Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 27. szám

1 rosné a 10 frt jutalom levonása után még 48 frttal fenmaradó kárát megtéritetni kéri. Siuka Erzsébet Fazekas János özvegye hit alatt vallja, miszerint férje 1862. oct. 24-én haza térvén, ágyba feküdt, mell és hasfájásról panaszkodott, mondván, hogy őt a biztos és egy hadnagy ("Virág József) a nagykőrösi vásáron megpofozta, megverte és taposta, férje nov. 1-én este 5 órakor meghalt, temetési és gyógyszertári költség fejében 37 frtot kér magának megtéríttetni. Kaszap Ferencz és Czeglédi József tanuk vádlottnak szemébe mondták, hogy Fazekas János hevesmegyi pandúrt Nagykőrüsön az utczán hajánál fogva a földre nyomta, és annak hasát fokossal ütötte. Több tanú hit alatt viszont azt vallotta, hogy vádlott Fazekas Jánost elfogatásakor nem ütötte, legalább a tanuk, kik mind jelenvoltak, azt nem látták. — Ezek után Pest megye kecskeméti fenyítő törvényszéke 1864. jan. 19-én 1774. és 1856. sz. a. kelt Ítéletével vádlottat zsarolás, hivatalos hatalommali visszaélés és súlyos testi sértés bűntényei miatt azitélet jogerejüvé váltától számítandó, hetenkint kétszeri böjt és közmunkával súlyosított egy évi vasnélküli börtönre Ítélte és Gsomor István részére 10 frt, Karai Jánosné részére 55 frt 70 kr. kárnak, ugy Fazekas Jánosné részére 36 frtnyi gyógyítási és temetési, nem különben az eljárási és rabtartási költségeknek megtérítésében elmarasztalta. Ezen Ítélet a tiszti ügyész, ugy vádlott által is fölebbeztetett. A kir. táblán ítéltetett: „Ámbár a vádlott által elkövetett hivatali hatalommali visszaélés és zsarolás bűntettei a periratokban kellően igazolva vannak, és vádlott az ellene fenforgó körülményeknél fogva az emberölés bűntettében is bűnösnek találtatik, tekintve mindazonáltal azon enyhítő körülményt, hogy a meghaltnak elfogatásában hivatalosan járván el, az azon észlelt sérelmezéseket hivatali túlbuzgóságból követte el, — az e. b.-nak ítélete hélybenhagyati k, vádlott azonban egyszersmind a megholtnak 40 frt vérdijában is elmarasztaltatik, a temetési költségek megtérítése alól azonban felmentetik, és a per törvényszerű eljárás sat." (1864. jun. 14-én 1564. R. sz. a.). A kir tábla ítéletét hasonlóan vádlotts a tiszti ügyész is föllebbezte. A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett : „A e. b.-nak ítélete az abban felhozott indokoknál fogva a böjttel eltöltendő börtön büntetésnek egyszerű fogságra leendő átváltoztatásával és a temetési költségek elhagyásával helybenhagyatik, a kir. it. táblának Ítélete ekként megváltoztatván, a per foganatosítása végett illetőségéhez vissza küldetni rendeltetik." (1864. decz. 19-én 5912. B sz. a ). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 106. Veszerle Jánosné és érdektársainak, Porpáczy József ellen Veszerle Theréziának hagyatéka kiadatása tárgyában lefolyó perben Ítéltetett: A keresetlevél D. •h a. csatolványában elősorolt pénzöszvegek és ingóságok iránt, felperesek, miután 1863. 