Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 38. szám

Pest, 1865. kedd május 16. 38. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartnlom : A pesti légszesztársulati bűnvádi per. — A közbirtokosságokban! arányos tagosítás kérdésében. — Hiv. tudniv. A pesti legszcsztársulati bűnvádi per. Mindenek előtt arra nézve,hogy a tárgyalás a Murátiféle házban történt fellobbanás vizsgálati ügyében nem volt nyilvános — megjegyzendő, hogy a városi törvényszék azon hitben van, hogy egy külön esetért, legyen az bármily közérdekű — önhatalmúlag — a fenálló törvényes gyakorlat ellenében, és az ez irányban m ár egy előbbi alkalommal felsőbb helyről vett utasítás után — kivételt tenni nem állott hatalmában. Más részről a városi törvényszék a neki megengedett határokon belől mindent megtett, hogy a felek minden jogosult kívánalma érvényesítethessék, figyelmeztetvén a felek képviselőit, de különösen a kárkövetelőket, nemcsak arra, hogy a tárgyaláson végig jelen lehetnek, hanem, hogy minden uton kezére járjanak a bíróságnak az igazság kiderítésében, megengedvén nekiek, hogy kérdéseket az elnökség utján a tanuk és szakértőkhez szabadon intézzenek; s a kárkövetelőknek, jogaik és igényeik érvényitésére oly tág tér nyittatott, hogy az eredmény a teljes nyilvánosság által is — mit különben a törvényszék jelen esetben csak sajnálattal kénytelenittetett a fentérintett okokból kizárni — nem foghatott más lenni, tekintve a tanubizonyitékot és szakértők véleményét, melyek az ügy eldöntésénél a biróra nézve egyedül lehettek elhatározók. Ezeknek előrebocsátása után áttérünk a vizsgálat s fokonkénti kifejlődésének ismertetésére. Mint tudva van, a fellobbanás multévi jan. 8-án reggeli % 8 órakor avácziuton fekvő Muráti-féleházban történt. A fellobbanás után közvetlen a főkapitány által a helyszínén eszközölt vizsgálatból kitűnik, hogy a fellobbanás Habern Mór bádogos boltjában vette eredetét, hogy annak 5 emberélet esett áldozatul, többen kisebb nagyobb mértékben megsebesüllek, a háznak a váczi utfelé levő része két ölnyi szél< sségben szét vettetett, s a szomszéd épületek ablakai nagyrészt összezúzattak. Miután a kapitányi jelentésben a fellobbanás légszesz hatásának tulajdonitatik, a vizsgálat két irányban vezettetett, t. i. az ok kipuhatolására, és ha váljon a helybeli légszesztársulat részéről nem követtetett-e el oly mulasztás, melynek a tapasztalt rombolás lett következménye. A mint az ilyen esetben szokott lenni,a közvélemény azonnal a társulat ellen fordult, és különbféle hírek terjesztettek, s találtak utat a hírlapokba is, melyek szerint nevezetesen Habern többször is lett volna a társulat installationalis irodájában a boltjában tapasztalt gázbüzt feljelenteni. És a károsodottak panaszlevelükben azzal is vádolák a társulatot, hogy a Habernnél berendezett installatio már eredetileg rosz volt. — A kárkövetelők panaszlevelükben továbbá álliták : mikép bizonyos, hogy a Habern boltjában tapasztalt gázkiömlés a fellobbanást megelőző napon és pedig %3 és 3 óra közt feljelentetett a légszesztársulat aranykéz-utezai installationalis irodájában, sőt nyoma lenne annak is, hogy már előbb bejelentetett, mégis a társulat csak az explósio reggelén küldött munkást a szükségelt javítás eszközlésére. E szerint az összes panaszok lényege, melyet a közs vádló alább közlendő indítványa is elfogadott, abban központosult, hogy a pesti légszesztársulat, illetőleg egyik hivatal főnöke általoly vétkemulasztás k ö v e 11 e te 11 e 1, melynek tulajdonítandó a jan. 8-ki 1 égszesz-1 obbanás s ezáltal okozott élet s vagyon rombolás. Ez lett tehát a kiindulási pont, mely a bírói vizsgálat irányául szolgált. És ezen vizsgálatnak, a mint a periratokból merítettük, következő volt eredménye. A vizsgálat folytán kihallgatott tanuk vallomásaiból kiderült, hogy Habern boltjában csakugyan már január 5-től fogva volt gázbüz érezhető. Bizonyítják ezt Koha Hermann, Schwarz Adolf, Stein Gyula, Deutsch Hermann, Schnitzer Jakab kárkövetelők, és Habern szomszédjai, Hegyvári Károly, Singer Zsigmond és má?ok; mintaztis, hogy -különösen Schwarcz Adolf üveges, ki a Habern boltja megetti raktárt bírta — tapasztalván, hogy a büz Habern boltjából ered, segédjét Drechsler Márkot Habern lakására küldé, hogy őt a szükségesek megtételére felszólítsa. Habern el is ment vacsora után boltjába, s azt szellőztette. Különös, hogy Habern — mint az a vele volt barátja Langsfelder Ede vallomásából kiderül — gyertyát akart gyújtani és csak Langsfelder, ugy az oda jött éjji őr, Freund Bernát intése folytán, hagyott fel ebbeli szándokával. Kiderült továbbá, hogy habár más nap azaz 6-án Schwarcz Adolf, ugy több ismerőse és rokona által — kik Fischer Márknál körülmetélési ünnepélyre gyűltek volt egybe — megkérdezteték, váljon tett-e már intézkedést, Ígéreteket ugyan tett, de mint tényleg kitűnt, feljelentést nem tett. Végre 7-én miután a szomszédok a gázbüz folytán igen panaszkodának, felszólitá legényét Hegyvári Károlyt, vizsgálná meg a csövezetet; ki is, annak folytán az inductió végén levő főcsapot kinyitván, égő gyertya segedelmével két nyílást talált az installationalis óncsövezeten, egyet az inductiót az órával összekötő rövidebb óncsövöu, a másikat pedig az órából felfelé a lámpába vezető csövön. Hegyvári ajánlkozott is ezen nyílások kijavítására, Habern azonban azzal utasitá vissza, hogy feljelentést fog tenni. Azon körülményt, hogy ezen nyílások nem az inductión, hanem mint Hegyvári előad ja, az installationalis óncsöveken voltak, bizonyítja még Singer Zsigmond — Habern tanoncza, és Stein Károly, ki épen jelen volt, midőn Hegyváry a csöveket megvizsgálta. — Constatirozva van tehát, hogy a tapasztalt hiányok nem azinductión — melyért egyedül felelős a társulat, hanem az installationális óncsövezeten voltak. Azonban Habern minden panaszok, s minden ígéretei daczára 7-én délelőtt sem tett jelentést, hanem mint az bebizonyult, csak is esteli 5 óra körül. Mellinger Mór Habern barátja a vizsgáló bíró előtt ugyan azt val38