Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 39. szám

ICO A 7. tétel alatti Ítélet állítólag azért nem gyámolítja nézetemet, mert tisztelt ellenfelem szerint ezen ítéletből az derül ki: a) Hogy az arányosítás a közösökben lévén kérve, a postfundualis nemesi birtokot az alá vetni nem is lehetett. De, hogy a proportio a majorsági földekre is kéretett, — az ítélet ezen szavai „ac ratarum mann ge°metrica fiendam excisionem" tanúsítják. Mi b) a. még világosabb lesz. b) Hogy a puszta 5/(j része a felperes, Ve része alperesek részére — csak aránykulcsképpen állapíttatott meg. — Azonban, hogy a kulcs az egész határra értetett, az ítélet ezen szavai „clavi proportonis relate ad partém A 3/6 relate vero ad partes JJ. '/ö totiuspraediiactionalis — isthic quoque stabi1 i t a" bizonyítják. c) Hogy a közös legelő kérdésén sarkallott a per, mi természetesen tárgya az arányosításnak. — Holott a legeltetésre nézve csak a számszerinti arány megszabása volt kérve. d) Hogy azt, mire kellett a mérést elrendelni, kivenni nem lehet. — Sőt könnyű kivenni az ítéletből, hogy a határ 5/fi-át felperesnek, Ve-át alpereseknek kellett kimérni. — Mely törtszámokban meghatározott arányos felosztása, — egy egész határnak (tehát nemcsak a közösöknek) egészen lerontja bíráló ur azon nézetét, mintha a majorságiak soha az arányosítás tárgyai nem lettek volna. A 8. tétel alatti Ítélet — állítólag ellenem bizonyít az által, hogy abban a közös erdőből történt, és aránytalanul bírt irtványokról lévén szó, — ezek pedig a közösökhöz tartozván, ezen ítéletet — a majorsági földekre alkalmazni — nem lehet. — De miután az ítélet nemcsak az irtványokra, hanem minden extravillánumokra is kivan terjesztve, különben is a küzüsökből történt foglalások (mikről azonban ezen perben szó sem volt)— csak az 1836-iki törvényhozatala óta számittatnak a közösökhöz, és igy az előtt a majorsági magán birtokhoz tartoztak, és egyedül visszahelyezés utján támadtathattak meg, az ítélet — annyival inkább mellettem bizonyít, mert ellenfelem által hivatkozott hétszemélyes táblai Ítélet is, — csak átalánosságban emiitvén meg az 1715. törvényt, — arról — hogy mi tartozik az arányosság alá, nem határo zott, hanem a pert, ennek felderítése végett visszakül dötte. (Folyt. köv.). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 27. Papp Jánosnak —Szentandrásy Imre elleni viszszahelyezési perében ítéltetett: Jóllehet a vételutján megszerzett javaknak telekkönyvi átíratása a vevő tulajdonost, a még le nem járt haszonbéri szerződésnek önhatalmúlag való megszüntetésére az id. torv. szabályok 53. szakasza ellenére álalában véve fel nem jogosíthatja, — minthogy azonban jelen esetben, alp. a D. a. szóbeli kereset szerint, — a bérlet javakbani birtokon kívül létét önmaga elismervén, — azokbanivisszahelyeztetését és beruházásainak megtéríttet ését, még a panaszlott foglalás ideje előtt külön uton követelte, s e szerint a már külön törvény utján követelésbe vett bósleti javaknak vagy azok egyes tartozékainak önkéntes foglalás általi megtart hatásáról saját tette által lemondott, — mindezeknél fogva fenhagyatván alperesnek, felp. elleni lehető követeléseinek a már megkezdett per utján leendő érvényesítése, az ügy érdemére nézve a megye törvényszéknek ítélete hagyatik helyben, — a perköltségek azonban kölcsönösen megszűntéknek nyilváníttatnak. Ekként a kir. it. táblának ítélete megváltoztatván, a per további sat. (1865. márt. 17-én 3473. sz. a.). A kir. itélő táblán. 