Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 32. szám

131 lennék képes, ha annál hosszasabbra terjeszteném is czáfolatoniat. De akarom hinni, hogy ama deák közmondást követendi: „Sapientis est mutare consilium in melius," — áttér azon eszmére: hogy tagosításnak, kivéve az 1832/e. XH-ik törv. czikk 12-ik §ban látható kivételeket, a határnak többi minden része, és igy a postfunduális majorsági föld is tárgya; hogy a gyakorlatból indítandó arányosító pernek, egyedül a közösség, mint közlegelőhöz erdő, vagy olyan extra v i 11 a n umok, melyek a közbirtokosok által vegyesen, közösön biratnak, közös királyi haszonvételek sat. lehet tárgya. Végre még azzal a kéréssel járulok tisztelt ellenfelemhez, hogy világos törvény, százados szokás és főtürvényszéki ítéletekkel megerősített törvényes elv kétségbe vonását mellőzve, szóljunk inkább arról, hogy a nemzet gazdálkodásába ily mélyen beható üdvös intézkedés daczára is, mi az oka annak, hogy az arányosító tagosiló perek keresztül vitele oly lassú haladást tesz? Erről azonban — ha időm engedi *) máskor. Drngeth Jogeset. Csáky — Van der Nath féle zálogváltási ügy. Gróf Van der Nath Henrik és gr. Csáky Miklós úgyis mint id. testvérek és a gr. Drugeth-féle örökösüknek, mint családukbeli többi tagoknak jogfentartói gr. Barkóczy Ferenczet és Jánost, a náluk elzálogosítva levő birtokoknak visszabocsájtása iránt, a főperben 3. sz. a. előforduló intő levél szerint 1814. évi jan. 7-én bíróilag megintették ; ezután pedig 1814. évi mart. G-án, miután a megintésre adott felelettel a gr. Barkóczyak a javak kibocsátását megtagadták, Zemplénmegye alispánjához beadták alapkeresetlevelüket. Ezen zálogváltási per folytattatott azután 1849-ig. E per folyama alatt abba a gr. Forgách család is beavatkozott; igényétől azonban az alispányi biróság által elmozdittatott, de a mtörvszék által 1319. mart. 10-én hozott ítélettel a beavatkozás megállapittatott. Alpereseknek a bírói illetőség ellen tett kifogásuk is elvettetvén, az ügy érdemleges tárgyalására utasíttattak. Ezen ítélet Zemplén mtörvszéke által 1835. évi aug. 26-án hozott ítélettel feloldatott, s felp. keresete mint időelőiti leszállittatott. De a per felperesek felebbezése folytán kir. parancs mellett a kir. táblára felterjesztetvén, ez 1846. mart. 26-án akkép ítélt; „hogy a keresetbeli jószágoknak osztatlan állapotját magok az alperesek is szóváltólag beismervén, következőleg gr. Csáky Istvánnak c) alatti felfizető levele az 1723. 47. t. cz. rendelete alá esvén, ennélfogva a biróság megállapíttatik, s a per tovább folytathatás végett az alispányi bírósághoz visszaküldetik." Ezen ítélet mint két fél által kir. parancs mellett a Hétszemélyes táblára felvitetett, de miután a felek a felébb vitel jótékonyságától elállottak, a Hétszemélyes tábla 1847. mart. 10-én akkép itélt: -,hogy a felebbhivatkozó felek a felebbviteltől elállván, jelen per megvizsgálásának helye nincs." Ezen ítéletek következtében a per a gr. Forgách *) Óhajtjuk — a közügy érdekében, — hogy a nagyon tisztelt czikk iró, mielőbb nyerhessen időt, ezen kérdésnek is dus tapasztalattal párosult szakavatottságával való fejtegetésére. Szerkcsalád beavatkozása mellett 1848 és 1849. években is folyamatba tétetett, azonban a per egyszerű felvételénél egyéb