774. sz. a. kihallgatott tanúi, a pénzöszvegekről szólva, — csak annyit bizonyítanak, hogy alperes némü meg nem határozott pénzöszvegek felvételét é* visszafizetését ígérte, — tekintve hogy ez kölcsönkép adatott, és hogy a nevezett tanuk az ingóságokról határozottan mitsem tudnak, azon kereseti állításukat, hogy alperes ezeket neje hozományakép vette volna át, és hogy ezen hozomány jelenleg is létezik, kellőleg nem igazolván, annak igazolására felajánlott főesküpedig alperesnek ellenzése folytán helyt nem foghatván, e szerint tehát Porpáczy szül. Veszerle Therézia kimutatott hagyatékának csak az tekintethetvén, mi a C. •/. a. leltárban foglaltatik, és ehhez még csak a D. •/. a. jegyzékből 11 :/. tétel alatt előforduló, alperes által elismert és becsértékére nézve nem kifogásolt 4 ezüst kulcs és kulcstartó hozzászámitathatván, — ezen hagyaték a fentebi tétel beszámítása és a terhek levonása után 313 frt 61 kr. kimutatva találtatván, alperest ebből mindazonáltal törvényes örökösödés alapján ]/4 rész megilletvén, ugyanaz a fentebbi hagyatéknak 3/i részbeni természetben mint kéretett, vagy 235 frt 20 kr. becsértékbeni kiadatásában, minthogy a vitás igény miatt ennek a halál napja óta kért kamataiban marasztalható nem lenne, kamat nélkül 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett marasztal tátik. Az ezentuli keresettel felperesek a netáni kölcsön iránti keresetöknek fentartása mellett elmozditatnak, és a perköltségek az ügyállásánál, de az ítéletek különbözésénél fogva is kölcsönösen megszüntetnek. Az eljáró első biróságnak ítélete ekkép megváltoztatván, a periratok sat. (1865. febr. 7-én 11604. sz. a. Elő.: Masirievits.). 107. Schönfeld Lázár s többek mint a gyöngyösi izraelita község elöljáróinak s felpereseknek — Moizel Katalin, néhai Schönfeld Mózes özvegye jelenleg Weizer Leopoldnő, mint alperes elleni, néhai Schönfeld Mózes végrendeletének betöltését követelő perükben itéltetet: Jólehet alperesnőnek a B. a. végrendelet érvényessége ellen felhozott azon kifogása, mintha végrendelkező Schönfeld Mózes a végrendelet keltének napján eszméleti állapotának teljes használatában nem lett volna, miután az ennek igazolására alperesileg beperesitett orvosi bizonylatok, a végrendelet kelte napjára határozottan ki nem terjeszkednek, bírói figyelembe nem vétethetnék is; — minthogy azonban a 6. sz. a. házassági okiratból, ugy a 8 és 15. sz. a. bizonyítványokból, de még a végrendeletbeni megismerésből is az tetszik ki, hogy alperesnő férjhezmenetelekor néhai férjéhez női hozományképen 2000 vfrtot vitt, — s ezen összeg a 16 — 22. számig foglalt bizonyítványok szerint is, közszerzeményüknek mintegy alapjául szolgált; de ezen fölül a 14 és 15. sz. a. okiratok határozottan azt tanúsítják, hogy a keresetbeli házat néh. Schönfeld Mózes nejével, jelenlegi alperesnővel együtt közösen szerezték, s ezek szerint néhai Schönfeld Mózes a háznak feléről, nejének közösszerzeményi jogánál fogva, az akkori törvények értelmében jogérvényesen nem rendelkezhetett; — azon felperesi állítás pedig, mintha alperesnő férje végrendeletébe beleegyezett volna, miután a 2. sz. a. tanuk szerint, alperesnő a végrendelet készítésén és fölolvasásán jelen sem volt, és annak a kihirdetéskor azonnal ellene is mondott, az I. a. sirkői fölirat készítése pedig, a 24. sz. a. okmány szerint, a végrendeleti végrehajtók által eszközöltetett, bebizonyitottnak szinte nem vétethetik; — mindezeknél fogva a B. a. végrendelet jogéi vényesnek bíróilag a keresetbeli háznak csak felére nézve mondatik ki, — a háznak időközi jövedelme iránti követelést illetőleg, — miután a végrendelet 5. pontja szerint, a végrendelkező, nejének férjhezmenetele esetében életfogytiglan a házban szükségeihez képesti lakást hagyott fon, s csak a szükségen fölül fon maradó lakás részből bejövendő, és a ház reparatiójára éven kint szükséges összegnek is levonása után fönmaradó házbér jövedelmet rendelte a szegények közt kiosztatni, ezen jövedelemnek a megítélt fél házra eső éven kinti mennyiségét