141. Auspiez Bernátnak, Fröhlich Vilmos alperes elleni perében ítéltetett: Alperes az A. a. felmuta tott okiratban a Rechnicz czég részére 8000 írtig hitelt nyitván, ezen összeg erejéig a nevezett czégért elvállalt jótállási kötelezettségét ingatlan javaira is bekebleztetvén, s az ekként zálogjogilag biztosított okmánynak, más kereskedő házra átruházhatását is megengedvén, — és igy a Rechnitz czéget arra, hogy ezzel 8000 frtot szerezzen, feljogosítván, az pedig, hogy az A. a. okirat a benfoglalt zálogjoggal együtt az abban megnevezett Rechnicz Lipót, mint a Rechnicz czég főnöke által Weisz testvérekre, ezáltal pedig felperesre — a 8000 frt értékének kifizetése mellett átruháztatott, a B. és C. a. okiratokkal igazolva lévén; ezeknél fogva alperes, az első bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, a kereseti 8000 frt tőkének, jelen per kezdetétől, vagyis 1862. július 25-től számítandó 6°/0 kamatainak s 25 frt perköltségeknek felperes részére 15 napok alatti kifizetésében elmarasztatik, behívott szavatosa Rechnicz Lipót elleni viszkereseti joga azonban fenhagyatik, és a felterjesztett periratok sat. (1865. márt. 9: 2636. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond). Hivatalos tudnivalók. A főmltgu Hétszem. tábla II. tanácsában máj. 19-én s köv. napokon előadatnak: Kosztolányi Ferdinánd és érdektársai — Kosztolányi József e. oldalagos örökösödés. Elő.: Beöthy ktb. Szathmáry Rudolfné — Beznák Béláné és Ficzek József közgyáni e. adósság. Stcin Izrael — Özv. Mátyás Abrahámné e. házbóli kiköltöztetés. Kléh István — Laczkovits Miklós e. házbér. Fazekas Mátyás — Fazekas Teréz s Erzsébet e. öröklésbőli kizárás. Csap József — gr. Viozay Héder e. végrehajtás. Petbő szül. Gombos Zsuzsánna — Gombos szül. Mészáros Sára e. végrehajtás. Fleisclier Mária — Politzer József e. igényper. Csere József ügyvéd felfolyamodása nyelvváltsági büntetés e. Okenfuss Ferencz hagyatéki ügye. Elő.: Gedeon ktb. Sutus Sándor — Kócza Tóth István e. kárkövetelés. Básthy Sándor s neje — Grünhut Fülöp s neje e. 500 frt. özv. Végh Jánosné — Végh József e. birtok visszabocsájtás. Elő.: Lázár ktb. Bleyer Péter csődválasztmánya — Gulácsy Ferencz csődtömeggondnok e. számadás és biztosítás. Oláh Gábor — Gruber Józsefe, végrehajtás. Miskey Ferencz — Todeskó Jenitsek Erzsébet e. 106 frt vételár és 100 frt árkülönbség. Joanovits Lázár — Joanovits Miklós e. 3594 frt 45 kr. TurTerebes községe — Stark József s társai e. 684 frt 11 V» kr. Gruber József — Oláh Gábor e. 31 frt 50 kr. Revilyák Adám, János s András gyámsága —Hucskó Mihály e. \ telek. Sugár Jakab — Grossmann Manó e. haszonbér és kötbér. Ruttkay Karczag Mária — Tőkei János e- 607 frt 20 krnyi kár. E1 ő.: M a s i r e v i c h ktb Csődök : Bácsmegye törvényszéke Adamovich Sándor begecsi kereskedő ellen Bej. július 12—14. Perü. Ambrozovics Károly. — Somogymegye törvényszéke néhai Reiszner Jánosné kaposvári kereskedőnő hagyatéka e. Bej. jul. 3—5. Perü. Tevely Elek. FelelŐB szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Nyomatott Pesten IHGÖ. Kocsi Sándor állal (F.rhonj, Galc/vcty és Kocsi nyomdájában'). Halpiac: is al-dunasor sarkán, 9. sl. a.