nem történt, egész 1854. april 30-ig, mely napon 1415. sz. a. Okolicsányi Luczián és Bujanovics Rudolf, mint a gr. Drugeth — Csáky — Van der Nath család megbízott tagjai és jogigazgatói a folytatólagos zálogváltó keresetet gr. Barkóczy János és gr. Barkóczy Ferencz özvegye Themely Mária ellen benyújtották. A felperesek meghatalmazásának kérdése tárgyában, ugy a folytathatóság iránt hozott felsőbbi határozatok következtében gróf Van der Nath Vilmos és Bujanovics Rudolf úgyis mint a Homonnai gr. Drugeth — Csáky és Van der Nath család tagjai meghatalmozattjai és jogigazgatói a zeinplénmegyei cs. kir. törvszék előtt 1858. mart. 11-én 1573. sz. a. kijavított folytatólagos keresetlevelüket beadták, előterjesztvén benne, hogy a felp. ágakon levő öszszes követelők meghatalmazásai az lF-től IGGr-ig a jelen keresetlevélhez vannak mellékelve, s hogy a családtagok mindazon cselekményeket, melyeket Okolicsányi Luczián és Bujanovics Rudolf, mint a kiknek felperessége alatt vitetett az ügy, e perben ekkorig véghez vittek, tökéletesen érvényeseknek beismerik és elvállalják. Minthogy pedig az 1760. évben néh. gr. Zichy Mária és gr. Zichy Terézia — 1778-ban gr. Csáky Imre, gr. Csáky István és végtére 1803-ban ugyancsak gr. Csáky István által kiadott intő levélben foglalt, s alperesek által soha kétségbe nem vont felfizető, illetőleg cserelevelek kétségen kívül tennék ezen 1814. évi máj. 6-án megindított, s folyton folyamatban volt zálogos pernek folytathatását, a felfizető s illetőleg csereleveleket kiadóknak, valamint jelenlegi felpereseknek is a Homonnay-Drugeth családdal való vérségi összeköttetésük és a zálog valósága is a perben előadottak szerint kellően igazolva lenne, ennélfogva kérték a törvszéket: miszerint a Homonnai, csicsovai, mogyorósi és várannói várak és uradalmakhoz tartozó Csicsvavára, csiosvaváralja, várannói kastély, Benkócz, Trepecz, Valkócz, Aranyos-Patak, Taverna, Matyasócz, Zsalobina, Csabalócz, Klenova, Virava, és orosz Volova egész helységek, s Varanno mezővárosban Hrunkóczczal, valamint Varanno Csermenye, Varannó Hosszumező, Sókut, Zamuto, Vehécz, Dávidvágás Csaklyó, Oroszkázmér, Szedlicske, Henczócz, Feketepatak, Lamma, Juszkobolya, Stephanócz, T. Pólyán ka, Hegedüsfalva, és Sterkócz helységekben is fekvő birtokrészek, ér. Lomnicza, Petrócz, Behanócz, Domáska és Perecsócz puszták és mindezeknek bármi nevü és nemű összes tartozmányainak jelenlegi birtokosai gr. Barkóczy János és gr. Barkóczy Ferencz özvegye Themely Mária beidéztessenek, s tárgyalás folytán a per folytathatósága kimondatván, alperesek a feiszámitandók felszámítására utasitatván, a felp. beigazolandó ellenkövetelések levonásával ők a bíróilag megállapítandó összegért köteleztessenek a nálok levő zálog kibocsátására, s egyszersmind ők a per kezdetétől jogtalanul húzott, s általuk eskü alatt felfedezendő összes haszonvételek értékében és az okozott költségekben elmarasztaltassanak. (Vége követ) K u r i a i ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 122. Baranyai Jánosnak — Farkas Istvánné Borsos Sofias többek elleni telek könyvi ügyében Ítéltetett: Felperes keresete alapjául vett A. alatti jkönyvvel, melyet néh. Borsos Erzsébet is mint vevő aláirt, s melyben ez utóbbinak öröksége fejében a megvettnek mondott bír-