bírói illetőség és ügyutra nézve az A. a. okiratnak ezekre vonatkozó kikötése alap­ján helybenhagyatik; ellenben az ügy érdemét illetőleg, miután a kereset alapjául beperesitett A. a. okirat nyilvá­nos tartama szerint felperest a kereseti összeg csak azon feltétel alatt illethetné, ha a kérdéses kölcsönt ő eszköz­lötte volna ki; minthogy pedig valamely kölcsön kiesz­közlése a kölcsön valóságos kézhezvételére megkívánt minden nemű lépések, s munkálatok megtételét és ezek­kel járó költségek viselését foglalná magában, — felperes azonban azt, hogy ő mindazon munkálatokat s lépéseket megtette és mindazon költségeket fedezte volna, melyek az emiitett kölcsön valóságos kézhezvételére nélkülözhet­lenek voltak,maga sem állítja, — sőt saját beismerése, de az 1. és 2. sz a. okiratok szerint is egyedül egy folyamo­dást íratott, és nyújtott be a földhitel-intézethez, a többi szükséges teendőket pedig Fisser Lipót végezte, s az ezekre kivánt költségeket is alperesek maguk viselték; minde­zeknél fogva az albirósági ítéletek megváltoztatása mel­lett alperesek jelen kereset terhe alól felmentetnek, a per­költségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva köl­csönösen megszüntettnek, és a visszafoglalandók vissza­foglalása elrendeltetvén, az ügyiratok sat. (1865. május 3-án 8388. sz. a. Elő.: Haris ktb.)­170. Joannovics Ignáczné szül. Krisztics Sófia felpe­resnek — Joannovics György alp. ellen 1400 frt tőke s járulékai iránti perében ítéltetett: A felperesnő úgyis mint Szilárd nevű kiskorú fijának természet és tör­vényszerinti gyámja által beügyelt, és valódiságára nézve kifogástalanul hagyott A. a. okirattal teljesen lévén iga­zolva, miszerint alp. a keresetileg felemiitett szőlőt még 1862-ben 1400 frton megvásárolván, annak árát még az évben kifizetni Ígérkezett, sőt hogy a szőlőt általvévén, azt jelenleg is birja — nyíltan beismervén ; miután ezek szerint kétségtelen, hogy ez esetben nem puszta alku, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents