Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 39. szám

A szakértők, rnint kiki könnyen beláthatja,e perben a legfontosb kivilágítási s bizonyítási tényezők közé tartoznak. Jelentőségét emeli, mikép oly szak tekintélyek, oly külföldön is elismert szaktudósok, mint Sztocsek, Thann, Say, Preisz hivattak vélemény adásra. Azért ezen egész véleményezést ÍIZ öszves kérdések s feleletekkel egész terjedelmükben adjuk. A szakértőkhöz (Thann, Say, Preisz s Nendtwichhez) következő kérdések tétettek: 1. Mely időszakban erősebb a légszesz tolulása , reggeli 7 órától esti 8-ig, vagy innen reggeli 7 óráig ? Felelet. Átalában a gáz nyomásának szabályozása a gáz-gyári igazgatóság tetszésétől függ. A helybeli gázgyárra nézve tudjuk azon feljegyzésekből, melyek szab. kir. Pestvárosa hatósága által tétettek, hogy a gáz nyomása akkor szok legnagyobb lenni, midőn az utczai lámpák meggyújtatnak; ezután a nyomás, megfelelőleg a fogyasztás csökkenésének, folyvást kisebbitetik, mig végre eléri azon legkisebb állását, melyen az utolsó lámpák eloltásától egész azon nap alkonyatáig megmarad. Tüzetesen az explósiót megelőző éjjelen át is igy volt; látszik ugyanis a gázgyár azon éjjeli nyomás táblájából, hogy az, legnagyobb volt jan. 7-én délután 4 és 5 óra között; 5 óra előtt a nyomás kisebbedvén, ezen ponttól éjfélig csekély hullámzásokat kivéve egyenlő maradt; azután pedig reggeli 6 óráig folyvást csökkent, mire ismét kissé emelkedvén, 8 órától fogva a közönséges legkisebb álláson megmaradt. Számokban kifejezve mutatja az emiitett tábla, hogy az esti 8 és reggeli 7 óra közti nyomásnak közép értéke megközelitőleg 1 angol hüvelyknyi volt. 2. Légszesz kiömléssel telt helyiségben meg élhet-e az ember ? Fel. Ez csakis a légszesz mennyiségétől függ, mely ha csekély, csupán kellemetlen, ha pedig nagy, akkor elkábulást és halált okoz. 3. Fellobbanhat-e a légszesz gyújtó láng hozzá járulása nélkül ? *) F e 1. A kiömlött légszesz gyújtó test hozzájárulása nélkül fel nem lobbanhat. 4. Egyenlő-e minden irányban, vagy egy oldalu-e azon romboló erő, — melyet légszesz fellobbanás okoz ? Fel. Egyenlő ellentállás mellett a fellobbanó légszesz romboló hatása is minden irányban egyenlő. 5 Légszeszlobbanás esetén nyomban elalszik-e a láng vagy tovább ég, mig a kiömlött légszesz mennyiség elfogy? F e 1. A levegővel kellő arányban kevert légszesz fellobbanás alkalmávali lángja azonnal elalszik, elalszik akkor is, ha kel lő aránynál kevesebb a légszesz; ha azonban a légszesz kellő aránynál többet tesz, akkor a fellobbanás után visszamaradó rész külső levegővel való érintkezésnél tovább éghet. 6. Légszeszlobbanás alkalmával meggyuladnak-e könnyen lángot fogó tárgyak, mint papiros és szalma ? különösen feltehető-e, hogy légszeszlobbanás a helyiségben létező világosszinü olaj festést meg nem barnitaná lángja által. Fel. Légszeszlobbanások rendesen tűzkárokat vonnak ugyan maguk után; minthogy azonban a levegővel kellő arányban kevert légszesz lángja igen múlékony, azért, *) Csudáljuk, hogy még ily kérdések tétele is szükségesnek mutatkozhatott. Vagy azoknál, kik ez ügy körül tényezőkként szerepeltek, lehet-éges lett volna kétely azon kérdés megoldása körül — mi iránt a phisica szabályainak kezdő tanulói is tiszta s határozott feleletet kell, hogy tudjanak adni? Szerk. habár könnyen gyúlékony tárgyakat megperzsel, nem következés, hogy papirost vagy szalma durvább részeit (különösen ha egyes levelek vagy szálak el nem állanak) meggyújtson, vagy hogy világos színezetű olajfestést megpörköljön; valószínű azonban, hogy mind ez megtörténik, ha a légszesz kellő aránynál nagyobb részét teszi a keveréknek; sőt ezen esetben korom kiválása következtében a falak is megfeketedhetnek. 