Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 26. szám

Pest, 1865. péntek martius 31. 26. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Ujabb adat a jelenlegi sommíis szóbeli eljárás káros hiányaihoz. —Úrbéri jogeset : Maradvány földek megváltása sat.— Kur. ítéletek.—Hiv, tudniv. Az évnegyed a mai számmal lejárván, az illetők tisztelettel felkérctnek, hogy évnegyedes előfizetésüket mielőbb megújítani szíveskedjenek, az előf. díj 2 frt a szerkesztőséghez (aldnnasor és kalaputcza szöglet 1. sz.) küldendő. i Ujabb adat a jelenlegi sommás szóbeli eljárás káros hiányaihoz. Közli : Komárom y Károly ügyvéd ur. Kóródi Sándor derecskéi lakos, mint felperes, Biharmegye sárréti járása egyik szolgabirája előtt 40 írt s tórv. járulékai iránt sommás szóbeli keresetet indit Arany Julianna és Farkas Zsuzsanna ugyanottani lakosok s együttes alperesek ellen : alapítván a keresetet az utóbbiak által 1863. febr. 15-én kiállitott és önkezűleg aláirt kötelezvényükre. Alperesek a tárgyalás alkalmával beismerik ugyan a kereset alapjául vett kötelezvény aláírását, valamint azt, hogy felperestől 40 frt adósságot csakugyan fülvettek, a követelés jogos voltát azonban tagadják, azon okból, mert ők— a mint állitják — egy köblös szántóföldet adtak át felperesnek a 40 frt kamatja fejé- i ben, mely iránt közöttük és felperes között szinten köttetett szerződés: annálfogva ők ezen előbbi szei ződéshez kivánják magukat tartani, melynek tartalma szerint pedig — miután felperes azon földet használta s jelenleg is használja — az ettől föltételezett visszafizetés teljesítésére még most nem kötelezteihetnek. E körülményt azonban felperes tagadása ellenében igazolni teljeséggel nem tudják. A tárgyalás 1864. mart 6 án befejeztetvén, az eljáró szolgabírói bíróság ugyanaznap 575. P. sz. a hozott ítéletében alpereseket a kereset terhében együttesen — in solidum — elmarasztotta. Alperesek az ítéletet felebbezték a megyei törvényszékhez, mint 2-sod bírósághoz. Felperes pedig ugyanannak birói végrehajtás utjáni foganatosítását kérte. Ennek folytán a per ugyan, 3 nap elteltével, az 1863- sept. 19. 12848. sz. a. kibocsátott kir. udvari rendelvény értelmében fülküldetett a másod bírósághoz, az eljáró bíróság azonban felperes kérelmére az ítélet végrehajtásához látott, s minthogy az alperesektől lefoglalt ingóságok értéke a megítélt követelés fedezésére elégtelen volt, nyertes felperes, az idézett kir. udvari rendelvény 7. pontja szerint a végrehajtásnak alperesek ingatlan vagyonára leendő kiterjesztését kérelmezte. Mi végből e kérvény a végrehajtási iratokkal (a periratok már előbb apolg. törvényszék mint 2-od bírósághoz levén fölterjesztve) a megye telekkönyvi törvényszékéhez, további törvényszerű intézkedés végett fölküldetett. Érdekes lesz megtudnia a törvénykezéssel sigazságszolgáltatással foglalkozóknak az eredményt, mely ez ügyet az emiitett két. törvényszék részéről követte. A m e gy e tö r v ény s zé k ugyanis, mint másod bíróság alperesek fölebbezvénye folytán, 186'4. april 22-én 1809. P. sz. a. hozott végzésével az eljáró első bíróság ítéletét feloldotta, s ujabb tárgyalást és ujabb ítélet hozatalát rendelte el. A telekkönyvi törvényszék pedig ama feloldott ítélet alapján felperes kérelmére, 1864. nov. 12-ki 3820. sz. a.végzésében, alperesek kimutatott fekvő ségei re a becsléssel kapcsolatos zálogolást elrendelte, s ugyanazokra, felperes összes követelése erejéig a zálogjogot, annak javára bekeblez te. Nem kétségtelen s kiáltó bizonysága-e az ily egymásba ütköző eljárás a különben jó szándokból eredt fentebbi kir. udvari rendelvény végrehajtásra vonatkozó része czéliránytalan s gyakorlat ellenességének ? — Valóban szomorú dolog, s mondhatni — gúny az igazságszolgáltatásra nézve, hogy épen sommás eljárásnál ily ellentétes, egymást — az öszhangzatos és kiegészítő eljárás helyett — megezáfoló s lerontó intézkedéssel kell találkoznunk. Láthatjuk az ily tényekből, mikép maga a sommás utoni bíráskodás és ítélethozatal megtartotta ugyan még némi _részben az 183 Ve - XX.t.cz szabta egyszerűséget s ez által a kívánt gyorsaságot, a mint azt 1848 előtti bölcs törvényhozóink már 30 év előtt czélozták; de már a végrehaj t ás — mi pedig lényege a dolognak — u gy m e g van nehezít ve, oly sok és soknemü formaság — és ebből támadni szokott akadálynak van kitéve, hogy e miatt az igazságszolgáltatásnak nemcsak gyorsasága és biztonsága, de az ügykezelés nehézségei, annak csupán az adósra nézve kedvező, lassú és sikamlós menete, s a legtöbb esetben fekvőségre intézhető végrehajtás fokainak, az idézett kir. udvari rendelvény 7. pontjávali szaporítása által, annak meg olcsósága is — a közhitel világos hátránya és rovására — csaknem egészen feláldoztatik, — ugy hogy, jelen alakjában a sommás szóbeli eljárás méltán a rendes perek folyamával majdnem egy természetű, s azzal — úgyszólván — egyenlő színvonalon áll. Valóban maga az igazságszolgáltatás közös és szent érdeke is igényli s sürgetőleg szükségli az e téreni üdvös és óhajtott reform behozatalára egyedül illetékes országgyűlésnek mielőbbi egybehivását s létesítését. Úrbéri jogeset. Maradvány földek megváltása. Az erdő szabályozás feladata. A volt úrbéreseknek jutott erdőtől fizetett adó visszafizetésének illetősége. A győri püspöki uradalom mint felperes Rákos m. város úrbéres lakosai ellen úrbér rendezési perét 1837. aug. 8-án a uriszék előtt megkezdette, hol a folytathatóság kimondatott, s a feleselések közben az uriszék a határrendezési előmunkálatokat is elrendelte. Ekkor azonban az ügy felbenszakadt,s csak 1857. jan. 30-án felperes 26