7. Fellobbanás által szikrát szóróvá válik-e a légszesz lángja? Fel. A levegővel kevert légszesz lángja nem szikrát szóró. 8. Megtelhet-e egy 1674 köblábat tartalmazó helyiség esti 8 órától reggeli 7-ig egy alak és terjedelmére nézve zab szemhez hasonlító nyilásoa keresztül annyi légszeszszel, mely oly romboló erejű íellobbanást eredményezhessen, mint ez, mely Pesten f. évi jan. 8-án a váezi uton fekvő Muráti-féle házban történt? Fel. Arra, hogy a világító gáz eldurranása a lehető legnagyobb hatást gyakorolja, kívántatik, hogy az az illető helyiség térfogatának meg- közelítőleg l/- részét töltse be, a mi az itt tárgyalt esetben 239 köblábot tesz. Annak meghatározása végett, hogy kifolyhat-e ezen mennyiség 11 óra alatt oly nyíláson mely alakra s nagyságra egy zabszemhez hasonló, s az uralkodott nyomás alatt, kísérlet tétetett, s találtatott, hogy ily nyiláson az 1864-ki jan. 8-kát megelőző éjjelen át uralkodott 1 angol hüvelknyi közép nyomásnál legalább is 60 angol (hatvan) köbláb foly ki óránkint, mi esti 8 órától reggeli 7-ig, tehát 11 óra alatt legalább is 660 angol köblábot vagyis 591. 'b bécsi köblábot, azaz a legnagyobb hatásra megkívántató 239 köblábnak több mint kétszeresét eredményezi; mi által a hatás természetesen csökken. Egyébbiránt ki kell mondanunk, hogy mi a nyilás nagyságára vonatkozó adatot igen hiányosnak tekintjük, mert 1-ször, az emlékezet ily dolgokban nagyon csalhat, 2-szor, a zabszem maga is különféle nagyságú ; 3-szor, ilyféle nyílásnak keletkezését, erőszakos, sőt szándékos kül behatás nélküli keletkezését nem magyarázhatják. 9. Biztonság elleni-e romlott légszeszc3övezetnek sötétbeui javitása oly zárt helyiségben, hol lég^zesz kiömlés van? Fel. Oly helyiségbe, melyben gázkiömlés van, égő gyertyával vagy lámpással bemenni, annyira veszedelmes, hogy általános szabállyá lett a javításokkal foglalkozó munkásoknál, még azon helyeket is, melyeken sérülések vannak, nem lánggal, hanem szaglás által felkeresni, sőt a lánggal való felkeresés Párisban 1855-kioct. 27-én hatóságilag meg is tiltatott; a gáztársaságok pedig uj gyárak felállításánál oly helyeken, hol a közönség a gáz kezelését még nem ismeri, külön értesítéseket szoknak kibocsátani, melyekben a közönség a nyílásoknak lánggal való felkeresésétől intetik, s egyszersmind oda utasitatik,hogy gáz kifolyása esetében azonnal a főcsap elzárassék, ablakok és ajtók pedig kinyittassanak.*) Másrészről javítások eszközlése sötétben egyáltalán lehetetlen. 10. Feltehető-e, hogy a légszeszórának nyitott zárja, fellobbanás vagy reá szakadó tárgyak nyomása által bezáródjék ? különösen ha a csavarkulcs rajta van ? Fel. Ha a csavarkulcs a légszeszcsapon nincs, akkor annak reá eső tárgyak által való lezáródása lehetséges ugyan, hanem éppen nem valószínű. Ha pedig a csapfogantyújaraj taván, akkor annak *) Ennek — mint fent láttuk — a pesti gáztársulat is mindenben megfelelt. Szerk.